Klasszikus

Mit írt még John Cage a 4'33"-on kívül?

2022.09.05. 11:55
Ajánlom
A legtöbben csak az egyetlen zenei hangot sem tartalmazó művéről ismerik a 20. század nagy hatású amerikai zeneszerzőjét, ám ennél jóval színesebb életművet hagyott az utókorra.

A 20. századi zenetörténet különleges alakja a komponista John Cage, nevéről a legtöbbeknek alighanem 4'33" című műve jut eszébe, ám ez csak egy példa arra, hogy a szerző milyen sokféleképpen feszegette a nyugati zene szabályait. Számos színpadi és táncprodukcióhoz is alkotott zenét, gyakran együttműködött a koreográfus Merce Cunninghammel, aki az életben is a társa volt. A sokszor meghökkentő, ám rendkívül színgazdag életmű különböző korszakaiból válogattunk.

Klarinétszonáta (1933)

Ez a háromtételes szólódarab Cage korai korszakából származik, bár a zeneszerző az ebből az időszakból származó számos művét elutasította, a Klarinétszonátát kifejezetten érdekesnek tartotta. A darabot Richard Buhlignál folytatott tanulmányai alatt írta, és egyike a legkorábban kiadott alkotásainak. Élőben előadni már nem ment ilyen könnyen, a művet több klarinétos visszautasította, végül maga Cage mutatta be zongorán.

Imaginary Landscape No. 1 (1939)

A harmincas évek végétől kezdve Cage fokozottan érdeklődni kezdett a preparált zongora iránt, és számos olyan műve született, amelyben valamilyen módon megváltoztatják a zongora húrjainak hangzását. Ez a rövid darab, egy öttételes sorozat első része is alkalmazza az eljárást, a zongora mellett pedig kínai cintányér szerepel benne, valamint felvételen rögzített, különböző frekvenciákat játszanak be. A mű eredetileg Jean Cocteau Az Eiffel-torony jegyespárja című balettjének kísérőzenéjéhez készült volna, de Cage már nem élő előadásra, hanem felvételre szánta.

A Flower (1950)

Cage igen sok kísérőzenét szerzett táncelőadásokhoz, ez a rövid dal Louise Lippold egy koreográfiájához készült. A művet énekes és zongorista adja elő, ám érdekessége, hogy a zongora fedele csukva marad, az előadó lényegében ütőhangszerként használja azt. A dalnak nincs szövege, az énekes különféle magánhangzókkal szólaltatja meg a dallamot.

Music of Changes (I. kötet, 1951)

Ez a négykötetes darab Cage-nek a véletlenszerűség iránti vonzalmát tükrözi. Megírása közben erősen épített a kínai Ji csingre, mely jóslásra használatos formulákat tartalmaz, ez alapján a zeneszerző lényegében lemondott az egyéni döntésekről a komponálás során. A bűvös négyzetre hasonlító táblázatokat készített, melyben a hangmagasság, időtartam, tempó, szünet stb. lehetőségeit rögzítette, majd a jóskönyv módszerei segítségével választott közülük. A mű lejegyzéséhez Cage nem szakadt el teljesen a hagyományos notációtól, de ahogy a videón is látszik, saját jelöléseket is használt.

Variations I. (1958)

Cage nyolcrészes variációsorozatában még továbbmerészkedett a véletlenszerű zene területén. Az első rész, mely annak a David Tudornak készült szülinapi ajándékként, aki a Music of Changest is bemutatta, bármennyi és bármilyen hangszerre íródott. A mű szakít a hagyományos notációval, vonalakat és pontokat tartalmazó négyzetekből kell az előadónak a saját verzióját megalkotnia.

Etudes Boreales (1978)

Az 1970-es években Cage több etűdsorozatot is írt különböző hangszerekre, ebben az esetben csellóra és zongorára. A darab eredeti címzettje a művészházaspár Jack és Jeanne Kirstein volt, ám a zongoraművésznő eljátszhatatlannak ítélte a művet. Valóban igen komoly technikai kihívást jelent mindkét előadó számára, Cage csillagtérképeket használt a komponáláshoz (innen a mű címe is).

Europera 5 (1991)

Talán meglepő lehet, de Cage operát is írt, mindjárt egy öt darabból álló sorozatot. „Az európaiak kétszáz éve küldik nekünk az operáikat, most visszaküldöm őket” – magyarázta az Európa és az opera szavak kombinációját a címadásban a szerző. A művek egyszerre idézik és dekonstruálják az európai operairodalmat, ahogyan ebben a német előadásnak a részleteiben is látszik, a zenei idézetek, részletek kontextusukat veszítve értelmetlenné válnak.

Fejléckép: John Cage (fotó/forrás: Rob Bogaerts / Wikipedia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Vizuál

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel. 
Vizuál

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Színház

Elmerülés az álhírek világában – A Velencei Biennálén díjazott társulat érkezik a Trafóba

A spanyol Agrupación Señor Serrano társulat, amely 2015-ben elnyerte a Velencei Biennálé Ezüst Oroszlán Díját, szeptember 29-én másodszor szerepel a Trafóban, ezúttal A hegy című produkcióval. Az előadásban egy műfajokon átívelő kísérlet részévé válik a néző.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A legismertebb élő ukrán komponista – Valentin Szilvesztrov 85 éves

Egy évvel ezelőtt még elsősorban a zeneélet új művei iránt fokozottan érdeklődő közönség ismerhette Valentin Szilvesztrov nevét, ám az orosz invázió kezdete óta a szerző műveit Európa-szerte játsszák az ukrán nép iránti szolidaritás jegyében.
Klasszikus ajánló

Kossuth-díjas művészek tisztelegnek a Zeneakadémián Cziffra György emléke előtt

A jazz, a népzene, a cigányzene és a klasszikus zene fúzióját teremti meg négy Kossuth-díjas művészünk Cziffra Györgyre emlékezve, a világhírű zongoraművész születésének 101. évfordulóján. Lakatos Mónika, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla és Balázs János improvizációs estje november 5-én, 19.30-tól várja az érdeklődőket a Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.
Klasszikus ajánló

Hiány két hang között – Nádas Péter és Haydn a BMC-ben

Az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett Nádas Péter Budapestje programsorozat egyik különleges összművészeti eseménye lesz a BMC-ben rendezett koncert.
Klasszikus ajánló

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.