Jazz/World

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

2018.05.05. 09:10
Ajánlom
Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Néhány arc dühöngött az április 16-án kiosztott zenei Pulitzer-díj kapcsán. De még érdekesebb, hogy az a két klasszikus zeneszerző, Michael Gilbertson és Ted Hearne, akik elől Lamar elhappolta a díjat, örültek a hip-hop zenész sikerének. „Rajongója vagyok a zenéjének” – mondta Gilbertson. –

„Emlékszem, egyszer a Yale tanulójaként hallottam néhány diáktársamat arról beszélni, hogy a zenéje micsoda teológiai és konceptuális narratív mélységgel bír, és engem is lenyűgözött.”

Kicsit görcsös megfogalmazás. A másik komponista szabadabban fogalmaz: „Imádom a Feel című számát” – vallotta be Hearne. – „Hihetetlen költészet, hihetetlen ritmus [groove], imádom az általa használt hangmintákat, az intenzitást, azt ahogy b*szakodik az idővel a szám végéhez közeledve.”

Hearne szerint Kendrick Lamar zenéjét rendkívül sokan szeretik, ezért nagyon fontos ez az év a Pulitzer-díj és a hip-hop számára.

„[Kendrick] nagyon merész, kísérletező és eredeti művész. Egyike azoknak, akik igazán újszerűt alkotnak.”

Hogy miért érdemes Kendrick Lamar zenéjét hallgatni? A fenti klasszikus zeneszerzők mellett egy csomó jazz-zenész is nagyra értékeli, Kamasi Washington szaxofonos például azt mondja, hogy kevés művészt látott annyira elkötelezettnek, mint Lamart: „Kendrick, benne megvan a dolog. A For Free? című számban olyan ritmusokat hoz létre, hogy amikor hallottam, rögtön azt mondtam, hogy oh, Kendrick, te már régóta vágod a jazzt.”

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

 A Slate újságírója, Jeremy Samuel Faust szerint hibás prepozíció, hogy miközben egy klasszikus zeneszerző esetében a legkisebb újítást vagy legalábbis rendhagyó jellemzőt készséggel elismerjük, sőt ünnepeljük, erre nehezebben vagyunk hajlandók egy hip-hop zenész esetében. „Meg kell kérdeznem magamtól, miért nem értékelem Lamar feszes Sprechstimme-jét (énekbeszéd)? Ugyanis ez a lehető legközelebbi akadémiai fogalom, amellyel a vokális stílusát leírhatnám: majdnem énekel, de inkább beszél, ami nem áll távol Leoš Janáček, Arnold Schönberg és Luciano Berio törekvéseitől (...).” Lamar zenéje az apró motívumokból építkezik, legyenek azok sample-ök vagy valódi hangszerekkel feljátszott részek, éppúgy, mint Steve Reich vagy Philip Glass legjobb műveiben. „Miért nem vesszük észre azokat a katartikus tempóváltásokat, amelyeket Elliott Carter, ennek a technikának a klasszikus zenei mestere féltékenyen figyelne?”

Kendrick Lamar zenéje megérdemli azt a figyelmet, amellyel Bachot, Sztravinszkijt vagy Miles Davist kitüntetjük.

„Nagyra becsülöm, hogy nem azt adja az embereknek, amit a zeneipar a közönségnek szánna egy albumon” – mondja Robert Glasper jazzbillentyűs. Ha anélkül ítéljük meg a DAMN. című albumot, hogy nem hallgatnánk végig, az olyan, mintha a Halleluja-kórus alapján akarnánk megmondani, hogy milyen a teljes Messiás-oratórium. Lamar Pulitzer-díja arra kell, hogy késztesse a zeneszerzőket és a zenészeket, hogy elgondolkozzunk, mitől nagy dolog a hip-hop, és észrevenni a műfajban azt, ami csak az alapos hallgatással tűnik fel.

Egy jó helyre kerülő Pulitzernek ki kell tágítani a horizontomat, nem pedig megerősíteni benne

– írja Faust.

Dalszövegek és a dac művészete

A hip-hop és a rap a fekete szubkultúrából származik, a dac, a kultúra fősodrával szembeni védekezés művészete a kezdetektől fogva. Általában a stílussal együtt jár a szitokszavak használata, ami rögtön felveti a zenehallgatás két aspektusát: vagy a gyönyört kutatjuk a zenében, vagy az esztétikai szépérzéket felülíró kifejezésigényt. Ha a DAMN. című albumot nézzük, a „szép” jelzővel nem megyünk sokra. Annál inkább a kreativitás, az eredetiség, az egyediség fogalmaival.

A DAMN. tanúsága annak, hogy Lamar számára a zene társadalmi gyógyszer. Elég, ha a nagyon is kifejező szöveget nézzük:

„See, in a perfect world, I'll choose faith over riches / I'll choose work over bitches, I'll make schools out of prison / I'll take all the religions and put ‘em all in one service / Just to tell 'em we ain't shit, but He's been perfect, world.”

(Szabad fordításban: „Nézd, egy tökéletes világban a hitet választanám az anyagiak helyett, a munkát a kurvák helyett, a börtönökből iskolákat csinálnék, fognám az összes vallást, hogy egyet szolgáljanak, csak hogy elmondják, hogy nem vagyunk senkik, de Ő tökéletes.”)

A Pride című szám dalszövegrészlete nagyon tömören reflektál arra, amit Pál apostol a római levélben így fogalmazott meg: „mert nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök”. Az ember nem tökéletes, de ennek ellenére lehet ereje a hitre. És ahogy – nagyon gyorsan – eljut erre a gondolatra, párhuzamba állítja az iskolákat és a börtönöket, üzenve ezzel annak a társadalmi osztálynak, ahonnan ő is származik. (A szövegben vázolt ideális világban a börtön a társadalomba való visszatalálás eszköze lenne, nem pedig egy eszköze az intézményesült rasszizmusnak, amely csak arra jó, hogy bűnözőgenerációkat hozzon létre.)

A Conversation helyesen veszi észre, hogy a magas rangú Pulitzer Lamar díjazásával egy régi csorbát köszörül ki az amerikai zenetörténetben. A ragtime music, amelynek első mestere Scott Joplin volt, a fehér Irwing Berlin játéka nyomán terjedt el. A jazz Paul Whitemannal talált elismerésre. A swing fehér prófétája Benny Goodman volt, de még a rap műfajában is előbb díjazták Macklemore-t, mint sok autentikusabb művészt. Kendrick Lamar Pulitzer-díjával most ez a lánc megszakadt.

Szóval, akikben van hajlandóság – legyen – kezdje a To Pimp A Butterfly és a DAMN. című albumokkal. (A Butterfly zeneileg markánsabb, így aki erre az aspektusra kíváncsi, hallgassa inkább azt az albumot. A DAMN. egy picivel kevésbé üt a szöveg alaposabb befogadása nélkül.)

Jó zene, hidd el, nem véletlenül díjazták.

Ha még mindig itt vagy, akkor egy angol nyelvű videóesszét ajánlunk, amely megmutatja, hogyan kezeli Kendrick Lamar az identitás kérdését a zenéjében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World Film

Film készül Billie Holiday hírhedt kábítószeres peréről

Február végén érkezik a legendás jazzénekesnőről szóló életrajzi dráma, amely azt mutatja be, miként vált Billie Holiday az Egyesült Államok drogellenes háborújának egyik legfontosabb ellenségévé egy protest song miatt.
Jazz/World ajánló

Magyarországra jön a modern trubadúr, Estas Tonne

Estas Tonne 2020-as nemzetközi őszi turnéja a járványhelyzet miatt a 2021-es évre tolódva az eredetileg tervezett tematikával érkezik Budapestre. Csodálatos jelenséget állít a középpontba: az emberi észlelést, amit akkor érzékelünk, mikor tetten érjük a kreativitást, amely kitolja spirituális tájképünk belső határait.
Jazz/World hír

Toplistás lemezekkel indul az év a Fonónál

Online koncertekkel és új lemezekkel búcsúztatta az óévet a Fonó. A 2020-ban megjelent albumok közül több a nemzetközi toplistákra és a legjobb hazai kiadványok közé került.
Jazz/World lemez

David Bowie utolsó, legnehezebb szerepe

Öt éve, utolsó albumának megjelenése és hatvankilencedik születésnapja után két nappal elhunyt David Bowie. Hogy a Blackstar hattyúdalnak készült-e, abban az alkotótársak véleménye is megoszlik. Nézz fel, a mennyben vagyok – énekelte a popsztár, és ezt aligha lehet másképpen értelmezni.
Jazz/World hír

A legjobb lemezkiadók közé választotta a BMC-t egy rangos amerikai jazzmagazin

A 2020-as év öt legjobb dzsessz lemezkiadója közé választotta a magyar BMC Recordsot a New York City Jazz Record rangos magazin. A BMC több tavalyi albumát külön is díjazta a lap.