Jazz/World

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

2018.05.05. 09:10
Ajánlom
Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Néhány arc dühöngött az április 16-án kiosztott zenei Pulitzer-díj kapcsán. De még érdekesebb, hogy az a két klasszikus zeneszerző, Michael Gilbertson és Ted Hearne, akik elől Lamar elhappolta a díjat, örültek a hip-hop zenész sikerének. „Rajongója vagyok a zenéjének” – mondta Gilbertson. –

„Emlékszem, egyszer a Yale tanulójaként hallottam néhány diáktársamat arról beszélni, hogy a zenéje micsoda teológiai és konceptuális narratív mélységgel bír, és engem is lenyűgözött.”

Kicsit görcsös megfogalmazás. A másik komponista szabadabban fogalmaz: „Imádom a Feel című számát” – vallotta be Hearne. – „Hihetetlen költészet, hihetetlen ritmus [groove], imádom az általa használt hangmintákat, az intenzitást, azt ahogy b*szakodik az idővel a szám végéhez közeledve.”

Hearne szerint Kendrick Lamar zenéjét rendkívül sokan szeretik, ezért nagyon fontos ez az év a Pulitzer-díj és a hip-hop számára.

„[Kendrick] nagyon merész, kísérletező és eredeti művész. Egyike azoknak, akik igazán újszerűt alkotnak.”

Hogy miért érdemes Kendrick Lamar zenéjét hallgatni? A fenti klasszikus zeneszerzők mellett egy csomó jazz-zenész is nagyra értékeli, Kamasi Washington szaxofonos például azt mondja, hogy kevés művészt látott annyira elkötelezettnek, mint Lamart: „Kendrick, benne megvan a dolog. A For Free? című számban olyan ritmusokat hoz létre, hogy amikor hallottam, rögtön azt mondtam, hogy oh, Kendrick, te már régóta vágod a jazzt.”

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

 A Slate újságírója, Jeremy Samuel Faust szerint hibás prepozíció, hogy miközben egy klasszikus zeneszerző esetében a legkisebb újítást vagy legalábbis rendhagyó jellemzőt készséggel elismerjük, sőt ünnepeljük, erre nehezebben vagyunk hajlandók egy hip-hop zenész esetében. „Meg kell kérdeznem magamtól, miért nem értékelem Lamar feszes Sprechstimme-jét (énekbeszéd)? Ugyanis ez a lehető legközelebbi akadémiai fogalom, amellyel a vokális stílusát leírhatnám: majdnem énekel, de inkább beszél, ami nem áll távol Leoš Janáček, Arnold Schönberg és Luciano Berio törekvéseitől (...).” Lamar zenéje az apró motívumokból építkezik, legyenek azok sample-ök vagy valódi hangszerekkel feljátszott részek, éppúgy, mint Steve Reich vagy Philip Glass legjobb műveiben. „Miért nem vesszük észre azokat a katartikus tempóváltásokat, amelyeket Elliott Carter, ennek a technikának a klasszikus zenei mestere féltékenyen figyelne?”

Kendrick Lamar zenéje megérdemli azt a figyelmet, amellyel Bachot, Sztravinszkijt vagy Miles Davist kitüntetjük.

„Nagyra becsülöm, hogy nem azt adja az embereknek, amit a zeneipar a közönségnek szánna egy albumon” – mondja Robert Glasper jazzbillentyűs. Ha anélkül ítéljük meg a DAMN. című albumot, hogy nem hallgatnánk végig, az olyan, mintha a Halleluja-kórus alapján akarnánk megmondani, hogy milyen a teljes Messiás-oratórium. Lamar Pulitzer-díja arra kell, hogy késztesse a zeneszerzőket és a zenészeket, hogy elgondolkozzunk, mitől nagy dolog a hip-hop, és észrevenni a műfajban azt, ami csak az alapos hallgatással tűnik fel.

Egy jó helyre kerülő Pulitzernek ki kell tágítani a horizontomat, nem pedig megerősíteni benne

– írja Faust.

Dalszövegek és a dac művészete

A hip-hop és a rap a fekete szubkultúrából származik, a dac, a kultúra fősodrával szembeni védekezés művészete a kezdetektől fogva. Általában a stílussal együtt jár a szitokszavak használata, ami rögtön felveti a zenehallgatás két aspektusát: vagy a gyönyört kutatjuk a zenében, vagy az esztétikai szépérzéket felülíró kifejezésigényt. Ha a DAMN. című albumot nézzük, a „szép” jelzővel nem megyünk sokra. Annál inkább a kreativitás, az eredetiség, az egyediség fogalmaival.

A DAMN. tanúsága annak, hogy Lamar számára a zene társadalmi gyógyszer. Elég, ha a nagyon is kifejező szöveget nézzük:

„See, in a perfect world, I'll choose faith over riches / I'll choose work over bitches, I'll make schools out of prison / I'll take all the religions and put ‘em all in one service / Just to tell 'em we ain't shit, but He's been perfect, world.”

(Szabad fordításban: „Nézd, egy tökéletes világban a hitet választanám az anyagiak helyett, a munkát a kurvák helyett, a börtönökből iskolákat csinálnék, fognám az összes vallást, hogy egyet szolgáljanak, csak hogy elmondják, hogy nem vagyunk senkik, de Ő tökéletes.”)

A Pride című szám dalszövegrészlete nagyon tömören reflektál arra, amit Pál apostol a római levélben így fogalmazott meg: „mert nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök”. Az ember nem tökéletes, de ennek ellenére lehet ereje a hitre. És ahogy – nagyon gyorsan – eljut erre a gondolatra, párhuzamba állítja az iskolákat és a börtönöket, üzenve ezzel annak a társadalmi osztálynak, ahonnan ő is származik. (A szövegben vázolt ideális világban a börtön a társadalomba való visszatalálás eszköze lenne, nem pedig egy eszköze az intézményesült rasszizmusnak, amely csak arra jó, hogy bűnözőgenerációkat hozzon létre.)

A Conversation helyesen veszi észre, hogy a magas rangú Pulitzer Lamar díjazásával egy régi csorbát köszörül ki az amerikai zenetörténetben. A ragtime music, amelynek első mestere Scott Joplin volt, a fehér Irwing Berlin játéka nyomán terjedt el. A jazz Paul Whitemannal talált elismerésre. A swing fehér prófétája Benny Goodman volt, de még a rap műfajában is előbb díjazták Macklemore-t, mint sok autentikusabb művészt. Kendrick Lamar Pulitzer-díjával most ez a lánc megszakadt.

Szóval, akikben van hajlandóság – legyen – kezdje a To Pimp A Butterfly és a DAMN. című albumokkal. (A Butterfly zeneileg markánsabb, így aki erre az aspektusra kíváncsi, hallgassa inkább azt az albumot. A DAMN. egy picivel kevésbé üt a szöveg alaposabb befogadása nélkül.)

Jó zene, hidd el, nem véletlenül díjazták.

Ha még mindig itt vagy, akkor egy angol nyelvű videóesszét ajánlunk, amely megmutatja, hogyan kezeli Kendrick Lamar az identitás kérdését a zenéjében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál

Johnny Depp érkezése megmozgatta a berlinieket

Félidőnél jár a jubileumi Berlinale, bár még nem láttuk a teljes versenyprogramot, az már most elmondható, hogy gazdag és szép a válogatás, komoly, nagy filmekkel. Helyszíni beszámolónk Berlinből.
Színház

Három alkotás szerzői kaptak idén Kortárs Magyar Dráma-díjat

Székely Csaba, Schwechtje Mihály, valamint Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya szövegét díjazták a Radnóti Zsuzsa által alapított elismeréssel.
Klasszikus

A lipcsei kántor, aki mindannyiunkat összeköt – Jön a Bach Bridges fesztivál

Bach és Beethoven lesz a főszereplője az idei Bach Bridges Fesztiválnak március 31. és április 3. között a Budapest Music Centerben. A két korszakalkotó zseni munkássága a jelenkor perspektívájából és a nyugatitól eltérő esztétika fénytörésében is megmutatkozik a fesztivál változatos programjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Ezt nem szabad kihagyni: Budapesten lép fel Kamasi Washington

2020. június 26-án Budapestre látogat a kortárs jazz nagyágyújának és úttörőjének is tekinthető Kamasi Washington, aki 2018 júniusában megjelent grandiózus albumával, a Heaven and Earth című zenei anyagával hinti majd a libabőrt a Müpa hallgatóságának.
Jazz/World Belle & Sebastian

Először jön Magyarországra a Belle and Sebastian

Még soha nem játszottak itt, az A38-on koncerteznek június végén.
Jazz/World ajánló

A nő, aki már kislány korában Bruce Springsteen haverja volt

Nyolc évvel első budapesti szólókoncertje után saját triója élén tér vissza a fővárosba a multiinstrumentalista Trixie Whitley. Március 8-án legutóbbi albumának anyagával érkezik a Fesztivál Színházba, ahol Childish Gambino és St. Vincent zenészei lesznek partnerei.
Jazz/World ajánló

Jazz-zongorával világzenei tájakon

A közönség két nemzetközi világzenei produkciót élvezhet a Fonóban február 28-án: az estet magyar, szlovén és spanyol művészek tradicionális flamenco koncertje nyitja, majd az EX AURO world-jazz-flamenco fúzió mutatkozik be első lemezével.
Jazz/World ajánló

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.