Jazz/World

Mit jelent egy Pulitzer-díjas hip-hop zenész a „magaskultúra” számára?

2018.05.05. 09:10
Ajánlom
Kendrick Lamar az első nem klasszikus, nem jazz előadó, aki zenei Pulitzer-díjat kapott. A díjtestület szerint a hip-hop művész DAMN. című albuma „a modern afroamerikai élet hiteles lenyomata”. Lamar klasszikus zeneszerzők elől vitte el az elismerést. Mit jelent ez a „magaskultúra” képviselőinek?

Néhány arc dühöngött az április 16-án kiosztott zenei Pulitzer-díj kapcsán. De még érdekesebb, hogy az a két klasszikus zeneszerző, Michael Gilbertson és Ted Hearne, akik elől Lamar elhappolta a díjat, örültek a hip-hop zenész sikerének. „Rajongója vagyok a zenéjének” – mondta Gilbertson. –

„Emlékszem, egyszer a Yale tanulójaként hallottam néhány diáktársamat arról beszélni, hogy a zenéje micsoda teológiai és konceptuális narratív mélységgel bír, és engem is lenyűgözött.”

Kicsit görcsös megfogalmazás. A másik komponista szabadabban fogalmaz: „Imádom a Feel című számát” – vallotta be Hearne. – „Hihetetlen költészet, hihetetlen ritmus [groove], imádom az általa használt hangmintákat, az intenzitást, azt ahogy b*szakodik az idővel a szám végéhez közeledve.”

Hearne szerint Kendrick Lamar zenéjét rendkívül sokan szeretik, ezért nagyon fontos ez az év a Pulitzer-díj és a hip-hop számára.

„[Kendrick] nagyon merész, kísérletező és eredeti művész. Egyike azoknak, akik igazán újszerűt alkotnak.”

Hogy miért érdemes Kendrick Lamar zenéjét hallgatni? A fenti klasszikus zeneszerzők mellett egy csomó jazz-zenész is nagyra értékeli, Kamasi Washington szaxofonos például azt mondja, hogy kevés művészt látott annyira elkötelezettnek, mint Lamart: „Kendrick, benne megvan a dolog. A For Free? című számban olyan ritmusokat hoz létre, hogy amikor hallottam, rögtön azt mondtam, hogy oh, Kendrick, te már régóta vágod a jazzt.”

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Kapcsolódó

Ez az ember fogja megváltani a jazzt

Legalább is ezt mondják róla a kritikusok. Az viszont már egészen biztos, hogy Kamasi Washington közel háromórás albumát most egy darabig nagyon nehéz lesz felülmúlni – és nem csak a zene miatt.

 A Slate újságírója, Jeremy Samuel Faust szerint hibás prepozíció, hogy miközben egy klasszikus zeneszerző esetében a legkisebb újítást vagy legalábbis rendhagyó jellemzőt készséggel elismerjük, sőt ünnepeljük, erre nehezebben vagyunk hajlandók egy hip-hop zenész esetében. „Meg kell kérdeznem magamtól, miért nem értékelem Lamar feszes Sprechstimme-jét (énekbeszéd)? Ugyanis ez a lehető legközelebbi akadémiai fogalom, amellyel a vokális stílusát leírhatnám: majdnem énekel, de inkább beszél, ami nem áll távol Leoš Janáček, Arnold Schönberg és Luciano Berio törekvéseitől (...).” Lamar zenéje az apró motívumokból építkezik, legyenek azok sample-ök vagy valódi hangszerekkel feljátszott részek, éppúgy, mint Steve Reich vagy Philip Glass legjobb műveiben. „Miért nem vesszük észre azokat a katartikus tempóváltásokat, amelyeket Elliott Carter, ennek a technikának a klasszikus zenei mestere féltékenyen figyelne?”

Kendrick Lamar zenéje megérdemli azt a figyelmet, amellyel Bachot, Sztravinszkijt vagy Miles Davist kitüntetjük.

„Nagyra becsülöm, hogy nem azt adja az embereknek, amit a zeneipar a közönségnek szánna egy albumon” – mondja Robert Glasper jazzbillentyűs. Ha anélkül ítéljük meg a DAMN. című albumot, hogy nem hallgatnánk végig, az olyan, mintha a Halleluja-kórus alapján akarnánk megmondani, hogy milyen a teljes Messiás-oratórium. Lamar Pulitzer-díja arra kell, hogy késztesse a zeneszerzőket és a zenészeket, hogy elgondolkozzunk, mitől nagy dolog a hip-hop, és észrevenni a műfajban azt, ami csak az alapos hallgatással tűnik fel.

Egy jó helyre kerülő Pulitzernek ki kell tágítani a horizontomat, nem pedig megerősíteni benne

– írja Faust.

Dalszövegek és a dac művészete

A hip-hop és a rap a fekete szubkultúrából származik, a dac, a kultúra fősodrával szembeni védekezés művészete a kezdetektől fogva. Általában a stílussal együtt jár a szitokszavak használata, ami rögtön felveti a zenehallgatás két aspektusát: vagy a gyönyört kutatjuk a zenében, vagy az esztétikai szépérzéket felülíró kifejezésigényt. Ha a DAMN. című albumot nézzük, a „szép” jelzővel nem megyünk sokra. Annál inkább a kreativitás, az eredetiség, az egyediség fogalmaival.

A DAMN. tanúsága annak, hogy Lamar számára a zene társadalmi gyógyszer. Elég, ha a nagyon is kifejező szöveget nézzük:

„See, in a perfect world, I'll choose faith over riches / I'll choose work over bitches, I'll make schools out of prison / I'll take all the religions and put ‘em all in one service / Just to tell 'em we ain't shit, but He's been perfect, world.”

(Szabad fordításban: „Nézd, egy tökéletes világban a hitet választanám az anyagiak helyett, a munkát a kurvák helyett, a börtönökből iskolákat csinálnék, fognám az összes vallást, hogy egyet szolgáljanak, csak hogy elmondják, hogy nem vagyunk senkik, de Ő tökéletes.”)

A Pride című szám dalszövegrészlete nagyon tömören reflektál arra, amit Pál apostol a római levélben így fogalmazott meg: „mert nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök”. Az ember nem tökéletes, de ennek ellenére lehet ereje a hitre. És ahogy – nagyon gyorsan – eljut erre a gondolatra, párhuzamba állítja az iskolákat és a börtönöket, üzenve ezzel annak a társadalmi osztálynak, ahonnan ő is származik. (A szövegben vázolt ideális világban a börtön a társadalomba való visszatalálás eszköze lenne, nem pedig egy eszköze az intézményesült rasszizmusnak, amely csak arra jó, hogy bűnözőgenerációkat hozzon létre.)

A Conversation helyesen veszi észre, hogy a magas rangú Pulitzer Lamar díjazásával egy régi csorbát köszörül ki az amerikai zenetörténetben. A ragtime music, amelynek első mestere Scott Joplin volt, a fehér Irwing Berlin játéka nyomán terjedt el. A jazz Paul Whitemannal talált elismerésre. A swing fehér prófétája Benny Goodman volt, de még a rap műfajában is előbb díjazták Macklemore-t, mint sok autentikusabb művészt. Kendrick Lamar Pulitzer-díjával most ez a lánc megszakadt.

Szóval, akikben van hajlandóság – legyen – kezdje a To Pimp A Butterfly és a DAMN. című albumokkal. (A Butterfly zeneileg markánsabb, így aki erre az aspektusra kíváncsi, hallgassa inkább azt az albumot. A DAMN. egy picivel kevésbé üt a szöveg alaposabb befogadása nélkül.)

Jó zene, hidd el, nem véletlenül díjazták.

Ha még mindig itt vagy, akkor egy angol nyelvű videóesszét ajánlunk, amely megmutatja, hogyan kezeli Kendrick Lamar az identitás kérdését a zenéjében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Angyallal a vállán – Hajduk Károly a Kult50-ben

Hisz benne Hajduk Károly, hogy a színész, amikor valami igazán lényegit érez meg szerepében, akkortól az a nehezen megmagyarázható „valami” kisangyalként ül a vállán, és játéka minden egyes pillanatában a fülébe sugdos. Hajduk Károly alakítását látva, minden bizonnyal ezt a segítséget is megkapta, amikor az Akik maradtak című, számtalan rangos elismerést begyűjtő film főszerepét forgatta.
Vizuál

Átadták a legjobb magyar filmelőzetesnek járó díjakat

Az idei Arany Blende a zsűri szavazatai szerint A létezés eufóriája-trailerhez került, míg a közönségdíj az Apró mesék előzeteséé lett. Mutatjuk a nyertes videókat!
Vizuál

Akár telefonról is bejárhatóak a Nyitott Műhelyek az idei Budapest Design Weeken

Online cukorvirág-készítés, környezettudatos esőkabát előállítás, vicces kerámiák vagy kézműves cipők műhelytitkai. Az idei Design Hét félig a netre költözött, így a nyitott műhelyekbe akár otthonról is bepillanthatunk! Mutatjuk, hogyan!
Klasszikus

Arany Oroszlánt nyert a Concerto Budapest koncertfilmje Velencében

Szabó Stein Imre koncertfilmjét díjazták a Velencei TV Fesztiválon, amely májusban debütált a Mezzo TV-n. A Concerto Budapest és Gidon Kremer közös hangversenyét örökítette meg a felvétel.
Színház

Kiosztották a MOST FESZT díjait

A legjobb monodrámát, stúdiószínházi előadást és a legjobb alakítást ismerte el a zsűri, de a közönségzsűri is osztott ki díjat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Jazz/World ajánló

Nő a kreativitás – női történetek a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon

Nincs hiány ikonikus nőalakokban és női történetekben a fesztivál idei programkínálatában.
Jazz/World Jerry Lee Lewis

85 éves Jerry Lee Lewis, a zongorák gyilkosa

Szeptember 29-én lett nyolcvanöt éves az amerikai rock and roll egyik legendája, a botrányairól is ismert Jerry Lee Lewis. A később a country műfajába is elkalandozó énekes-zongoristát nevezték a szülők rémének és gyilkosnak is, igaz, ez utóbbi kitételt azért ragasztották rá, mert gyors ütemben fogyasztotta a zongorákat. A hangszert állva, ülve, sőt cipősarkával is püfölte, még arra is volt példa, hogy az előadás végén felgyújtotta. 
Jazz/World interjú

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Jazz/World hír

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.
Jazz/World hír

Újabb rangos elismerést gyűjtött be a készülőben lévő Magyar Zene Háza

A világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztéseként díjazták a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Házát a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson.