A csaknem negyedszázada működő Söndörgő együttest a világ legjobb világzenei formációi között tartják számon. Hangzásuk alapját a tambura hangszercsalád tagjai adják, időnként fúvós hangszerekkel és harmonikával kiegészülve. Az öttagú zenekar a tavaszt a Metafolkloric turnéval köszönti, amely egyben lemezbemutató is: március 20-án jelenik meg az új, 8 című albumunk. Erről és a szentendrei fellépések varázsáról a Fonogram- és Junior Prima Díjas Eredics Benjamin mesél.

Farkas Gábor zongoraművész a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, majd ugyanitt doktori fokozatot is szerzett. Később a világhírű International Piano Academy Lake Como növendéke lett. Mára nemzetközi pódiumok és fesztiválok sokasága várja őt vissza. A Junior Prima Díjas zongoraművész első albuma An evening with Liszt címmel jelent meg, a Franz Liszt International Society pedig 2099-ben neki ítélte a legjobb Liszt-felvétel címet. A következő albuma a 2011-es Liszt-év nyitókoncertjének élő lemezfelvétele volt Kocsis Zoltánnal és a Nemzeti Filharmonikusokkal. Farkas Gábor évek óta Japánban él, és számos ázsiai koncertteremben játszik. Művészetét nemrég rangos díjjal is jutalmazták, Kiotóban ugyanis minden évben odaítélik az Aoyama-díjat annak az előadónak, aki az előző évben a legsikeresebb volt. A következő évadra is kapott meghívást az Aoyama Music Hallba, illetve Tokióba, Nagoyába és más japán városokba. A magyar közönség is láthatja, hallhatja itthon március 21-én a Zeneakadémián, ahol Szabadi Vilmos hegedűművésszel koncertezik. Farkas Gábortól azt is kérdezzük, miért választotta Japánt élete és művészete helyszínéül; mit szeret a japán közönség, és vannak-e kimondott vagy kimondatlan elvárások a művészekkel szemben; milyen ott a koncertélet, és az Aoyama-díj mit képvisel; illetve mit hoznak számára a következő hetek, hónapok koncertjei, és mit hallhat tőle a magyar közönség itthon a Zeneakadémián és a Pesti Vigadóban.

Kapcsolódó

Farkas Gábor rangos elismerést kapott Japánban

A kiotói Barocksaal 1987-től kezdve minden évben kiosztja az Aoyama zene díjat annak az előadónak, akit az előző naptári évben a legsikeresebbnek és szakmailag a legjobbnak találnak.

Tavaly, a hetvenedik születésnapja után nem sokkal jelent meg Kepes András második regénye, az Istenek és emberek, amely rövid idő alatt bestseller lett. A regény iránti érdeklődés azóta sem hagyott alább (a Fidelio interjúját itt olvashatja), noha kíméletlen tükröt tart az olvasók elé – többek között értékek devalválódásával, civilizációnkat érintő változásokkal, párkapcsolati és kommunikációs kátyúkkal szembesít istent játszó emberek történetein keresztül.  A regényről, értékrendekről, írói karrierről beszélgetünk a szerzővel.

Kapcsolódó

Az emberiség magát ejtette kelepcébe – Kepes András-interjú

Kepes András legújabb könyvében három magyar házaspár reked egy svájci luxusvillában. Beszélgetéseik, visszaemlékezéseik során nemcsak a maroknyi szereplő sorsa és világnézete tárul fel, de látleletet kapunk civilizációnkról és a napjainkban tapasztalható politikai-társadalmi folyamatokról is. Ezekről is kérdeztük a szerzőt.

Koncert a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében (Fotó/Forrás: BFTZ)

A Budapesti Filharmóniai Társaság március 24-én koncertet ad a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében az I. világháborús isonzói csaták emlékére. Ebből az alkalomból Avgust Ipavec szlovén zeneszerző A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeményét játsszák, amely a korabeli katonák előtt tiszteleg. A mű kilencventagú zenekar, 150 kórustag és táncosok közreműködésével, félig szcenírozott formában lesz hallható, a benne szereplő levélrészletek szlovén, magyar, német, olasz és orosz nyelven is elhangzanak. A zeneszerző, Avgust Ipavec 1974-ben szerzett diplomát zeneszerzés szakon a Zeneakadémián, majd a Bécsi Zeneművészeti Főiskolán tanult. Ipvanec elsősorban oratóriumokat, kórusműveket ír, híres az Assisi Szent Ferencről szóló oratóriuma, a Missa populorum című miséje. Katolikus papként Bécsben lelki gondozóként dolgozik kórházban. Az 1853-ban Erkel Ferenc által életre hívott Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara 1990-ben, a népek közötti megbékélés jegyében már játszott Ipavec-művet, a Szent Ferencről szóló oratóriumot a bécsi Szent István Székesegyházban. Tóth Lászlót, a Budapesti Filharmóniai Társaság elnökét arról is kérdezzük, hogyan és mikor kapták meg a felkérést a zeneszerzőtől; mit kell tudni a műsorról, miért érdekes a hallgatóságnak és a zenekarnak; kik lesznek az együttműködő partnerek, és mi a személyes kötődése a zenekarnak a műhöz és a zeneszerzőhöz?

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. március 17-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.