Klasszikus

Mit tesz a klasszikus zenével a közösségi háló?

2017.11.16. 09:31
Ajánlom
A világ felgyorsult, és a közösségi hálóval beletapostunk a gázpedálba. Lehet-e a klasszikus zenével érvényesülni egy olyan felületen, amely a lehető leggyorsabb tartalomfogyasztást diktálja?

Sean Parker, a Facebook egyik alapító-elnöke pár napja elmondta, hogy amikor megtervezték az azóta legnagyobbra nőtt közösségi hálót, nem tudtak kalkulálni annak kulturális hatásával. Viszont már akkor olyannak tervezték, hogy az emberek minél több idejét és figyelmét elvegye. A Facebook, a Twitter és más platformok nem csak abban meghatározók, hogy milyen politikai nézeteink alakulnak ki, és a személyre szabott algoritmusoknak megfelelően milyen tartalom kerül elénk, hanem hogy milyen kultúrát fogyasztunk. És ekkor joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy olyan rendszerben, ahol a "minél kevesebb idő alatt minél több inger" elve érvényesül, lehet-e helye a klasszikus zenének?

35806428705 daf298c8bd b

35806428705 daf298c8bd b

A fiatal hegedűvirtuóz Ray Chen felvette az iramot, és akkora rajongótábort épített a YouTube-on, Facebookon, Instagramon és Twitteren, amekkorát csak lehetett. Nem könnyű a dolga: ahhoz, hogy a rajongók hitelesnek érezzék Ray Chen posztjait, a hegedűművésznek személyesen kell foglalkozni a közösségi hálóval. Még szerencse, hogy ezt ő örömmel teszi: "Mindannyian ismerjük a sztereotípiát, miszerint a klasszikus zene túl komoly, de a zenészek hihetetlen vicces emberek. Egyszerűen csak szégyellősek kicsit. Azt hiszem, a közösségi háló megmutatja az ő emberi oldalukat." Az okoseszközökkel eltöltött órák nem voltak hiába Ray Chen esetében. "Más embereket látok a koncertjeimen. Sok-sok fiatalt" – meséli, és vállalt célja, hogy a következő generációt megszólítsa a klasszikus zenével. Chen videói számos gyereket ösztönöz a hangszertanulásra, és a közösségi hálón bemutatott imidzse alapján példakép a fiatalok előtt.

De igyekezzünk nem nevetni a következő kérdésen: használná-e a Facebookot például Glenn Gould? Beethoven? Bartók Béla? Képzeljük el Sztavinszkijt, aki 1913-ban frakkos szelfit posztol, mert izgatottan várja a Tavaszi áldozat premierjét! Vagy Bachot, aki #solideogloria hashtaggel képet tölt fel az Instagramra, mert befejezte a Máté-passió kottáját. A kérdés ez:

Érvényesülhet-e a Facebookon a magamutogatás hajlama nélkül egy művész?

A komolyzenével foglalkozó külföldi Facebook-oldalak közül a ClassicFM rendelkezik a legaktívabb és legmasszívabb követői táborral (1,4 millió lájkoló), de egymillió felett követik a Berlini Filharmonikusokat, és több mint 900 ezren Gustavo Dudamelt. A hazaiak közül a Virtuózok Facebook-oldala a legforgalmasabb (több mint 100 ezer követő), és alighanem ők végzik a legjobb PR-tevékenységet is. A Virtuózok stábja ugyanis rájött a social media vonzástörvényére:

az emberek olyan emberközeli, hiteles kapcsolat kialakítását várják egy rajongói oldaltól, mint egy személyes ismertségtől.

És kiket lehetne könnyebben és rokonszenvesebben bemutatni a közönségnek, mint a fiatal tehetségeket, akikkel csupa jó történik, és ezeket meg is lehet osztani a nagyérdeművel?

pexels-photo-262545

pexels-photo-262545

Mi vonzza a social platformok felhasználóit?

Mármint az előzőleg említett hitelességen túl. Ma már senki nem fog sikert aratni a közösségi oldalakon, ha csupán tudatja, hogy koncertje lesz a jövő szerdán. Viszont annál nagyobb érdeklődésre tart számot egy mókás szelfi, egy leleplező videó vagy egy olyan fotó, amely főzés, takarítás, gyakorlás vagy sportolás közben ábrázolja a művészt. Rajongani szeretünk, és rádöbbenni, hogy imádott hegedűművészünk is ugyanolyan ember, mint mi.

A másik kedves elfoglaltságunk meglepődni, cuki dolgot látni, amely gyorsan és megbízhatóan endorfinnal jutalmazni az agyunkat. A WQXR.com gyűjtése szerint 2014-ben a Facebookon a klasszikus zenei tartalmak közül Renée Fleming Super Bowl-szereplése pörgött a legjobban, ezt egy dán zenekar viral videója követte, ahol a zenészek úgy játszanak, hogy előtte közvetlenül erős chilipaprikát ettek. Népszerű volt Rafael Nadal megjelenése a barcelonai operaházban és egy Bach zenéjére táncoló elefántokat megörökítő videó is. Csupa olyan dolog tehát, amely nem túl lényeges, nem maradandó, és még az illúzióját sem adja annak, hogy a felhasználó kultúrát fogyasztana.

A közösségi háló érdektelenségét a kulturális tartalmak iránt egy olyan portál is érzi, mint a Fidelio. Ha a Facebook algoritmusa a Harvey Weinstein-ügyet részesíti előnyben, nem sok olvasót vonzunk azzal, hogy érdekes cikkünk jelent meg Auer Lipótról. A felhasználók olyan tartalmat fogyasztanak könnyen, ami már ismerős nekik – tehát azért kattintanak, hogy saját ízlésük és véleményük pillanatok alatt megerősítést nyerjen. A közösségi háló nem kedvez az új tartalmak felfedezésének és az elmélyülésnek. Pedig a klasszikus zene éppen ilyen lenne.

No, akkor mégis ki alapította az orosz hegedűiskolát?

Kapcsolódó

No, akkor mégis ki alapította az orosz hegedűiskolát?

Auer Lipót, aki Leopold Auerként vált jelentős hegedűművésszé és tanárrá, 1868 és 1903 között nem nevelt ki egyetlen világhírű tanítványt sem. Aztán jött Mischa Elman.

A klasszikus zenei cikkek szerzőinek sokszor cicás gifekkel kell a modern olvasók figyelmét fenntartani.

A klasszikus zenei cikkek szerzőinek sokszor cicás gifekkel kell a modern olvasók figyelmét fenntartani.

Instant Mozart

Nicholas Carr magyarul is megjelent könyvében (Hogyan változtatja meg az agyunkat az internet?) arról ír, hogy a folyamatos online jelenlét és a közösségi média újrahuzalozta az agyunkat.  Gondolatmenete nem kis intéssel szolgál: Carr szerint az agyat a rendszeres tevékenységek formálják a legerőteljesebben, így az internetezés is. A közösségi média legfőbb negatív hatása, hogy megszünteti azt a képességünket, hogy egy dologra koncentráljunk hosszabb ideig. Személyes példát idéz: a szerző egyre nehezebbnek találja, hogy hosszú könyveket elmélyedve olvasson, vagy szellemi munkát végezzen anélkül, hogy egy-egy beérkező email megzavarná. Az internet által újraalkotott agy kevésbé alkalmas tanulásra, és szépen lassan csak a rövid, pillanatnyi ingerekre reagál. Például egy cicás gifre vagy egy meghökkentő fotóra az interneten.

De akkor mi lesz egy Mahler-szimfóniával

vagy egy hosszabb operával, oratóriummal, amelyeknek befogadását tönkreteszi, ha közben Facebook-értesítés pittyeg vagy email érkezik? Egyáltalán tudunk-e még teljes figyelmet szentelni valaminek negyven-ötven percig, vagy pár perc múlva elfáradunk, mert a zenemű nem elég harsány ingersorozat az agyunk számára? És ha a közösségi média az ingerek lyukasra lőtt céltáblájává formálta az idegrendszerünket, helye van-e a klasszikus zenének a Facebookon, az Instagramon vagy a Twitteren?

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” - Kemény István köszöntője az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár megnyitóján

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény legújabb ékessége, a mintegy 12 ezer kötetet számláló új könyvtár január 24-től látogatható előzetes regisztráció után. Az avató ünnepségen személyes hangú beszédet mondott Kemény István író is, aki elsőként a Fidelio olvasóival osztotta meg írását.
Vizuál

Ingyenes animációs filmekkel készül a Nemzeti Filmintézet a magyar kultúra napjára

Az ünnepi válogatásban olyan legendás alkotások is szerepelnek, mint Dargay Attila Lúdas Matyija, de különleges rövidfilmek is láthatóak lesznek a FILMIO kínálatában.
Klasszikus

A megérinthető zene - Megnyílt a Magyar Zene Háza

Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Magyar Zene Háza. A zenei beavató intézmény koncertekkel, interaktív kiállítással, zenei kreatív térrel és zenepedagógiai foglakozásokkal várja a nagyközönséget. 
Színház

Tragikusan fiatalon elhunyt Mokány Csaba színművész

Negyvenhárom éves korában elhunyt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező adta hírül a Komáromi Jókai Színház facebook oldala. "Isten veled, Csabi! Emléked megőrizzük!" - búcsúznak tőle kollégái.
Klasszikus

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden művészet a káoszból épül fel” – Beszélgetés a Chaos String Quartet tagjaival

Második helyezést ért el a tavaly ősszel tartott Bartók Világversenyen, és a Fidelio különdíjával is gazdagodott a bécsi központú, de különböző nemzetiségű fiatalokból álló Chaos String Quartet. A vonósnégyes két hegedűse, Susanne Schäffer és Kruchió Eszter mesélt együttesükről, a versenyen szerzett élményekről és arról, hogy milyen különleges helyszíneken léptek már fel.
Klasszikus ajánló

Főszerepben a Barenboim-család

A világhírű zongoraművész-karmester, Daniel Barenboim és hegedűművész fia, Michael ad koncertet január 26-án a Müpában. A műsoron Mozart-szonáták szerepelnek.
Klasszikus hír

A kóruséneklés legnagyobbjait díjazta a KÓTA a magyar kultúra napján

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége tizennégy kategóriában díjazta azokat a karnagyokat, tanárokat és zongorakísérőket, akik munkájukkal segítik a hazai kóruséletet.
Klasszikus hír

A megérinthető zene - Megnyílt a Magyar Zene Háza

Tíz éves tartalmi és műszaki tervezés, majd építkezés után nyílt meg szombaton a Magyar Zene Háza. A zenei beavató intézmény koncertekkel, interaktív kiállítással, zenei kreatív térrel és zenepedagógiai foglakozásokkal várja a nagyközönséget. 
Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.