Klasszikus

Mitől zongoráznak máshogy az oroszok?

2019.04.01. 12:20
Ajánlom
Vajon létezik az orosz zongoraiskola? És mi köze egy zenész játékstílusának az anyanyelvéhez? A Concerto Budapest hangversenye előtt a szólistával Andrej Korobejnyikovval és Keller András karmesterrel beszélgettünk.

Március 27-én kivételesen izgalmas koncerten lépett fel a Concerto Budapesttel Andrej Korobejnyikov: a program törzsét két variációsorozat alkotta. Szergej Rahmanyinov és Witold Lutosławski egyaránt Paganini 24. caprice-ét dolgozták fel, ezeket együtt játszani már a memorizálásban is nehéz feladat.

„Nagyon érdekes egymás mellé helyezni ezeket az alkotásokat. A két zeneszerző megközelítése egészen különböző” – mondja el Andrej Korobejnyikov a koncert előtt. „Rahmanyinov rapszódiája mély, tragikus darab, amely jól illik a concertóinak sorába, de közben számos invenció megtalálható benne, például a főtéma megfordítása. Lutosławski, akinek ez egy korai műve, sokkal modernebb, kísérletezőbb.”

„Számomra csodálatos, hogy a két mű keletkezési ideje között alig 7-8 év van” – teszi hozzá Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Lutosławski sorozata, amelyet 1941-ben komponált, és a világháború idején bárokban, egy zenészpartnerével adott elő, szerinte keményebb, szikárabb.

Igen, de mindkettőben megvan az a diabolikus hang, ami Paganinitől ered

– mondja a szólista.

Korobejnyikov játékát nem először hallja a közönség – legutóbbi fellépéséről mi is írtunk. „Annyira örülök, hogy vele játszhat a Concerto Budapest. Ahogy ő zongorázik, az tiszta, nemes, virtuóz, és éles elme áll mögötte” – jelenti ki Keller, mire a zongoraművész nevetni kezd: „Olyan furcsa ezt a másik székről hallgatni.”

_PJ27592-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov (Fotó/Forrás: Posztós János)

Korobejnyikov tizenkilenc évesen végzett a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, gyakran emlegetett érdekesség, hogy ez korábban csak Rahmanyinovnak sikerült. Mégis megingott a zenei pályán, így elvégezte a jogi egyetemet is. „Kisebb válságban voltam muzsikusként. De nem vagyok kakukktojás, Csajkovszkijnak és Sztravinszkijnak is volt jogi diplomája” – magyarázza, aztán rögtön visszakanyarodik a zenéhez: „Persze zongorázni sokkal jobban szeretek, mint papírok között ülni. Csodálatos dolog előadónak lenni. Minden alkalommal, amikor közönség elé kerülök, és látom a csillogó szemeket, vagy egy koncert után, amikor elbizonytalanodom magamban, és felkeresnek a hallgatóim, megnyugszom. Nekünk felelősségünk van: egy este 2-3 ezer ember két órát áldoz ránk az életéből.”

Erre természetesen soha nem szabad gondolni a színpadon, veti közbe Keller András. „Nem, valóban nem” – egyezik bele Korobejnyikov. Azt mondja, a színpad számára olyan, mint egy oltár.

Itt elfelejtheted, hogy ki vagy, mi a neved, és átadhatod magad a folyamatnak.

_PJ_8873-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov és a Concerto Budapest próba közben (Fotó/Forrás: Posztós János)

Miért fontos, mekkora Szibéria?

Van olyan, hogy orosz zongoraiskola? – kérdezem. Hiszen a legtermészetesebb módon emlegetjük Auer orosz hegedűiskoláját, viszont annyi orosz pianista járt nálunk az utóbbi időben, hogy sejtek a játékukban valami összetartó erőt.

„Egyszer, amikor az első zongoratanárommal, Natalia Sanovichcsal beszélgettem, ugyanerről esett szó. Belülről nézve úgy tűnik, hogy nincsen, hiszen akár Moszkván belül is többféle iskola van – például Gilelsé és Richteré, akiknél már abban is különbség van, hogy hogyan nyúljunk a zongorához” – magyarázza Korobejnyikov. – „De a tanárom világított rá, hogy

az orosz tanárok gyakran beszélnek allegóriákban, irodalmi és képzőművészeti utalásokban.

Amikor Londonban tanultam, azt tapasztaltam, hogy ott ez nem jellemző. Ők sokkal egzaktabb módon közelítenek a zenéhez. Persze ez nem minőségi különbséget jelent, hiszen az egész világon mindenütt vannak kiváló zenészek.”

_PJ27630-145259.jpg

Keller András (Fotó/Forrás: Posztós János)

Az oroszok többet adnak a képzelőerőben. Ebben tényleg lehet valami.

Keller András szerint természetszerűleg a muzsikusok anyanyelvéből is fakad a játékuk stílusa. „Mi, magyarok például mindig az első szótagot hangsúlyozzuk a beszédben, a zenében pedig az ütem-egyet. A németeknél az ütem első taktusa lebegőbb, és amikor egy magyar német zenét játszik, erre is gondolnia kell.”

A két zenész szerint ez vitán felül áll.

„Az orosz rendkívül zenei nyelv, akár hangsúlyokon, hangmagasságon is múlhat egy frázis jelentése” – teszi hozzá Korobejnyikov. „Az oroszok hosszú frázisokban gondolkodnak, ez állítólag az én játékomon is hallatszik. De nem is csoda. Legutóbb, amikor Szibériában jártam, és átéltem a táj végtelenségét, a hatalmas tér élményét, megértettem, mennyire befolyásolja a természet a népzenét – de az előadói attitűdöt is. Hasonlóképpen, amikor Bartók III. zongoraversenyét játszom, szinte látom magam előtt a magyar tájat, a ködös völgyeket, a Dunát.”

Tavaszi áldozat

„Ma nehéz koncert lesz” – mondja Keller András, mielőtt leülnénk az interjúhoz. Függetlenül attól, hogy botrány volt-e Sztravinszkij Tavaszi áldozatának bemutatója (erről bővebben itt olvashat), a balett a 20. század egyik zenei mérföldköve. Mit kell tenni karmesterként ahhoz, hogy ez a mű ma is olyan modernnek hasson, mint száz éve? Nem ez számít, mondja Keller.

Most a darab népzenei inspirációira akarunk figyelni, ami kevés előadásban domborodik ki igazán. A legtöbb zenekar örül, ha túljut ezen a nehéz darabon.

Utolsó kérdésem a két művészhez, hogy, ha már rítus, van-e rítusuk, szokásuk koncert előtt. Korobejnyikov a megfelelő lelkiállapotot szeretné elérni, mielőtt a színpadra lépne. „Ahelyett, hogy azon izgulnék, hogy a megfelelő hangjegyeket játsszam le, arra törekszem, hogy az első pillanattól kezdve benne legyek a zenében. Ilyenkor játszok néhány darabot, például Arvo Pärt Spiegel im Spiegeljét. Egyszerű darab, de mindig célt talál.”

Keller András azt mondja, ő egyszerű eset. „Általában húst eszem, de a koncert napján csak tésztát. És mindig beiktatok a fellépés előtt egy rövid alvást is.”

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

Kapcsolódó

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

A Zongora című koncertsorozatban január 7-én, a 2018-as év nyitányaként a fiatal orosz generáció egy, a hazai közönség által talán még kevésbé ismert, viszont annál lenyűgözőbb alakja, Andrej Korobejnyikov adott fantasztikus koncertet a Zeneakadémián.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Megvan, hová költözik az SZFE a Vas utcából

Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, amelyben az új oktatási helyszíneken túl az átalakuló intézeteket is bemutatják. A három helyszínen folyó képzés megújult, modern struktúrát ígér.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Pejtsik Árpád gordonkaművész, pedagógus

Szűk családi körben vesznek búcsút Pejtsik Árpád György zenepedagógus, gordonkaművész, zeneszerzőtől január 29-én a Kispesti temetőben.
Klasszikus ajánló

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Klasszikus hír

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Klasszikus zenehallgatás

VIDEÓ: Baráth Emőke korai Mozart-áriát énekel

Szerelemi riválisáról énekel és csendben szenved Mozart operahőse, Sifare. A „Soffre il mio cor con pace” című áriát Baráth Emőke előadásában halljuk egy tavalyi, pécsi koncertről.
Klasszikus hír

Sir Simon Rattle otthagyja Londont

Személyes okokkal indokolja, hogy 2023-ban távozik a Londoni Szimfonikusok éléről, és a müncheni Bajor Rádiózenekarnál folytatja a neves brit karmester.