Klasszikus

Mitől zongoráznak máshogy az oroszok?

2019.04.01. 12:20
Ajánlom
Vajon létezik az orosz zongoraiskola? És mi köze egy zenész játékstílusának az anyanyelvéhez? A Concerto Budapest hangversenye előtt a szólistával Andrej Korobejnyikovval és Keller András karmesterrel beszélgettünk.

Március 27-én kivételesen izgalmas koncerten lépett fel a Concerto Budapesttel Andrej Korobejnyikov: a program törzsét két variációsorozat alkotta. Szergej Rahmanyinov és Witold Lutosławski egyaránt Paganini 24. caprice-ét dolgozták fel, ezeket együtt játszani már a memorizálásban is nehéz feladat.

„Nagyon érdekes egymás mellé helyezni ezeket az alkotásokat. A két zeneszerző megközelítése egészen különböző” – mondja el Andrej Korobejnyikov a koncert előtt. „Rahmanyinov rapszódiája mély, tragikus darab, amely jól illik a concertóinak sorába, de közben számos invenció megtalálható benne, például a főtéma megfordítása. Lutosławski, akinek ez egy korai műve, sokkal modernebb, kísérletezőbb.”

„Számomra csodálatos, hogy a két mű keletkezési ideje között alig 7-8 év van” – teszi hozzá Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Lutosławski sorozata, amelyet 1941-ben komponált, és a világháború idején bárokban, egy zenészpartnerével adott elő, szerinte keményebb, szikárabb.

Igen, de mindkettőben megvan az a diabolikus hang, ami Paganinitől ered

– mondja a szólista.

Korobejnyikov játékát nem először hallja a közönség – legutóbbi fellépéséről mi is írtunk. „Annyira örülök, hogy vele játszhat a Concerto Budapest. Ahogy ő zongorázik, az tiszta, nemes, virtuóz, és éles elme áll mögötte” – jelenti ki Keller, mire a zongoraművész nevetni kezd: „Olyan furcsa ezt a másik székről hallgatni.”

_PJ27592-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov (Fotó/Forrás: Posztós János)

Korobejnyikov tizenkilenc évesen végzett a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, gyakran emlegetett érdekesség, hogy ez korábban csak Rahmanyinovnak sikerült. Mégis megingott a zenei pályán, így elvégezte a jogi egyetemet is. „Kisebb válságban voltam muzsikusként. De nem vagyok kakukktojás, Csajkovszkijnak és Sztravinszkijnak is volt jogi diplomája” – magyarázza, aztán rögtön visszakanyarodik a zenéhez: „Persze zongorázni sokkal jobban szeretek, mint papírok között ülni. Csodálatos dolog előadónak lenni. Minden alkalommal, amikor közönség elé kerülök, és látom a csillogó szemeket, vagy egy koncert után, amikor elbizonytalanodom magamban, és felkeresnek a hallgatóim, megnyugszom. Nekünk felelősségünk van: egy este 2-3 ezer ember két órát áldoz ránk az életéből.”

Erre természetesen soha nem szabad gondolni a színpadon, veti közbe Keller András. „Nem, valóban nem” – egyezik bele Korobejnyikov. Azt mondja, a színpad számára olyan, mint egy oltár.

Itt elfelejtheted, hogy ki vagy, mi a neved, és átadhatod magad a folyamatnak.

_PJ_8873-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov és a Concerto Budapest próba közben (Fotó/Forrás: Posztós János)

Miért fontos, mekkora Szibéria?

Van olyan, hogy orosz zongoraiskola? – kérdezem. Hiszen a legtermészetesebb módon emlegetjük Auer orosz hegedűiskoláját, viszont annyi orosz pianista járt nálunk az utóbbi időben, hogy sejtek a játékukban valami összetartó erőt.

„Egyszer, amikor az első zongoratanárommal, Natalia Sanovichcsal beszélgettem, ugyanerről esett szó. Belülről nézve úgy tűnik, hogy nincsen, hiszen akár Moszkván belül is többféle iskola van – például Gilelsé és Richteré, akiknél már abban is különbség van, hogy hogyan nyúljunk a zongorához” – magyarázza Korobejnyikov. – „De a tanárom világított rá, hogy

az orosz tanárok gyakran beszélnek allegóriákban, irodalmi és képzőművészeti utalásokban.

Amikor Londonban tanultam, azt tapasztaltam, hogy ott ez nem jellemző. Ők sokkal egzaktabb módon közelítenek a zenéhez. Persze ez nem minőségi különbséget jelent, hiszen az egész világon mindenütt vannak kiváló zenészek.”

_PJ27630-145259.jpg

Keller András (Fotó/Forrás: Posztós János)

Az oroszok többet adnak a képzelőerőben. Ebben tényleg lehet valami.

Keller András szerint természetszerűleg a muzsikusok anyanyelvéből is fakad a játékuk stílusa. „Mi, magyarok például mindig az első szótagot hangsúlyozzuk a beszédben, a zenében pedig az ütem-egyet. A németeknél az ütem első taktusa lebegőbb, és amikor egy magyar német zenét játszik, erre is gondolnia kell.”

A két zenész szerint ez vitán felül áll.

„Az orosz rendkívül zenei nyelv, akár hangsúlyokon, hangmagasságon is múlhat egy frázis jelentése” – teszi hozzá Korobejnyikov. „Az oroszok hosszú frázisokban gondolkodnak, ez állítólag az én játékomon is hallatszik. De nem is csoda. Legutóbb, amikor Szibériában jártam, és átéltem a táj végtelenségét, a hatalmas tér élményét, megértettem, mennyire befolyásolja a természet a népzenét – de az előadói attitűdöt is. Hasonlóképpen, amikor Bartók III. zongoraversenyét játszom, szinte látom magam előtt a magyar tájat, a ködös völgyeket, a Dunát.”

Tavaszi áldozat

„Ma nehéz koncert lesz” – mondja Keller András, mielőtt leülnénk az interjúhoz. Függetlenül attól, hogy botrány volt-e Sztravinszkij Tavaszi áldozatának bemutatója (erről bővebben itt olvashat), a balett a 20. század egyik zenei mérföldköve. Mit kell tenni karmesterként ahhoz, hogy ez a mű ma is olyan modernnek hasson, mint száz éve? Nem ez számít, mondja Keller.

Most a darab népzenei inspirációira akarunk figyelni, ami kevés előadásban domborodik ki igazán. A legtöbb zenekar örül, ha túljut ezen a nehéz darabon.

Utolsó kérdésem a két művészhez, hogy, ha már rítus, van-e rítusuk, szokásuk koncert előtt. Korobejnyikov a megfelelő lelkiállapotot szeretné elérni, mielőtt a színpadra lépne. „Ahelyett, hogy azon izgulnék, hogy a megfelelő hangjegyeket játsszam le, arra törekszem, hogy az első pillanattól kezdve benne legyek a zenében. Ilyenkor játszok néhány darabot, például Arvo Pärt Spiegel im Spiegeljét. Egyszerű darab, de mindig célt talál.”

Keller András azt mondja, ő egyszerű eset. „Általában húst eszem, de a koncert napján csak tésztát. És mindig beiktatok a fellépés előtt egy rövid alvást is.”

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

Kapcsolódó

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

A Zongora című koncertsorozatban január 7-én, a 2018-as év nyitányaként a fiatal orosz generáció egy, a hazai közönség által talán még kevésbé ismert, viszont annál lenyűgözőbb alakja, Andrej Korobejnyikov adott fantasztikus koncertet a Zeneakadémián.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.