Klasszikus

Mitől zongoráznak máshogy az oroszok?

2019.04.01. 12:20
Ajánlom
Vajon létezik az orosz zongoraiskola? És mi köze egy zenész játékstílusának az anyanyelvéhez? A Concerto Budapest hangversenye előtt a szólistával Andrej Korobejnyikovval és Keller András karmesterrel beszélgettünk.

Március 27-én kivételesen izgalmas koncerten lépett fel a Concerto Budapesttel Andrej Korobejnyikov: a program törzsét két variációsorozat alkotta. Szergej Rahmanyinov és Witold Lutosławski egyaránt Paganini 24. caprice-ét dolgozták fel, ezeket együtt játszani már a memorizálásban is nehéz feladat.

„Nagyon érdekes egymás mellé helyezni ezeket az alkotásokat. A két zeneszerző megközelítése egészen különböző” – mondja el Andrej Korobejnyikov a koncert előtt. „Rahmanyinov rapszódiája mély, tragikus darab, amely jól illik a concertóinak sorába, de közben számos invenció megtalálható benne, például a főtéma megfordítása. Lutosławski, akinek ez egy korai műve, sokkal modernebb, kísérletezőbb.”

„Számomra csodálatos, hogy a két mű keletkezési ideje között alig 7-8 év van” – teszi hozzá Keller András, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Lutosławski sorozata, amelyet 1941-ben komponált, és a világháború idején bárokban, egy zenészpartnerével adott elő, szerinte keményebb, szikárabb.

Igen, de mindkettőben megvan az a diabolikus hang, ami Paganinitől ered

– mondja a szólista.

Korobejnyikov játékát nem először hallja a közönség – legutóbbi fellépéséről mi is írtunk. „Annyira örülök, hogy vele játszhat a Concerto Budapest. Ahogy ő zongorázik, az tiszta, nemes, virtuóz, és éles elme áll mögötte” – jelenti ki Keller, mire a zongoraművész nevetni kezd: „Olyan furcsa ezt a másik székről hallgatni.”

_PJ27592-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov (Fotó/Forrás: Posztós János)

Korobejnyikov tizenkilenc évesen végzett a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban, gyakran emlegetett érdekesség, hogy ez korábban csak Rahmanyinovnak sikerült. Mégis megingott a zenei pályán, így elvégezte a jogi egyetemet is. „Kisebb válságban voltam muzsikusként. De nem vagyok kakukktojás, Csajkovszkijnak és Sztravinszkijnak is volt jogi diplomája” – magyarázza, aztán rögtön visszakanyarodik a zenéhez: „Persze zongorázni sokkal jobban szeretek, mint papírok között ülni. Csodálatos dolog előadónak lenni. Minden alkalommal, amikor közönség elé kerülök, és látom a csillogó szemeket, vagy egy koncert után, amikor elbizonytalanodom magamban, és felkeresnek a hallgatóim, megnyugszom. Nekünk felelősségünk van: egy este 2-3 ezer ember két órát áldoz ránk az életéből.”

Erre természetesen soha nem szabad gondolni a színpadon, veti közbe Keller András. „Nem, valóban nem” – egyezik bele Korobejnyikov. Azt mondja, a színpad számára olyan, mint egy oltár.

Itt elfelejtheted, hogy ki vagy, mi a neved, és átadhatod magad a folyamatnak.

_PJ_8873-145300.jpg

Andrej Korobejnyikov és a Concerto Budapest próba közben (Fotó/Forrás: Posztós János)

Miért fontos, mekkora Szibéria?

Van olyan, hogy orosz zongoraiskola? – kérdezem. Hiszen a legtermészetesebb módon emlegetjük Auer orosz hegedűiskoláját, viszont annyi orosz pianista járt nálunk az utóbbi időben, hogy sejtek a játékukban valami összetartó erőt.

„Egyszer, amikor az első zongoratanárommal, Natalia Sanovichcsal beszélgettem, ugyanerről esett szó. Belülről nézve úgy tűnik, hogy nincsen, hiszen akár Moszkván belül is többféle iskola van – például Gilelsé és Richteré, akiknél már abban is különbség van, hogy hogyan nyúljunk a zongorához” – magyarázza Korobejnyikov. – „De a tanárom világított rá, hogy

az orosz tanárok gyakran beszélnek allegóriákban, irodalmi és képzőművészeti utalásokban.

Amikor Londonban tanultam, azt tapasztaltam, hogy ott ez nem jellemző. Ők sokkal egzaktabb módon közelítenek a zenéhez. Persze ez nem minőségi különbséget jelent, hiszen az egész világon mindenütt vannak kiváló zenészek.”

_PJ27630-145259.jpg

Keller András (Fotó/Forrás: Posztós János)

Az oroszok többet adnak a képzelőerőben. Ebben tényleg lehet valami.

Keller András szerint természetszerűleg a muzsikusok anyanyelvéből is fakad a játékuk stílusa. „Mi, magyarok például mindig az első szótagot hangsúlyozzuk a beszédben, a zenében pedig az ütem-egyet. A németeknél az ütem első taktusa lebegőbb, és amikor egy magyar német zenét játszik, erre is gondolnia kell.”

A két zenész szerint ez vitán felül áll.

„Az orosz rendkívül zenei nyelv, akár hangsúlyokon, hangmagasságon is múlhat egy frázis jelentése” – teszi hozzá Korobejnyikov. „Az oroszok hosszú frázisokban gondolkodnak, ez állítólag az én játékomon is hallatszik. De nem is csoda. Legutóbb, amikor Szibériában jártam, és átéltem a táj végtelenségét, a hatalmas tér élményét, megértettem, mennyire befolyásolja a természet a népzenét – de az előadói attitűdöt is. Hasonlóképpen, amikor Bartók III. zongoraversenyét játszom, szinte látom magam előtt a magyar tájat, a ködös völgyeket, a Dunát.”

Tavaszi áldozat

„Ma nehéz koncert lesz” – mondja Keller András, mielőtt leülnénk az interjúhoz. Függetlenül attól, hogy botrány volt-e Sztravinszkij Tavaszi áldozatának bemutatója (erről bővebben itt olvashat), a balett a 20. század egyik zenei mérföldköve. Mit kell tenni karmesterként ahhoz, hogy ez a mű ma is olyan modernnek hasson, mint száz éve? Nem ez számít, mondja Keller.

Most a darab népzenei inspirációira akarunk figyelni, ami kevés előadásban domborodik ki igazán. A legtöbb zenekar örül, ha túljut ezen a nehéz darabon.

Utolsó kérdésem a két művészhez, hogy, ha már rítus, van-e rítusuk, szokásuk koncert előtt. Korobejnyikov a megfelelő lelkiállapotot szeretné elérni, mielőtt a színpadra lépne. „Ahelyett, hogy azon izgulnék, hogy a megfelelő hangjegyeket játsszam le, arra törekszem, hogy az első pillanattól kezdve benne legyek a zenében. Ilyenkor játszok néhány darabot, például Arvo Pärt Spiegel im Spiegeljét. Egyszerű darab, de mindig célt talál.”

Keller András azt mondja, ő egyszerű eset. „Általában húst eszem, de a koncert napján csak tésztát. És mindig beiktatok a fellépés előtt egy rövid alvást is.”

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

Kapcsolódó

Eleven gyengédség, féltő gondoskodás

A Zongora című koncertsorozatban január 7-én, a 2018-as év nyitányaként a fiatal orosz generáció egy, a hazai közönség által talán még kevésbé ismert, viszont annál lenyűgözőbb alakja, Andrej Korobejnyikov adott fantasztikus koncertet a Zeneakadémián.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Mi a Casablanca titka?

CURTIZ – A magyar, aki felforgatta Hollywoodot címmel, Topolánszky Tamás Yvan rendezésében készült életrajzi film Kertész Mihályról, azaz Michael Curtizről, a Casablanca legendás magyar rendezőjéről.
Klasszikus

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Könyv

Strandkönyvtárak az elmúlt 100 évben

Van, akinek a nyár a strandolást, a dinnyeevést vagy a lenge ruhákat jelenti, akad azonban olyan is, akinek még több olvasást. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus eötvös péter

Mozarttal beszélget és a migrációra reflektál Eötvös Péter új lemezén

A szeptember 13-án megjelenő Gliding című új album a Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekarának és Hakan Hardenberger svéd trombitaművész közreműködésével készült a BMC Records gondozásában.
Klasszikus ajánló

Pécsi barangolások a Partitúra stábjával

A nyári ismétlő részek utolsó állomásaként Miklósa Erika és Batta András kulturális országjáró műsora a Dunántúl legnagyobb városába, Pécsre látogat. Az adás augusztus 25-én vasárnap, 13.25 órától tekinthető meg a Duna Televízióban.
Klasszikus videó

A budapesti éjszakában csendül fel Gershwin Kék rapszódiája Kohán István videoklipjében

Kohán István és Kohán István klarinétja is felcsendül abban a kisfilmben, amelynek főszereplője a Kék rapszódia egy budapesti pinceklubban.
Klasszikus ajánló

Éjszaka még az ékszerek is varázslatosabbak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása augusztus 24-én lesz hallható a 92.1-en, benne interjú Börcsök Annával, Deák Andreával, Hont Angélával és ifj. Kovács Antallal.
Klasszikus ajánló

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!