Klasszikus

Monológok és Dialógok

2005.07.21. 00:00
Ajánlom
Az idén huszonegyedik alkalommal megrendezett Nemzetközi Bartók Fesztivál második napján Perényi Miklós és Várjon Dénes lépett fel a szombathelyi Bartók teremben. A rendkívül igényesen összeállított műsor első felében szóló gordonkaművek szerepeltek, majd a szünet után két cselló–zongora szonáta hangzott el.

Takács Jenő Monológjával kezdődött a hangverseny. Az idén százhárom éves zeneszerző – miután hosszú pályafutása során bejárta gyakorlatilag az egész világot – ismét szülőfalujában, az azóta már Ausztriához tartozó Cinfalván él. A hetvenes évek első felében írt Monológ a kor vonósműveinek jellegzetes idiómájával él: glissandók, negyedhangok és Bartók-pizzicatók, col legno-effektusok és sul ponticello-tremolók követik egymást. Perényi Miklós sikeresen kovácsolta egyetlen nagy ívvé a majd' tízperces darab egyébként könnyen széteső elemeit, s így kedvező képet nyújtott a kompozícióról.

Eötvös Péter „beszélő csellistára” írt művét korábban egyszer már volt alkalmam hallani, s bevallom, akkor egyáltalán nem tetszett. A Two Poems to Polly alapjául szolgáló verseket egy hölgy írta, aki ezer évvel ezelőtt élt a japán császári udvarban. Eötvös a szövegeket párbeszédekként értelmezi: egy férfi „visszavárja kedvesét a túlvilágról. És a túlvilági hang válaszol neki.” Perényi jól érzett rá a mű lírai karakterére és rátalált arra a viszonylag keskeny „arany középútra”, amely a teljesen semleges szövegmondás és a túlzott színészkedés közt húzódik. Hiteles és átélt interpretációja hozzám is közelebb hozta a kompozíciót.
Ligeti György 1948-ban és 1953-ban, tehát még magyarországi éveiben írta azt a két csellódarabot, amelyeket később Szólószonátaként forrasztott egy művé. A jellegzetesen magyar népdal-intonációjú Dialogo nosztalgikus szépséggel, nemes tónusban szólalt meg Perényi vonója alatt, míg a sziporkázóan szellemes Capricciót ragyogó, sistergő virtuozitással játszotta a gordonkaművész.

A koncert első részét Bach d-moll csellószvitje zárta. Nagy kíváncsisággal vártam a mű Perényi-féle olvasatát – már csak ezért sem hallgathatom el, hogy némi csalódottságot éreztem utána. Mit is írhat ilyenkor a recenzens? Hiszen nem egy „akármilyen” csellista Bach-interpretációjáról van szó. Perényi nyilván jó okkal játssza úgy a művet, ahogy játssza. Nyugodtan állíthatom: technikailag kifogástalanul, az adott felfogásban tökéletesen érvényes módon szólalt meg a d-moll szvit. Mégis: Perényi puritán előadói szemlélete, amely talán egyszerre fakad saját személyiségéből és Bach iránti tiszteletéből, bennem ezúttal hiányérzetet hagyott. A remekül megoldott helyek mellett többször is feltűnt a ritmus merevsége, keveselltem a dinamikai árnyalatokat, hiányoltam a változatos díszítéseket, a játékosságot, a bájt.

Az első félidő monológjai és „egyszemélyes dialógjai” után a második részben immár két hangszer párbeszédét hallgathattuk, amikor Várjon Dénes csatlakozott Perényi Miklóshoz. De nem csak az instrumentumok dialogizáltak egymással: úgy tűnt, mindkét mű a zenetörténet egy-egy korábbi darabjával, alkotójával folytat párbeszédet. Dohnányi Ernő 1899-ben írt B-dúr szonátája közvetlenül utal Beethoven híres A-dúr csellószonátájának formájára. A tételrend azonos, ráadásul a lassú tétel, csakúgy, mint Beethovennél, Dohnányinál sem nő teljes, önálló darabbá, csupán bevezetés a finaléhoz. A külső, formai hasonlóságok ellenére a fiatal Dohnányi kompozíciója zenei anyagában persze egyáltalán nem emlékeztet a mintául választott műre. Perényi és Várjon teljes összhangban, nagy fantáziával, érzékenyen játszotta a B-dúr szonátát. Különösen jót tett a műnek, hogy az előadók kerülték a romantikus előadói manírokat és a brilliáns zeneszerzői technikával megírt, ám néha túlzsúfoltnak ható darabban világos, áttetsző formálásra és rajzos szólamvezetésre törekedtek. Várjon Dénes teljesítményét külön is ki kell emelni, hiszen Dohnányi, aki Ludwig Lebell társaságában maga mutatta be a művet, kamaraszonátához képest szokatlanul, mondhatni pimaszul nehéz zongoraszólamot komponált.

Benjamin Britten 1961-ben, Rosztropovics számára írt csellószonátája Bartókkal dialogizál. Már a műfajban szokatlan öttételes struktúra is a magyar mester jól ismert híd- vagy palindroma formáját követi, de a ciklust uraló motivikus fegyelem, illetve egyes fordulatok közvetlenül is Bartók vonósnégyeseinek mély ismeretéről tanúskodnak. A szonáta második tétele Scherzo pizzicato, akárcsak Bartók IV. kvartettjében. A középső Elegia, mint a Concertóban, az utolsóelőtti pedig Marcia, akárcsak a VI. vonósnégyesben. Ebben a kontextusban különös jelentőséggel bír, hogy a nyitótétel címe (mi más is lehetne?): Dialogo. Talán nem tévedek, ha úgy vélem, a Britten-szonáta mind Perényihez, mind Várjonhoz közelebb áll, mint Dohnányi műve. Az előadók mindenesetre nagy élvezettel vetették bele magukat a remek darabba, mi pedig nagy élvezettel hallgattuk őket.

Ráadásként végre megérkezett maga Bartók is. Bevallom, az I. rapszódia gordonkaátiratáról eddig azt gondoltam, nem egyenrangú az eredeti változattal: ami hegedűn hangszerszerű, az csellón nehezen és csak alacsonyabb hatásfokkal szólaltatható meg. Perényi Miklós olyan könnyedén, annyi eleganciával és természetességgel játszotta a Rapszódia Friss tételét, hogy azonnal meggyőzött e nézet helytelenségéről.

(2005. július 13. 20:00, Szombathely, Bartók terem; 21. Nemzetközi Bartók Fesztivál – Perényi Miklós (cselló) és Várjon Dénes (zongora) kamaraestje; Takács: Monológ, op. 94, Eötvös: Two Poems to Polly, Ligeti: Szólószonáta, Bach: d-moll szvit, BWV 1008, Dohnányi: Szonáta op. 8, Britten: Sonata in C, op. 65)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Vizuál

Erőszakterápia és macsónosztalgia Tarantino kilencedikje

Volt egyszer egy férfiasabb világ, ahol a koszos hippik felett győzött John Wayne. Sharon Tate csillogó szemmel nézi a saját filmjét, és a rendező ilyen csillogónak akarja látni a mi szemünket is.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.