Klasszikus

Mosonyi Mihály-nap a Régi Zeneakadémián

2015.09.21. 10:50
Ajánlom
A kétszáz éve született zeneszerző, újságíró és tanár tiszteletére október 3-án koncerteket és emlékülést rendez a Liszt Múzeum.

Mivel Mosonyi Mihályt közeli barátság fűzte Liszt Ferenchez, kézenfekvő, hogy a Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpontja rendezzen az 1815. szeptember 2-án született szerző tiszteletére emléknapot. A német származású iparoscsaládban született Mosonyi a „magyar zene-styl” megteremtésén fáradozott, elsőként komponált igazi, minden részletében magyar operát Szép Ilonka címen és az első magyar zenei hetilap, a Zenészeti Lapok társszerkesztőjeként felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a hazai zeneélet alakításáért, serkentéséért. „Nem véletlen, hogy alakját Liszt megörökítette Magyar Történelmi Arcképek című zongoraciklusában.” – mondta el Domokos Zsuzsanna, a Liszt Múzeum igazgatója. A Régi Zeneakadémiára – ahol egykor Liszt maga is élt és alkotott – október 3-án ellátogatók ezt a tételt is meghallgathatják több Mosonyi-darab, és a kevéssé ismert szerző alakját és műveit bemutató előadások mellett.

Régi Zeneakadémia

Régi Zeneakadémia

„Igyekeztünk sok olyan szaktekintélyt és művészt bevonni az ünnepségbe, akik korábban is sokat tettek Mosonyi életművének népszerűsítéséért. Kifejezetten célunk volt még a mini-konferencia szervezésekor, hogy a Kutatóközpont fiatalabb munkatársai is lehetőséget kapjanak a megszólalásra” – tette hozzá Domokos Zsuzsanna, a Mosonyi-nap főszervezője. A díjtalanul látogatható ülés elnöke Eckhardt Mária, a múzeum és kutatóközpont alapító igazgatója lesz, az előadók sorában pedig felszólal a magyar Mosonyi-kutatás doyenje, Bónis Ferenc, az előadóművészként és kutatóként is nemzetközileg is elismert Mosonyi-szakértő, Scholz Péter, Kaczmarcyk Adrienne, valamint Sziklavári Károly is, aki szintén kiállításokkal és egy nemrég megjelent nagyszerű könyvvel gazdagította a Mosonyi-irodalmat; a Liszt Ferenc Emlékmúzeuma és Kutatóközpont munkatársai közül pedig Békéssy Lili, Watzatka Ágnes, Peternák Anna, Mona Dániel, Gulyásné Somogyi Klára, Juhász Veronika és Spischak Dávid tart majd előadást.

A délelőtti matinékoncerten Kuklis Gergely, Elek Szilvia, Kántor Balázs, Kun Ágnes Anna és Horváth Anikó adnak elő Mosonyi-kamaraműveket illetve -dalokat. A műsort Elek Szilvia zongoraművésznő állította össze, aki az egész emlékévet megszervezte és előadóművészként is nagyszerű koncertekkel adózott Mosonyi emléke előtt. A 19.00 órakor kezdődő zárókoncerten Kassai István zongoraművész és a Festetics Vonósnégyes hangversenyét hallhatja a közönség. A Liszt és kortársai specialistájaként ismert Kassai számos Mosonyi-művet jelentetett meg CD-n, s a Festetics Vonósnégyes nevéhez is több Mosonyi-kvartett felvétele fűződik. Előadásukban az a-moll vonósnégyes, illetve Liszt két Mosonyihoz kötődő emblematikus darabja, a Magyar Történelmi Arcképek-tétel mellett a Szép Ilonka dallamaira íródott Fantázia csendül fel. „Bízunk benne, hogy méltó lesz ez a nap Mosonyi Mihály emlékéhez, és hozzá tudunk járulni, hogy zenéje szélesebb körben váljon ismertté” – nyilatkozta érdeklődésünkre Domokos Zsuzsanna.

Liszt Ferencet 1856-ban ismerte meg Mosonyi az Esztergomi mise ősbemutatója kapcsán. Az akkor már világhírű zongorista-zeneszerző javasolta, hogy a mise változó részeinek komponálására az „erre legilletékesebb és legtehetségesebb egyházi zeneszerzőt, Mosonyit” kérjék fel, s végül nem Liszten múlt, hogy Mosonyi Offertoriumát és Graduáléját mellőzték az előadáson – olyannyira nem, hogy maga Liszt mutatta be Mosonyi szerzeményét a pesti belvárosi templomban. Egy évvel később Liszt tanácsokkal látta el Mosonyit első (még német szövegű) operájával, a Kaiser Max auf der Martinswand kapcsolatban – az értő és óvatos szakmai hozzászólások valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy végül az akkor még Brand Mihály érdeklődése a magyar zene, magyaros stílus felé fordult, s nevet is változtatott ennek szolgálatában. 1865-ben Mosonyi volt az, aki eredeti gregorián dallamokat küldött Lisztnek a Szent Erzsébet legendája című oratóriumhoz, amelyek közül egy az oratórium fő zenei gondolata lett. Nem sokkal később maga Liszt készített zongoraátiratot Mosonyi operájából, a Szép Ilonkából, amelyről a következőket jegyezte meg egy levelében: „Egy kitűnő diplomata bölcs mondása szerint a királyoknak és fejedelmeknek csak saját kertjükben szedett virágokat szabad adni. Mosonyit is fejedelemként kezelem, amikor az ő 'Szép Ilonka' kertjének egyik virágát ajánlom fel neki. Remélem, épp oly szívesen fogadja, mint ahogy én adom.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Színház

Pap Verával és Börcsök Enikővel látható a Pesti Színház nagy sikerű előadása

A Pesti Színház 2010-ben mutatta be Hadar Galron kortárs izraeli író drámáját, a Mikvét, amely tizenegy évvel a bemutató után április 24-én online lesz látható az eSzínház oldalán.
Vizuál

Mindig farmernadrágot viselt – Szomjas Györgyre emlékezett Gelencsér Gábor

Az április 7-én elhunyt filmrendező, Szomjas György művei is láthatók lesznek a Műcsarnok hamarosan megnyíló, filmesek fotóit bemutató tárlatán, ám készítőjük már nem lehet jelen a megnyitón. Gelencsér Gábor filmtörténész búcsúzott tőle a Műcsarnok oldalán.
Vizuál

Elhunyt Szomjas György

Megrendülten olvastuk a Magyar Filmművészek Szövetsége gyászhírét, miszerint 2021. április 7-én, 80 éves korában otthonában, szerettei körében elhunyt Szomjas György filmrendező. 
Zenés színház

A muzsika hangja szigorú valósága

Talán nem meglepő, hogy számos musicalhez hasonlóan a Broadway színpadáról vászonra álmodott, öt Oscar-díjjal jutalmazott és minden idők ötödik legjövedelmezőbb filmjeként számon tartott A muzsika hangját is valós események ihlették, arról viszont már kevés szó esik, hogy a szereplők olyannyira az életből csöppentek a képernyőre, illetve a színpadra, hogy a szerzők még a neveket sem változtatták meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.
Klasszikus ajánló

Egy hétvége a vonósnégyesek bűvöletében

Idén a Budapest Quartet Weekend tematikája a születésének 160. jubileumát ünneplő cseh zeneszerző óriás, Antonin Dvořák köré épül április 16-18. között.
Klasszikus gyász

50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

Az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.