Klasszikus

Mozart – ahogy nekem tetszik

2006.04.07. 00:00
Ajánlom
Ha a cím azt sugallná, hogy tudom, miként kell Mozartot jól előadni, akkor rögtön szabadkoznom kell. Dehogy tudom. Illetve azt tudom, hogy majdnem annyira sokféle a jó előadások lehetősége, mint a rosszaké. Itt az előbbire hozok a Tavaszi Fesztivál utolsó három napjáról két pédát.

A Hagen-vonósnégyes Mozart-interpretációja konzervatív úton jár. Az előadóknak esze ágában sincs régizenés allűröket átvenni, sőt bizonyos pontokon mintha inkább a nagy elődöket idéznék meg (gondoljunk a ritkán ugyan, de mégis előforduló portamentókra, a gyakori vibrátóra). Minden a helyén van, előadásmódjuk mégsem válik unalmassá: Ennek oka részint az, hogy az együttes tagjai (egy kivétellel) születésük óta ismerik egymást: a Hagen-kvartettet eredetileg négy testvér alapította. Ehhez a kedvező kiinduláshoz járul rengeteg munka, két és fél évtizednyi tapasztalat, siker – és tehetség.

Mind a négyen nagyszerű hangszeres zenészek. Figyelnek egymásra – és figyelnek Mozartra: a darabokat szemmel láthatóan nemcsak eljátsszák, hanem előzőleg végig is elemzik, így a hangsúlyozás, a tempó- és hangerőváltás nem a véletlen vagy a pillanat szüleménye, hanem a mozarti logika kiszolgálója. Ez már eleve garancia arra, hogy egy olyan műsor se váljék unalmassá, ahol négy különböző Mozart-kvartett hangzik el, hiszen a négy mű: a D-dúr divertimento (K136), a C-dúr (K 157), a d-moll (K421) és a B-dúr (K 589) vonósnégyes négy nagyon különböző világ. Ám Hagenéktől távol áll, hogy mindig mindent ugyanúgy játsszanak: a kotta számos helyen lehetőséget ad a pillanat ihletének is – az együttes ezeket ki is használja. Így az interpretáció egyszerre jól fésült és bátor. Az első hegedű (Lukas Hagen) épp annyi, amennyi szükséges (pl. a Divertimentóban szólistább, a d-moll vonósnégyes lassú tételében visszafogottabb), hegedűhangja nagyon szép – az egész együttes hangzása is az. A tempók a darabok súlyához igazodnak: a Divertimento alapvetően gyors, a d-moll vonósnégyes inkább lassú. Rácsodálkozunk az ismert művekre: ilyen egyszerű a d-moll súlyossága, ilyen bonyolult a B-dúr jó kedve? Igen – Mozart a legnehezebb falat, de van, aki képes megbirkózni vele.

Egész másképp jó a Holland Fúvósegyüttes Mozart-előadása. Itt a szó színházi értelmében is előadásról kell beszélnünk, és nemcsak azért, mert a közönség figyelmét jóval a kezdés előtt a kivetítőre irányítja a szöveg: „Kedves Papa”. Mozart K 361-es Gran partitáját az együttes úgy szólaltatja meg, hogy az első oboista, aki egyben „koncertmester” is, Mozart leveleiből olvas fel. Előtte gyertyafény, kalitka, benne (felhúzható) kanári, a felolvasó fején (a második oboista közreműködésével) paróka. A holllandok játszanak. Mosolygunk az apró színházi ötleteken, noha a levélfelolvasás igazán nem teátrális műfaj. Mosolygunk a második basszetkürtön, aki a felolvasás közben összekacsint zenésztársaival – és velünk is. Mosolygunk, pedig nem kellene, mikor zenélés közben csúnyán néz a notórius köhögőkre. Mosolygunk, a hollandok ugyanis játszanak: Mozart zenéjét, Mozart zenéjével. A felolvasónak még ideje sincs újra pultja mögé ülni, mikor a többiek belecsapnak a következő tételbe – de nem szenvedünk hiányt: a második oboista addig is helyettesíti az elsőt.

Mellesleg: ragyogóan zenélnek. Értik a művet. A hangzás lenyűgöző (bár olykor úgy hallom, az amúgy csodálatos hangú oboistának – vagy a nádjának – jól esne egy pohár víz), az se zavar, hogy olykor a kürtök, olykor a bőgő robusztus hangra vált: nem akarják azt az érzetet kelteni, hogy a műnek ilyennek kell lennie – csak azt, hogy ilyen is lehet.

Tizenhárom zenész közösen improvizál, de megteheti: a kottát (méghozzá az Urtextet) és egymást fölényes biztonsággal ismerik – a stílust is. Ezért fér bele egy ilyen „kócos” koncerten több is, mint amennyit egy lemezen megszoktunk – noha egyetlen hangot sem játszanak Mozart ellenében. Hogy az oboa vagy a klarinét tényleg a kanárit utánozza-e a mozarti szándék szerint, nem érdekes: ebben az előadásban, a levelek hallatán elhisszük. A levelek felolvasása, ha meg is töri a koncertélményt, segít belépnünk a hermeneutikai körbe. A produkció egyben interpretációtörténeti aspektust is kap.

Ám téved, aki azt képzeli, hogy a Nederlands Blazers Ensemble előadásában a Gran partita pusztán illusztráció, szórakoztató zene. Az Esz-dúr lassú tétel, a klarinétok, basszetkürtök dominálta hangzás más tételekben is A varázsfuvola beavatászenéit előlegzi. A más (neves) előadóknál szinte appendixnek ható záró tétel interpretációjukban nem induló: a közjátékokban sorra felfedezhetjük az előző tételek zenei karaktereit, e tétel tehát a mű szintézise, egyik legfontosabb tétele.

Az NBE Mozartja tehát másképp: játékosabban, látszólag komolytalanabbul jó, mint Hagenéké. Ám mindkettőben vannak közös vonások. A cikk elején azt írtam, nem tudom, hogy kell Mozartot játszani – abban viszont biztos vagyok, hogy vannak nélkülözhetetlen feltételei. A kotta- és stílusismeret, a művek elemző közelítése, a fölényes hangszeres tudás, az együttzenélési képesség konzervatív erényei mellett az invenciót, a zenélési kedvet és örömöt emelném ki, mely külsőleg másképp ugyan, ám mindkét együttesre oly jellemző. Hogy ezenkívül mi a titkuk? Reméljük, lesz még alkalom Pesten kilesnünk.

(2006. március 31. 19:30 Olasz Kultúrintézet; Budapesti Tavaszi Fesztivál 2006 – A Hagen Quartett Mozart-hangversenye; D-dúr divertimento, K 136; d-moll vonósnégyes, K 421; C-dúr vonósnégyes, K 157; B-dúr vonósnégyes, K 589)

(2006. április 2. MTA Díszterme 19:30; Budapesti Tavaszi Fesztivál 2006 – "Levelek Mozarttól" - a Nederlands Blazers Ensemble koncertje; Mozart: B-dúr szerenád, K 361 "Gran Partita”)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.