1778 nyarán, mikor Mozart Párizsban járt, pártfogója, Grimm báró közbenjárt érdekében Guînes hercegnél és kieszközölte, hogy az fogadja a fiatal muzsikust. Mozart levelében elragadtatással emlékezett meg arról, milyen hasonlíthatatlanul szépen fuvolázott a herceg, leánya pedig milyen nagyszerűen hárfázott. A látogatás azzal végződött, hogy Guînes herceg versenyművet rendelt Mozartnál a maga és leánya számára.

A komponista egy később kelt levelében azonban arról tudatta apját, hogy a herceg átvette ugyan a versenyművet, de nem fizette ki. Az ifjú hárfaművésznőt tanította is egy ideig, de ennek az együttműködésnek csak a zenetörténet látta hasznát. Mozart, mikor a hercegkisasszony eljegyzése véget vetett a zeneleckéknek, a koldusnak való szégyenletes alamizsnát felháborodottan utasította vissza.