Klasszikus

Mozart és Bartók – avagy miért is zöldebb a szomszéd kertje

2006.01.02. 00:00
Ajánlom
2006-ban nemcsak a sportvilágnak lesz kettős ünnepe (olimpia és focivébé), hanem a zenének is: Mozart 250, Bartók pedig 125 éve született. Más korban és más körülmények között alkotva, másért és más módon lelkesedve, de mára mindkét muzsikus ugyanazzá vált: egy-egy ország első számú zenei képviselőjévé a nagyvilágban. Patetikusabb korokban a költők „vezérlő lángoszlop”-nak hívták ezeket az embereket, de változnak az idők: ma egy ország „brand-image”-ének (kár, hogy az országimázsból politikai szitokszó lett) marketing-szakemberei felelősek értük. Már ahol.

Ausztria és különösen Salzburg – amely annak idején igen mostohán bánt zseniális fiával –, legkésőbb a 20. század közepe óta tudatosan Mozart köré épít mindent, amit „el akar adni”: koncertet, sípályát, csokigolyót. Ebből odaát logikusan következett, hogy a város, a tartomány – igen, a valódi Európában a régiós finanszírozás nem csak szófordulat! – és Bécs városának összefogásával egy átgondolt, sokmillió eurós terv készült az évforduló megünneplésére. Idehaza – kivált, ha kultúráról van szó – az előbbi mondatból az „összefogott”, a „sokmillió” és a „terv” szavak elképzelhetetlenek… A helyszűke miatt csak néhány tényt említenék meg: az osztrákok nemhogy időben megtervezték a kampányt, de már 2004-ben készen voltak a 2005-ös beharangozó kampány médiafoglalásaival – még itt, Magyaroszágon is. 2005 tavaszára már minden létező információ – a szállásinformációktól a buszjegyek áráig – elérhető volt az interneten: még japánul is egy bő 200 oldalas dokumentációt lehetett böngészgetni. Amikor pedig idén tavasszal a horribilis költségek fedezetéről, megtérüléséről kérdeztem a Mozart-jubileum egyik felelősét, csak mosolygott, és megmutatta a vendégéjszakák exponenciális növekedését ábrázoló grafikonokat… Magyarul: jól megszervezve a kultúra nem csak úri huncutság, hanem üzletileg is értelmezhető ráfordítás az állam, a közösség számára. Időben lépve – és kooperálva! – lett volna esélyünk arra, hogy a sógorok gigantikus Mozart-kultusza mellett a mi Bartók-évünk is méltó módon jelen legyen az európai kulturális kínálatban. De most már erre nagyjából annyi az esélyünk, mint a nemzeti tizenegynek a focivébén... Ahogy ott is: már a felkészüléskor elbuktunk.

2010-ben Pécs lesz Európa kulturális fővárosa, egy évvel később pedig Liszt Ferenc születésének bicentenáriumát ünnepeljük – azét a muzsikusét, akinek művészetéért annak idején Lisszabontól Kijevig egész Európa rajongott. Múltunk, örökségünk, lehetőségünk tehát van. Most még. De épp ezért nem kellene ellehetetleníteni az alapfokú művészetoktatást, a Bartók-évben parlamenti közvetítésre cserélni a róla elnevezett egyetlen komolyzenei adó műsorát, 2006-ban folyósítani a 2005-ös évre megítélt működési támogatásokat az időközben éhen halt zenei szervezeteknek. Satöbbi. Ahogy a fociban: nem a saját kapunkba kellene rúgni a gólokat. Mert a profi világban az amatőrök egy idő után nem kapnak labdát. S mert a nagy lehetőségek elpuskázására az utánunk jövők szemében nincs mentség, legfeljebb magyarázat.

Zsoldos Dávid főszerkesztő

(A Fidelio Magazin 2006. januári számának Prelűdje)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?
Klasszikus

Amikor a nadrág és a kották is otthon maradnak

Vásáry Tamás számos alkalommal muzsikált együtt Érdi Tamással, ez a történet is egy ilyen koncertről szól. Érdi Szabó Márta könyvben írta meg fia történetét, ebből közlünk egy szemelvényt.
Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Jazz/World

Stanley Jordan: „Az emberek megérdemelnek egy olyan világot, amelyben hiteles művészek alkotnak”

Vajon miért pont Bartók Béla a kedvenc zeneszerzője és miért ragaszkodik annyira magyar zenésztársaihoz, Horváth Kornélhoz és Dörnyei Gáborhoz? A gitárvirtuóz november 17-én ad koncertet a Müpában, ennek apropóján válaszolt a fenti kérdésekre.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kult50

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus hír

Draskóczky Gábort díjazta az Amerikai Hegedűtársaság

A clevelandi hangszertársaság minden évben díjakat ad át a legjobb vonós hangszerek és vonók készítőinek.
Klasszikus interjú

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Klasszikus lemez

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.
Klasszikus koktélparti

Mi az a tritónusz, és miért nevezték az ördög hangközének?

Schiff András egy interjúban nemrégen a tritónusz hangközével jellemezte Magyarországot. De vajon tudjuk, mi ez? És tényleg be volt tiltva a középkorban?