Klasszikus

Mozart – legenda és valóság

2003.08.29. 00:00
Ajánlom
Míg Mozart zenéje magával ragadó egyértelműséggel hat az utókorra, élete időről időre rejtélyek és legendák forrása.

Részben ez ösztökélhette a múlt század nyolcvanas éveiben a drámaíró Schaffert, hogy megírja Amadeus című színdarabját. Ennek alapján Milos Forman világhírű filmet is forgatott. Az Amadeus által fölerősített érdeklődés viszont arra sarkallta a jeles amerikai származású, Európában élő zenetudóst, H. C. Robbins Landont, hogy megpróbálja a világ elé tárni az igazságot. Azt az igazságot, amelyet a föllelhető források állítanak.

1791 – Mozart utolsó éve címmel 1988-ban adta ki könyvét a bécsi klasszikus zenében az egyik legkiválóbbnak számító szakember. A mű jócskán késve, csak néhány éve jutott el magyar nyelven az olvasókhoz, Győri László fordításában, a Corvina jóvoltából. A Magyar Rádió munkatársaként dolgozó, egyebek között zenei tárgyú beszélgetések készítőjeként ismert fordító most ötször egyórás sorozatot készített a mű alapján, amelyet hétfőn kezd sugározni a Bartók adó.

– Miközben a darab által felfokozott érdeklődés miatt sokan egyszerre Mozart-szakértőnek képzelték magukat, Robbins Landon elhatározta, rekonstruálja a zeneszerző utolsó évét, amelynek eseményei az eredeti dokumentumok alapján jól nyomon követhetők – említi a fordító-szerkesztő. Hozzáteszi, a zenetudós szinte Poirot-ként nyomoz, a könyv olvasása a detektívregény izgalmával ér föl. A rádiós sorozat a mű hét fejezetéből készült, elsősorban a forrásokat megszólaltatva. Ezek között számos magyarul korábban nem olvasható dokumentum akad.

Az első rész a korabeli bécsi hangversenyéletet és abban Mozart szerepét illusztrálja. Szó lesz benne arról az utolsó nagyzenekari koncertről, amelyet a komponista hallott, és amelyet éppenséggel riválisa, Salieri vezényelt. A második rész a zeneszerző egyházzenei munkásságával, elsősorban a Requiem keletkezésével foglalkozik. Erről egy hiteles, osztrák levéltárban kallódó anyag kapcsán szerezhetünk információkat. De az is kiderül a könyvből – és most a műsorból –, hogy Mozart szeretett volna a bécsi székesegyház, a Stephans Kirche karmestere lenni, miután a posztot betöltő muzsikus megbetegedett. A dologból nem lett semmi, mert a beteg fölépült, Mozart viszont nem gazdagította tovább az egyházzenét.

A műsorsorozat harmadik része a Varázsfuvola keletkezésének eseményeit mutatja be, a negyedik pedig a zeneszerző végzetes betegségére összpontosít. Erről született csak igazán sok föltételezés és legenda! Ide tartozik például, hogy Salieri megmérgezte volna a komponistát. Csakhogy a halálnak Mozart hitvesének húga személyében szemtanúja volt, és a hátrahagyott leírás alapján orvosi kórkép-rekonstrukció készült, amely cáfolja a hiedelmeket. Az ötödik, zárórészben, akárcsak Robbins Landon, Győri is indokoltnak tartja, hogy a túlélő hitves, Constanze védelmében sorakoztassa föl az érveket. Az özvegyről sok rosszat összehordtak, egyebek között, hogy milyen léha, csalfa és könnyelmű volt, mennyire nem tudott bánni a pénzzel. Az igazsághoz tartozik, hogy Mozart nővére féltékeny volt Constanzéra, akiért nem rajongott a papa, Leopold sem. A rossz híreknek tehát közeli „forrásuk” lehetett. – Az erkölcstelen hitves képe az Amadeus szüntelenül vihogó nőalakjában is tovább él. Valójában Constanze melegszívű és józanul gondolkodó asszony volt, aki férje halála után igen jól sáfárkodott a hagyatékkal – jegyzi meg Győri László.

A Mozartról szóló rádiósorozatban Végvári Tamás és Győry Franciska szólaltatja meg a korabeli dokumentumokat, amelyek mellett bőséges zenei részletek is elhangzanak. A Simonyi János rendezésében készült műsor hétfőtől péntekig hallható délután két és három óra között a Bartókon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézd meg online Szabó Magda Pilátusát a IV. Hét Domb Filmfesztiválon!

A koronavírus-járvány miatt az interneten tekintheti meg a közönség hétfőtől a IV. Hét Domb Filmfesztivál döntős filmjeit, és a rendezvény történetében először szavazhat is a döntőbe jutott alkotásokra - közölték a fesztivál szervezői.
Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Klasszikus

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.