Mozart, Puccini és Schubert – Szeptemberben jön a HERBSTGOLD Fesztivál

A „kedves papa”, Haydn, operettnek, tehát nem operának titulálta Wolfgang Amadeus Mozart Bastien és Bastienne című daljátékát. Úgy tartják, hogy a darabot a titokzatos bécsi csodadoktor, Franz Anton Mesmer otthonában adták elő, és a francia filozófus Jean-Jacques Rousseau egyfelvonásos, Le devin du village – A falusi jövendőmondó című vígoperája alapján született.

Mozart német verziójában a varázsigéket halandzsázó Colas-ban Mesmer vonásait véljük felfedezni, a darab az idilli pásztoréletet éljenzi. Talán a legborzalmasabb, ami szerető embertársainkkal történhet, ha kihűl szerelmük. Bastien megcsalja Bastienne-t és az elhagyott lány rettenetesen szenved. Colas varázsló azonban egy emberséges trükkel a fiatalok segítségére siet, és a szerelmesek minden féltékenységük ellenére újra egymásra találnak. Pontosan ilyen és ehhez hasonló témák bűvölték el mind az udvari, mind a polgári köröket, és valószínűleg így van ez ma is. Főleg, ha a

fiatalos szenvedéllyel játszó társaság, a Barucco Ensemble, Angello Pollak, Amélie Hois és Artyom Wasnetsov adja elő a darabot,

amelyet Heinz Ferlesch karmester és a Carolin Pienkos–Cornelius Obonya rendezőpáros irányítanak.

A Haydn Terem a kismartoni Esterházy-kastélyban (Fotó/Forrás: Josef Siffert / HERBSTGOLD)

Ritkaságnak számítanak az opera bizonytalanságokkal teli világában, „de ha egyszer bekövetkeznek, annál erősebb a hatásuk: azokról a lenyűgöző pillanatokról van szó, amelyek beleégnek az agyba. Amikor Juan Diego Flórez Nemorino románcát énekli, ilyen pillanatokról beszélhetünk.” – szólt a kritika a Bécsi Állami Operaházban színpadra vitt Donizetti-opera, a Szerelmi bájital előadásáról.

Szeptember 16-án Juan Diego Flórez az Esterházy-kastélyban lép fel:

énekesi szempontból szinte minden belefér a programba a Schubert-daloktól Jacques Offenbachig, Rossinitól Pucciniig és Massanet-ig, nem megfeledkezve a közkedvelt dél-amerikai slágerekről, amelyeket az operaénekes saját gitárkísérettel ad elő. A vokális zene ünnepének lehetünk tehát tanúi.

A gitár áll a szeptember 17-i koncert központjában, mely egyben tisztelgés Django Reinhardt, a géniusz Selmer-gitárművész művészete előtt, aki saját fejlesztésű játéktechnikájával bebizonyította, hogyan lehet a manuális korlátokat magas fokú virtuozitássá és kifejezőkészséggé változtatni. A francia gitárművész, Biréli Lagrène, a Biréli Lagrène Quartet & Friends és a Janoska Ensemble közös játéka feledhetetlen estét ígér.

Szombaton, 18-án délelőtt, a zongoráé és Schiff András zongoraművészé a főszerep,

aki szólistaként és karmesterként is közreműködik a koncerten. Felcsendül Haydn D-dúr szimfóniája, melynek partitúrájára 1795-ben saját kezűleg írta rá a mester, hogy „a 12., amit Angliában komponáltam”. A valószínűleg otthon, az Esterházyaknál megalkotott, de csak Párizsban bemutatott 11. (D-dúr) zongoraverseny a híres Rondo all’Ungherese-betéttel a mester kedvenc versenyművének számított. Ezt a darabot és Bartók, a svájci nagyiparos, Paul Sacher megbízásából, 1939-ben, Svájcban született Divertimentóját, a komponista legutolsó, Európában írt művét hallhatja a közönség. Este Várdai István csellóművész veszi át a stafétabotot, aki az ukrán származású karmester, Oksana Lynivvel és az általa alapított Ukrán Ifjúsági Szimfonikus Zenekarral érkezik. Csomagjukban Zoltan Almashi Sinfoniettája, amelyet Camille Saint-Saëns a-moll csellóversenye követ, Végezetül pedig felcsendül Antonín Dvořák Újvilág szimfóniája.