Klasszikus

Munkafényben

2005.04.21. 00:00
Ajánlom
Jobb volna persze, ha esztétikai bajaink lennének az operával, ha tartalmi, ízlésbeli kérdések ingerelnék föl a közvéleményt. Mostanában azonban csak a pénzzel kapcsolatosan támadnak izgalmak, ha egyáltalán támadnak. A minap például sztrájkbizottság alakult a budapesti Operaházban. Az indoklás annyira jellegzetes, hogy már föl se tűnik.

Hiányzik egymilliárd. A kívülállót az már kevéssé izgatja, hogy ez a milliárd az alaptámogatáson felüli, külön szerződésben ígért pénz. A nézőnek azt sem kell feltétlen megértenie, pontosan mit jelent, hogy ha nem kapja meg az intézmény ezt a pénzt, akkor nem tudja teljesíteni az említett szerződésben vállalt kötelezettségeit, a szervezeti átalakítást, 89 közalkalmazott elbocsátását.

Az viszont mégis csak föltűnik, hogy a támogatás mértéke körüli huzavona lassan állandósul. A főigazgató időnként le kíván mondani az anyagiak szűkössége miatt. Érvelése meggyőző: az opera luxuscikk, főúri művészet, főúri udvarokban született, meg kell fizetni az árát. Két kérdés azonban mindenképpen megválaszolatlan marad. Mennyi az az ár, és ki fizesse meg, ha egyszer már nincsenek főurak, nincsenek királyok, hercegek, akik udvaruk fényét emelték egyebek közt az operajátszással. Rendes polgári társadalom persze a maga polgári nemzeti öntudatához tartozónak tudta a nemzeti operát. A XIX. századi romantikus opera a nemzeti és a polgári öntudat egyik látványos megnyilvánulása volt. Verdi nevét nemzetegyesítő, szabadságharcos jelszó rövidítéseként írták a házfalakra.

A mai operajátszásnak nincs meg ez a küldetéstudata, nincs meg ez a társadalmi funkciója. Az a kortárs opera, amely kifejezi a mai igényesebb ízlésű, önismeretre vágyó polgár, értelmiségi érzésvilágát, végképp eltávolodott az ilyen közösségi feladatoktól. Ki is szorul a régi nagy operaházakból, mellesleg éppen úgy, ahogyan a régi nagy prózai, drámai műfajok sem nagyon élnek már meg a nagy palotaszínházakban. A királyok és a polgárok régi nagy fényű műfaja nagyobbrészt köznapi fogyasztási cikként, nosztalgikus elrévedés tárgyaként, illetve jól ismert, szép dallamok, harmóniák érzéki élvezetének alkalmaként él a régi nagy palotákban.

Polgárosultabb helyeken legalább botrányok támadnak abból, ha művészek, főképp rendezők agresszív világundorukat be akarják erőszakolni a szentelt falak, a rituálissá merevült dallamok és történetek közé. Nálunk szakmai-kritikai sikert, a közönség körében pedig csendes elutasítást vált ki legföljebb egy-egy szokatlanabb produkció. Talán csak a tehetséges Wagner-leszármazott bájosan ironikus Lohengrin-értelmezése keltett hallhatóbb utálkozást az utóbbi években.

Szóval hiába is szeretnénk, ha művészeti, tartalmi kérdések körül lenne hangos az operaélet. Pedig alighanem mégis azokról van szó akkor is, amikor látszólag csak pénzről, illetve pénzhiányról beszélnek. Hiányzik egymilliárd. Most éppen ez, a szerződésben ígért milliárd hiányzik, máskor más milliárdok hiányoznak. De azért hiányoznak mindig újra és újra, mert nem világos, hogy mire is kellenek. Nemcsak fafejű pénzügyérek, különféle érdekek fogságában amúgy ambiciózusan vonagló politikusok számára nem világos, hanem a társadalmi köztudat számára sem.

Luxuscikk az opera, de ma nem igazán tudható, kinek és minek.

A sztrájkbizottságot szervező operaházi szakszervezeti vezető azt ígéri, ha lesz sztrájk, akkor sem maradnak el előadások, legföljebb később kezdenek, esetleg munkafényben játszanak majd. Az Operaház háborús viszonyokat fog idézni békeidőben, sőt, olyan gazdasági körülmények között, amikor amúgy tombol a költekező rossz ízlés, amikor a polgároknak ronda lakóházakra, irodaépületekre, az államnak hasonlóan rút Nemzeti Színházra és Művészetek Palotájára bőven telik.

Vajon a munkafény ígér-e megvilágosodást?

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.