Klasszikus

Müpa-túra

2008.09.22. 00:00
Ajánlom
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Művészetek Palotájában is idegenvezetést tartottak. A kulisszák mögé ugyan nem tekinthettünk be, és sok meglepetéssel nem szolgáltak, de érdekes történetekkel és egy élménnyel teli vasárnapi séta emlékével minden jelenlévő gazdagodhatott.

Aki kicsivel a vezetés megkezdése előtt érkezett a Palotába, az egy másik palotában találhatta magát: a Cifra Palota programfolyama már javában hömpölygött. Mindenütt gyerekek nyüzsögtek: a fiúk papírsisakkal és -dárdával futkároztak, a lányoknak fátyolos koszorú dukált – némelyikük kezéből saját készítésű falevélcsokor kandikált ki. A zsúfolásig megtelt előtérben az Alma Zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. A hangzavar nagy volt, ennek ellenére a mintegy 50 főnek sikerült együtt elindulnia az egyórás sétára.

A Müpa a környéken 12 telekkel rendelkező Trigránit Fejlesztési Részvénytársaság egyik területén épült úgynevezett Public Private Partnership formában, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a beruházó, a már említett Trigránit jóvoltából. Az épület rekord idő alatt készült el: 2002 márciusában volt az alapkőletétel, 2005 márciusában pedig már átadták azt. A generálkivitelező, az Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda számos tervezővel, szakági konzulenssel dolgozta ki az épület részletes terveit. A Müpához közel eső területeken már épültek luxuslakások, irodák, a jövőben pedig körforgalmat, kaszinóval kiegészült hotelt és egy multifunkcionális kiállítócsarnokot terveznek, hogy egy összefüggő Duna-sétány jöjjön létre, melynek neve Milleniumi Városközpont, s amely Európa új kulturális fellegvára lehet.

Zoboki Gábor, az épület 45 éves tervezője az Iparművészeti Egyetem kórusának karnagya is egyben. Ő esti-éjszakai épületként aposztrofálta művét, hiszen a Müpa akkor válik vonzóvá, amikor felkapcsolják a színes fényeket a kültéri falakon és a megvilágított belső terekből is világosság szűrődik ki.

A palotában nemcsak koncerteket, táncesteket, kiállításokat szerveznek, lehetőség van üzleti rendezvények, sajtótájékoztatók, szemináriumok szervezésére is. A programokat fél évre előre tervezik, a látogatóknak különleges választási, és előretervezési lehetőséget biztosítva.

 
 

A Nemzeti Hangversenyterem Bartók Béláról kapta a nevét. A terem befogadóképessége 1699 fő, amelyben a földszinti területet ölelő karként veszi körül a három erkélysor. A hangversenyterem 52 m hosszú, 25 m magas, és 23-25 m széles. A különleges akusztikáról a New York-i Artec cég gondoskodott Russell Johnson irányításával. A tavaly elhunyt akusztikai tervező építészeivel először a tökéletes csendet valósíttatta meg – amit, ha egyedül volt a teremben, az első emeleti oldalerkélyről hallgatott a legszívesebben – aztán fogott neki a különböző beállításoknak.

A terem akusztikája a 40 tonnás hangvető ernyő és az 58 zengőkamra segítségével állítható. A kamrák takarófelülete Jovánovics György munkáját dicsérik, aki azért sárgával, pirossal, kékkel, és ezek kevert árnyalataival vonta be plasztikáit, hogy a színekkel is a koncentrációt segítse. A terem térfogatát megnövelő kamrák mögött állítható magasságú bársonyfüggönyök vannak, amelyek további hangvariációs lehetőséget biztosítanak. A hangvető ernyő vasból készült, borítása fa, segítségével a hangerőt lehet szabályozni: szólókoncerteknél például csak a középső részét engedik le, zenekari esteken akár az egészet lejjebb hozzák. Ezen az ernyőn lámpák is vannak, amelyek többek között a zenészek kottáit világítják meg. A zenészek munkáját tovább segíti, hogy főpróbákon letakart nézőtéri székeknek játszhatnak: így olyan hangzást kísérletezhetnek ki, amely a közönséggel zsúfolt nézőtér akusztikájához igazodik. A terem faburkolata juharfából, a székek és a padló cseresznyefából készült.

 
 

A terem éke a mintegy 7000 sípból álló orgona, amely Európa egyik legnagyobb orgonája. Legnagyobb sípja ónból készült, 10 m hosszú, 470 kg súlyú, legkisebb sípja pedig fából van, és mindössze 7 cm-es. A sípok ezrei 5 méter mélyen helyezkednek el a hangszer látható oldalához képest. 92 regiszter és 5 manuál áll az orgonisták rendelkezésére, amelyen az emberi hangtól a tenger morajlásáig szinte minden hangszín kikísérletezhető.

A klímaberendezés nagyon távol van a teremtől, csak a székek alatt érződő légmozgás az, ami jelenlétükre utal. A Nemzeti Hangversenyterem a doboz a dobozban elv mintájára épült, hiszen két fala van, amelyek között gumibakokon áll a terem maga, s a két fal között levegőrés segít csillapítani a külső zajokat, vagyis a hév és a közlekedés által keltett rezgéseket.

S hogy ki ül a színpadra néző sötét ablak mögött? Nos, a jobb oldaliban senki, mert azt nem használják, a bal oldaliban pedig maga az ügyelő foglal helyet. Itt vannak elhelyezve a hangbeállításhoz szükséges számítógépek és a vezérlő berendezések is.

A Művészetek Palotájában kezdetekkor 100, ma 160 ember dolgozik: karbantartók, szcenikusok, hangstúdiósok, marketingesek, rendezvényszervezők, pénzügyesek, az információs csoport tagjai, diszpécserek. A vendéglátást, a takarítást, a hosstess-i munkát külső cég látja el.

 
 

A Fesztivál Színház 452 férőhelyes és 750 nm-es színpaddal rendelkezik. Fény és hangstúdiójuk még az Amerikából érkező társulatokat is ámulatba ejti, mobil színpadának pedig, amelynek szélessége 12 és 18 m között változtatható, csodájára járnak. A minden igényt kielégítő audio- és videotechnika ebben a teremben is – csakúgy mint a Nemzeti Hangversenyteremben – professzionális hang és képrögzítést tesz lehetővé. A színház nézőterét Ambrus Sándor szobrászművész diófa burkolata díszíti, amely egyúttal az akusztikai burkolat szerepét is betölti.

Az Üvegterem 13 m magas, benne a hosszú, függő lámpatestek állítható magasságban helyezkednek el. Ez a terem köti össze a hangversenytermet a Ludwig Múzeummal. A múzeumot a Németországban élő Ludwig házaspár alapította, az 1989-ben, a magyar államnak adományozott gyűjtemény segítségével, amely az alapításkor a budai Várban kapott helyet. A világon 11 Ludwig Múzeum létezik, amelyekben a II. világháború utáni képzőművészek alkotásait állítják ki. Ebben az esetben rejtett világítás, mozgatható falak, szórt fény és lassú szellőzés segíti a műélvezetet és a konzerválást.

Az egyórás sétába ennyi fért bele, de ha sikerül magunk köré csoportot szervezni, és előre leegyeztetni az időpontot az információs csoportnál, ezt az utat bárki megteheti az év szinte minden napján.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.