Klasszikus

Müpa-túra

2008.09.22. 00:00
Ajánlom
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Művészetek Palotájában is idegenvezetést tartottak. A kulisszák mögé ugyan nem tekinthettünk be, és sok meglepetéssel nem szolgáltak, de érdekes történetekkel és egy élménnyel teli vasárnapi séta emlékével minden jelenlévő gazdagodhatott.

Aki kicsivel a vezetés megkezdése előtt érkezett a Palotába, az egy másik palotában találhatta magát: a Cifra Palota programfolyama már javában hömpölygött. Mindenütt gyerekek nyüzsögtek: a fiúk papírsisakkal és -dárdával futkároztak, a lányoknak fátyolos koszorú dukált – némelyikük kezéből saját készítésű falevélcsokor kandikált ki. A zsúfolásig megtelt előtérben az Alma Zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. A hangzavar nagy volt, ennek ellenére a mintegy 50 főnek sikerült együtt elindulnia az egyórás sétára.

A Müpa a környéken 12 telekkel rendelkező Trigránit Fejlesztési Részvénytársaság egyik területén épült úgynevezett Public Private Partnership formában, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a beruházó, a már említett Trigránit jóvoltából. Az épület rekord idő alatt készült el: 2002 márciusában volt az alapkőletétel, 2005 márciusában pedig már átadták azt. A generálkivitelező, az Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda számos tervezővel, szakági konzulenssel dolgozta ki az épület részletes terveit. A Müpához közel eső területeken már épültek luxuslakások, irodák, a jövőben pedig körforgalmat, kaszinóval kiegészült hotelt és egy multifunkcionális kiállítócsarnokot terveznek, hogy egy összefüggő Duna-sétány jöjjön létre, melynek neve Milleniumi Városközpont, s amely Európa új kulturális fellegvára lehet.

Zoboki Gábor, az épület 45 éves tervezője az Iparművészeti Egyetem kórusának karnagya is egyben. Ő esti-éjszakai épületként aposztrofálta művét, hiszen a Müpa akkor válik vonzóvá, amikor felkapcsolják a színes fényeket a kültéri falakon és a megvilágított belső terekből is világosság szűrődik ki.

A palotában nemcsak koncerteket, táncesteket, kiállításokat szerveznek, lehetőség van üzleti rendezvények, sajtótájékoztatók, szemináriumok szervezésére is. A programokat fél évre előre tervezik, a látogatóknak különleges választási, és előretervezési lehetőséget biztosítva.

 
 

A Nemzeti Hangversenyterem Bartók Béláról kapta a nevét. A terem befogadóképessége 1699 fő, amelyben a földszinti területet ölelő karként veszi körül a három erkélysor. A hangversenyterem 52 m hosszú, 25 m magas, és 23-25 m széles. A különleges akusztikáról a New York-i Artec cég gondoskodott Russell Johnson irányításával. A tavaly elhunyt akusztikai tervező építészeivel először a tökéletes csendet valósíttatta meg – amit, ha egyedül volt a teremben, az első emeleti oldalerkélyről hallgatott a legszívesebben – aztán fogott neki a különböző beállításoknak.

A terem akusztikája a 40 tonnás hangvető ernyő és az 58 zengőkamra segítségével állítható. A kamrák takarófelülete Jovánovics György munkáját dicsérik, aki azért sárgával, pirossal, kékkel, és ezek kevert árnyalataival vonta be plasztikáit, hogy a színekkel is a koncentrációt segítse. A terem térfogatát megnövelő kamrák mögött állítható magasságú bársonyfüggönyök vannak, amelyek további hangvariációs lehetőséget biztosítanak. A hangvető ernyő vasból készült, borítása fa, segítségével a hangerőt lehet szabályozni: szólókoncerteknél például csak a középső részét engedik le, zenekari esteken akár az egészet lejjebb hozzák. Ezen az ernyőn lámpák is vannak, amelyek többek között a zenészek kottáit világítják meg. A zenészek munkáját tovább segíti, hogy főpróbákon letakart nézőtéri székeknek játszhatnak: így olyan hangzást kísérletezhetnek ki, amely a közönséggel zsúfolt nézőtér akusztikájához igazodik. A terem faburkolata juharfából, a székek és a padló cseresznyefából készült.

 
 

A terem éke a mintegy 7000 sípból álló orgona, amely Európa egyik legnagyobb orgonája. Legnagyobb sípja ónból készült, 10 m hosszú, 470 kg súlyú, legkisebb sípja pedig fából van, és mindössze 7 cm-es. A sípok ezrei 5 méter mélyen helyezkednek el a hangszer látható oldalához képest. 92 regiszter és 5 manuál áll az orgonisták rendelkezésére, amelyen az emberi hangtól a tenger morajlásáig szinte minden hangszín kikísérletezhető.

A klímaberendezés nagyon távol van a teremtől, csak a székek alatt érződő légmozgás az, ami jelenlétükre utal. A Nemzeti Hangversenyterem a doboz a dobozban elv mintájára épült, hiszen két fala van, amelyek között gumibakokon áll a terem maga, s a két fal között levegőrés segít csillapítani a külső zajokat, vagyis a hév és a közlekedés által keltett rezgéseket.

S hogy ki ül a színpadra néző sötét ablak mögött? Nos, a jobb oldaliban senki, mert azt nem használják, a bal oldaliban pedig maga az ügyelő foglal helyet. Itt vannak elhelyezve a hangbeállításhoz szükséges számítógépek és a vezérlő berendezések is.

A Művészetek Palotájában kezdetekkor 100, ma 160 ember dolgozik: karbantartók, szcenikusok, hangstúdiósok, marketingesek, rendezvényszervezők, pénzügyesek, az információs csoport tagjai, diszpécserek. A vendéglátást, a takarítást, a hosstess-i munkát külső cég látja el.

 
 

A Fesztivál Színház 452 férőhelyes és 750 nm-es színpaddal rendelkezik. Fény és hangstúdiójuk még az Amerikából érkező társulatokat is ámulatba ejti, mobil színpadának pedig, amelynek szélessége 12 és 18 m között változtatható, csodájára járnak. A minden igényt kielégítő audio- és videotechnika ebben a teremben is – csakúgy mint a Nemzeti Hangversenyteremben – professzionális hang és képrögzítést tesz lehetővé. A színház nézőterét Ambrus Sándor szobrászművész diófa burkolata díszíti, amely egyúttal az akusztikai burkolat szerepét is betölti.

Az Üvegterem 13 m magas, benne a hosszú, függő lámpatestek állítható magasságban helyezkednek el. Ez a terem köti össze a hangversenytermet a Ludwig Múzeummal. A múzeumot a Németországban élő Ludwig házaspár alapította, az 1989-ben, a magyar államnak adományozott gyűjtemény segítségével, amely az alapításkor a budai Várban kapott helyet. A világon 11 Ludwig Múzeum létezik, amelyekben a II. világháború utáni képzőművészek alkotásait állítják ki. Ebben az esetben rejtett világítás, mozgatható falak, szórt fény és lassú szellőzés segíti a műélvezetet és a konzerválást.

Az egyórás sétába ennyi fért bele, de ha sikerül magunk köré csoportot szervezni, és előre leegyeztetni az időpontot az információs csoportnál, ezt az utat bárki megteheti az év szinte minden napján.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 22-én a Zeneakadémián.
Klasszikus videó

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Klasszikus hír

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Klasszikus ajánló

Vitorlázás és komolyzene – mi a közös?

A MÁV Szimfonikus Zenekar új, rendhagyó, beszélgetéssel egybekötött koncertsorozatának első vendége Berecz Zsombor vitorlázó lesz.
Klasszikus ajánló

Királyi muzsika – Boldoczki Gábor a Capella Gabettával ad koncertet

A nemzetközi hírű trombitaművész és a Magyarországon már többször fellépő régizenei együttes Versailles című estjükön francia barokk utazásra hívják a közönséget.