Klasszikus

Műveltségünk megőrzése a tét

2004.02.24. 00:00
Ajánlom
A közelmúltban jubileumi koncertet tartott a Sebő Együttes a Petőfi Csarnokban megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából. Sebő Ferenccel, aki ma a Hagyományok Háza szakmai igazgatója, a táncházmozgalom születéséről és a hagyományőrzés új módjairól beszélgettünk.

– Hogyan indult és mi lett a harminc évvel ezelőtt született együttesből és a vele kezdődött táncházmozgalomból?

- Nagyon sokféle feladatot vállaltunk akkor. Később mindegyikünk más-más szálat font tovább. Halmos Béla a Kalamajka Együttessel vitte tovább a táncházi muzsikálást. A Muzsikás Együttes – akiket Sebestyén Márti és Déri Péter képviselt a koncerten – a színpadi néptánc terjesztésében értek el sikereket itthon és külföldön. A harmadik vonulat Koltay Gergely nevéhez kapcsolható, aki a Kormorán Együttes törekvéseivel a színpadi és rockzenei irányzat felé fordult. Én meg maradtam az énekelt verseknél, ami kezdeti programunknak volt fontos része. Vagyis a harminc év alatt bebizonyosodott, hogy a népzene rendkívül gazdag lehetőségeket rejt a muzsikusoknak.

– A felfedezés korszaka nem volt gondoktól mentes. A legfiatalabb generáció okulásául idézzük vissza, milyen kifogásokkal találkoztak akkor.

- Az averzió már azzal kezdődött, hogy verset énekelünk. Micsoda hülyeség József Attilát énekelni? – húzták föl egyesek a szemöldöküket. Ők úgy gondolták, ha valaki dalt akar énekelni, rendelkezésére áll Schubert. Hasonlóan gyanakodva figyeltek, amikor gitárkísérettel énekeltünk népdalt, amelyet akkoriban többnyire elfuserált cigányzenei kísérettel sugároztak a rádióban. A kételkedőket végül is Vargyas Lajos, aki akkor a népzenekutató csoport igazgatója volt, csendesítette le egy ügyes húzással. Berendelték az együttest, odahívta az öszszes kollégáját, és kérte, hogy játsszuk el a repertoárt. És akkor jött a Szerelem, szerelem, A cönege madár, A hetedik… meg a többi. A végén a tanár úr odafordult a kollégáihoz, „most mondjátok a véleményeteket!” Becsületükre legyen mondva, nagyon értékes, termékeny vita kerekedett. Attól kezdve mi a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élveztük.

– Úgy tudom, a táncházak elindításához is kellett némi segítség, biztatás.

- Valóban. Nógrádi Gábor egy koncert után megkérdezte, hogy lenne-e kedvünk rendszeresen fellépni a Kassák Klubban. Meglepődtem. Először elutasítottam, mondván, hogy alig húsz darabból áll a repertoárunk, amit nem lehet hétről hétre ismételni. Ő csak erősködött, ragaszkodott az elképzeléséhez. Magyarán rádumált. A mintát a Fővárosi Művelődési Házban már akkor futó táncházak adták. Így találtuk ki, milyen legyen a Kassák Klub.

– Volt egy idő a 80-as években, amikor országszerte mindenhol táncházakba hívó plakátokba ütközhettünk. Hogyan vált ez a mozgalom ennyire népszerűvé?

- Ebben nem kis érdeme volt Vitányi Ivánnak, aki a Művelődési Intézetben megszervezte a táncházvezetői tanfolyamokat. Ezeken a tanfolyamokon nem csupán a tánccal, a muzsikával ismerkedtek meg a fiatalok, hanem számos más élményben is részük lehetett. Eljött közénk Somogyi József, a szobrász, Nagy László költő és felesége, Szécsi Margit. Kiállításokat is rendeztünk, és közben rengeteget tanultak a fiatalok.

– Azokban az években rengeteg helyre járt az együttes gyűjteni. Kik segítettek?

- Pontos címekkel látott el Martin György, és hallatlanul sok segítséget kaptunk Kallós Zoltántól. Például amikor 1971-ben leszálltam Kolozsvárott a vonatról, már várt rám. Három napra terveztem az utat, amire ő csak legyintett: felejtsem el! Két hétig jártuk az erdélyi falvakat. Fáradhatatlanul vitt minket. Mi pedig ittuk magunkba az élményeket, sora készítettük a felvételeket.

– Mi lett a gyűjtött anyagok sorsa?

- Martin György bevasalta rajtunk. Ennek alapja az volt, hogy ő ideadta nekünk a korábbi kutatásait, amelyeket később kiegészítettünk a mi gyűjtéseinkkel. Hasonlóan segített Vargyas Lajos és Olsvai Imre. Ma a Zenetudományi Intézet őrzi az anyagokat. Amíg Martin György élt, folyamatosan gondozta, gyarapította a gyűjteményt.

– Ma ki használja, kutatja ezt a gyűjteményt?

- Láttuk, hogy eljött a népzene újjáélesztésének az ideje. Erre találtuk ki a Hagyományok Házát, ahol használni lehet a táncházmozgalommal felélesztett nyelvet. Ez ugyanolyan folyamat, mint ami a XIX. század végén a magyar nyelv védelmében játszódott le. Ne tűnjék erőltetettnek a párhuzam, de látni kell, hogy a zene és a tánc ugyanolyan kommunikációs eszköz, mint a nyelv. Továbbmegyek: a magyar zene és tánc kizárólag ránk jellemző kommunikációs eszköz, még ha mások is értik.

– Sokat emlegetett példa erre az ír zene, az ír kultúra újjáéledése. Erre gondol?

- Pontosan. Az írek a népzenéjüket világzenévé emelték. Ezt kellene nekünk is tenni. Közben az írek újjáélesztik az eredeti, gael nyelvüket is, ami legalább anynyira furcsa egzotikum, mint a magyar, de a zenéjüket ismeri az egész világ.

– Hamarosan elkészül az új Nemzeti Színház mellett az új Hagyományok Háza. Ehhez milyen reményeket fűznek?

- Ez az intézmény lehet a támasza, a kincsestára a tűnékeny zenei és táncnyelvnek. Az egyetlen garancia a hagyományok őrzésére, hogy az állam áldoz rá. A táncházmozgalom bebizonyította, hogy életképes, ráadásul Tokiótól Kanadáig eladható. Innen hívják a mestereket páros táncot tanulni. Amíg minket keresnek, nem szabad kiengedni a kezünkből ezt a lehetőséget. Nagy a veszély, hogy elveszítjük a ma még létező esélyünket.

– Konkrétan mit tud tenni az új Hagyományok Háza?

- Ide lehet és kell koncentrálni az érdemi, szakmai munkát, mivel a piaci viszonyok ezt nem támogatják. Vagyis e nélkül elképzelhetetlen a nemzeti zenei és táncnyelvünk védelme, ápolása, újjáélesztése. Folytatni kell a felgyűjtött anyagok digitalizálását, feldolgozását és terjesztését. Erre szintén nem ad pénzt a piac, mivel csak a késztermékre kíváncsi. Magyarán: ha a nemzeti kultúránkat segíteni akarjuk, előbb a saját pénzünkön elő kell állítani a készterméket, amivel aztán lehet üzletelni. Ha csak a nyersanyagot kínáljuk, gyarmati sorba taszítjuk saját kultúránkat. Műveltségünk megőrzése a tét, ami több, mint néphagyomány: folklór.

– Mennyire fogadókészek a mai fiatalok erre a műveltségre?

- Egyrészt nagyon elégedettek lehetünk. Már a harmadik generáció jön utánunk, akik isteni szépen muzsikálnak és táncolnak. Ugyanakkor a fiatalok másik része nem találkozik ezzel a kultúrával. Egyszerűen nincs rá ideje, pénze, igénye, de sokan még az esélyt is elveszítették. Az ilyenek előtt kell kinyitni a kaput, amit már megtettünk. Hetente egyszer ingyen fogadjuk a fiatalokat, akik szőnek, fonnak, énekelnek, és rendkívül élvezik. Vagyis az a dolgunk, hogy a saját egyedi kommunikációs kultúránkat megőrizzük, és megismertessük a fiatalokkal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Liszt Ferenc hangversenyzongorája is hallható lesz a doborjáni Liszt-fesztiválon

A helyreállított hangszer két koncerten is megszólal az október 16. és 26. között zajló doborjáni (Raiding) Liszt-fesztiválon.
Klasszikus videó

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Klasszikus videó

Lebombázott örmény templomban játszik ez a fiatal csellista

Puska helyett hangszert vett a kezébe Sevak Avanesyan, hogy a békét hirdesse a Kaukázus puskaporos hordójában.
Klasszikus ajánló

Ennyire bizarr tárgyakat még biztosan nem hallott!

Kondor Ádám darabjait mutatja be a Metrum Ensemble a BMC-ben. A cím – Bizarr tárgyak – egy pszichoanalitikus szakkifejezés.
Klasszikus ajánló

Interaktív hangszerkiállítást és konferenciát rendeznek Budapesten

Hangforrás címmel interaktív zenei és hangszertörténeti fesztivált, kiállítást és konferenciát rendeznek a budapesti Benczúr Házban november 13. és 15. között.