Klasszikus

„Művészete izmos és tiszta” – In memoriam Szigeti József

2017.09.05. 10:48
Ajánlom
125 éve született a XX. század egyik legnagyobb hatású muzsikusa, a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő talán leghíresebb tanítványa.
Szigeti József

Szigeti József (Fotó/Forrás: Erich Auerbach / Getty Images Hungary)

1892. szeptember 5-én született Budapesten. Édesanyját korán elvesztette, gyermekkorát nagyszüleinél töltötte az erdélyi Máramarosszigeten. Az abszolút hallással megáldott gyereket itt kezdte egyik nagybátyja hegedűre tanítani (a családnak zongorára nem volt pénze). Szigeti olyan tehetséget mutatott, hogy kávéházi zenész apja visszaköltözött vele a fővárosba, és beíratta a konzervatóriumba. Hamarosan felvételizett a Zeneakadémia előkészítő osztályába, s a bizottsági elnök Hubay Jenő úgy döntött, rögtön a hegedűtanszakon, az ő vezetésével kezdheti meg tanulmányait. Hubay osztályában, ahol olyan társai voltak, mint Geyer Stefi (Bartók Béla későbbi múzsája) és Vecsey Ferenc, rendkívül gyorsan fejlődött.

A csodagyermek

Szigeti egyre-másra kapta a meghívásokat befolyásos zenebarátoktól és zenepártolóktól. Tizenhárom évesen lépett fel először külföldön, Berlinben Bach Chaconne-ját és Paganini Boszorkánytáncát adta elő, s az újságok áradoztak róla. A siker nyomán különös felkéréseket kapott, előbb egy nyári színházi előadáson a felvonások szünetében szórakoztatta a közönséget, majd egy frankfurti cirkusz és varieté műsorszámai között Mendelssohn hegedűversenyével lépett fel, álnéven. 1906-ban Hubay beajánlotta a Berlinben élő, akkor már idős és beteges Joachim Józsefhez, aki ugyan a tanítványául fogadta volna, de a mesteréhez lojális Szigeti visszautasította az ajánlatot. Még abban az évben Londonban koncertezett, s egy gazdag mecénás házaspár befogadta Londonhoz közeli otthonába. Koncertkörutat is szerveztek számára, melyen zenekari és zongorakísérettel is fellépett, s a kor kiemelkedő hangszeres előadóival, énekeseivel ismerkedhetett meg.

Aki Bartókkal kamarázott

Kapcsolódó

Aki Bartókkal kamarázott

„A fortisszimók ereje a művészi higgadtságnak szerkezetbe látásától, ízlésétől kormányozott: történik mindez mindennemű kiszámítottság bántó hatása vagy koraérett affektáltság nélkül, tisztán a füle és a szíve parancsnoksága alatt és mondhatom meggyőző erővel” – olvashatjuk a Nyugatban a tizenhat éves Szigeti Józsefről, Füst Milán tollából.

Személyre szabott repertoár

Szigeti repertoárja Bachtól a kortársakig terjedt, több 20. századi szerző művét mutatta be, ezek közül többet kifejezetten az ő számára írtak, népszerűsítette Debussy, Ravel, Berg és Stravinsky műveit. Műsorai összeállításánál nemcsak a darabok időbeli sorrendjére, hanem hangulatára is különös figyelmet fordított.

Találkozás Bartókkal

Pályáját 1913-ban tuberkulózisa miatt félbe kellett szakítania. Gyógykezelésre a svájci Davosba utazott, ahol éppen Bartók Béla tüdőgyulladását is kúrálták, s a két zenész életre szóló barátságot kötött. Az 1920-as években többször adtak együtt kamarazenei koncertet, játszották Beethoven Kreutzer-szonátáját (kevés közös felvételeik egyikén ezt rögzítették 1940-ben a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban) és Bartók Első rapszódiáját, amelyet a szerző Szigetinek ajánlott. Bartók Kontrasztok című művét is neki, illetve a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek írta, Szigeti több Bartók-műből készített átiratokat.

Szigeti József, Bartók Béla és Benny Goodman

Szigeti József, Bartók Béla és Benny Goodman

Ahogy mások látták

Szigetiben kritikusai nem pusztán a virtuózt látták, hanem ahogyan Tóth Aladár is jellemzi a Nyugat hasábjain: „gyönyörűség itt a bravúros hangszerkezelés ördöngös fizikai fölénye, ahogy az a merész instrumentális fantázia hihetetlen szellemi gazdagságával párosul”, vagy ahogyan Csáth Géza fogalmaz: „a művészete izmos és tiszta; bizonyos feminin puhaság van benne, de emellett értelem, föltétlen technika és muzikalitás”.

Ajándék Prokofjevtől

Teljes gyógyulását követően 1917 és 1924 között a genfi konzervatóriumban tanított, majd újra koncertezni kezdett Európában. Kamarazenészként későbbi zongorakísérője Irene lányának orosz születésű férje, Nikita Magaloff volt, zenekari hangversenyein a legnagyobb karmesterekkel lépett közönség elé. A tengerentúlon 1925-ben a Leopold Stokowski által dirigált philadelphiai szimfonikusokkal Beethoven Hegedűversenyével mutatkozott be, s még az év vége előtt szólóestet adott a New York-i Carnegie Hallban. Egyik első nemzetközileg ismert művészként lépett fel a Szovjetunióban, ahol baráti kapcsolatba került Szergej Prokofjevvel, az orosz komponista egyik művét is neki ajánlotta. Jó barátja lett David Ojsztrah szovjet hegedűművész is, akivel 1937-ben a Brüsszelben első alkalommal megrendezett Erzsébet királynő zenei verseny zsűritagjaként ismerkedett meg.

Bár maga nem foglalkozott zeneszerzéssel, több klasszikus versenyművet ma is az általa közreadott kadenciákkal adnak elő.

A második világháború kitörését követően az Egyesült Államokban telepedett le, az amerikai állampolgárságot 1951-ben kapta meg. Csaknem valamennyi kontinensen koncertezett, a pódiumtól 1960-ban vonult vissza, és Svájcban telepedett le. Élete hátralévő részében tanítással foglalkozott, mesterkurzusokat is tartott, a halál 1973. február 20-án Luzernben érte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ősbemutató

Az édeni konfliktusról szól Szentpáli Roland új ősbemutatója

Különleges estére várja a zenerajongókat a Budapesti Vonósok Zenekar 2018. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermébe.
Klasszikus ajánló

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Klasszikus bűnügy

A klasszikus zenétől a marihuána is jobban növekszik

Öt embert tartóztattak le Spanyolországban, akik a nap 24 órájában klasszikus zenét játszottak mintegy 2000 tőből álló kenderültetvényüknek. Nem a zenével volt a baj.
Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus beszámoló

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.