Klasszikus

„Művészete izmos és tiszta” – In memoriam Szigeti József

2017.09.05. 10:48
Ajánlom
125 éve született a XX. század egyik legnagyobb hatású muzsikusa, a magyar hegedűiskolát megalapozó Hubay Jenő talán leghíresebb tanítványa.
Szigeti József

Szigeti József (Fotó/Forrás: Erich Auerbach / Getty Images Hungary)

1892. szeptember 5-én született Budapesten. Édesanyját korán elvesztette, gyermekkorát nagyszüleinél töltötte az erdélyi Máramarosszigeten. Az abszolút hallással megáldott gyereket itt kezdte egyik nagybátyja hegedűre tanítani (a családnak zongorára nem volt pénze). Szigeti olyan tehetséget mutatott, hogy kávéházi zenész apja visszaköltözött vele a fővárosba, és beíratta a konzervatóriumba. Hamarosan felvételizett a Zeneakadémia előkészítő osztályába, s a bizottsági elnök Hubay Jenő úgy döntött, rögtön a hegedűtanszakon, az ő vezetésével kezdheti meg tanulmányait. Hubay osztályában, ahol olyan társai voltak, mint Geyer Stefi (Bartók Béla későbbi múzsája) és Vecsey Ferenc, rendkívül gyorsan fejlődött.

A csodagyermek

Szigeti egyre-másra kapta a meghívásokat befolyásos zenebarátoktól és zenepártolóktól. Tizenhárom évesen lépett fel először külföldön, Berlinben Bach Chaconne-ját és Paganini Boszorkánytáncát adta elő, s az újságok áradoztak róla. A siker nyomán különös felkéréseket kapott, előbb egy nyári színházi előadáson a felvonások szünetében szórakoztatta a közönséget, majd egy frankfurti cirkusz és varieté műsorszámai között Mendelssohn hegedűversenyével lépett fel, álnéven. 1906-ban Hubay beajánlotta a Berlinben élő, akkor már idős és beteges Joachim Józsefhez, aki ugyan a tanítványául fogadta volna, de a mesteréhez lojális Szigeti visszautasította az ajánlatot. Még abban az évben Londonban koncertezett, s egy gazdag mecénás házaspár befogadta Londonhoz közeli otthonába. Koncertkörutat is szerveztek számára, melyen zenekari és zongorakísérettel is fellépett, s a kor kiemelkedő hangszeres előadóival, énekeseivel ismerkedhetett meg.

Aki Bartókkal kamarázott

Kapcsolódó

Aki Bartókkal kamarázott

„A fortisszimók ereje a művészi higgadtságnak szerkezetbe látásától, ízlésétől kormányozott: történik mindez mindennemű kiszámítottság bántó hatása vagy koraérett affektáltság nélkül, tisztán a füle és a szíve parancsnoksága alatt és mondhatom meggyőző erővel” – olvashatjuk a Nyugatban a tizenhat éves Szigeti Józsefről, Füst Milán tollából.

Személyre szabott repertoár

Szigeti repertoárja Bachtól a kortársakig terjedt, több 20. századi szerző művét mutatta be, ezek közül többet kifejezetten az ő számára írtak, népszerűsítette Debussy, Ravel, Berg és Stravinsky műveit. Műsorai összeállításánál nemcsak a darabok időbeli sorrendjére, hanem hangulatára is különös figyelmet fordított.

Találkozás Bartókkal

Pályáját 1913-ban tuberkulózisa miatt félbe kellett szakítania. Gyógykezelésre a svájci Davosba utazott, ahol éppen Bartók Béla tüdőgyulladását is kúrálták, s a két zenész életre szóló barátságot kötött. Az 1920-as években többször adtak együtt kamarazenei koncertet, játszották Beethoven Kreutzer-szonátáját (kevés közös felvételeik egyikén ezt rögzítették 1940-ben a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban) és Bartók Első rapszódiáját, amelyet a szerző Szigetinek ajánlott. Bartók Kontrasztok című művét is neki, illetve a dzsesszklarinétos Benny Goodmannek írta, Szigeti több Bartók-műből készített átiratokat.

Szigeti József, Bartók Béla és Benny Goodman

Szigeti József, Bartók Béla és Benny Goodman

Ahogy mások látták

Szigetiben kritikusai nem pusztán a virtuózt látták, hanem ahogyan Tóth Aladár is jellemzi a Nyugat hasábjain: „gyönyörűség itt a bravúros hangszerkezelés ördöngös fizikai fölénye, ahogy az a merész instrumentális fantázia hihetetlen szellemi gazdagságával párosul”, vagy ahogyan Csáth Géza fogalmaz: „a művészete izmos és tiszta; bizonyos feminin puhaság van benne, de emellett értelem, föltétlen technika és muzikalitás”.

Ajándék Prokofjevtől

Teljes gyógyulását követően 1917 és 1924 között a genfi konzervatóriumban tanított, majd újra koncertezni kezdett Európában. Kamarazenészként későbbi zongorakísérője Irene lányának orosz születésű férje, Nikita Magaloff volt, zenekari hangversenyein a legnagyobb karmesterekkel lépett közönség elé. A tengerentúlon 1925-ben a Leopold Stokowski által dirigált philadelphiai szimfonikusokkal Beethoven Hegedűversenyével mutatkozott be, s még az év vége előtt szólóestet adott a New York-i Carnegie Hallban. Egyik első nemzetközileg ismert művészként lépett fel a Szovjetunióban, ahol baráti kapcsolatba került Szergej Prokofjevvel, az orosz komponista egyik művét is neki ajánlotta. Jó barátja lett David Ojsztrah szovjet hegedűművész is, akivel 1937-ben a Brüsszelben első alkalommal megrendezett Erzsébet királynő zenei verseny zsűritagjaként ismerkedett meg.

Bár maga nem foglalkozott zeneszerzéssel, több klasszikus versenyművet ma is az általa közreadott kadenciákkal adnak elő.

A második világháború kitörését követően az Egyesült Államokban telepedett le, az amerikai állampolgárságot 1951-ben kapta meg. Csaknem valamennyi kontinensen koncertezett, a pódiumtól 1960-ban vonult vissza, és Svájcban telepedett le. Élete hátralévő részében tanítással foglalkozott, mesterkurzusokat is tartott, a halál 1973. február 20-án Luzernben érte.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.