Összesen 1550-en jelentkeztek a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, viszont ebből a hatalmas számból csupán 61 főt fognak oktatni szeptembertől színművész, színházrendező, színházi dramaturg, televíziós műsorkészítő és kameraman szakokon. A színészmesterséget tanulni vágyók még a Kaposvári Egyetemre adhatták be a jelentkezésüket, az oda jelentkező 371 érdeklődőből itt csak 17-en lehetnek hallgatók.

A kortárs tánc iránt csupán 62 személy érzett késztetést, de 14-et tud a Budapesti Kortárstánc Főiskola foglalkoztatni. A Magyar Táncművészeti Főiskola nagyobb népszerűséget mutatott 404 jelentkezővel, viszont itt is csak töredékét, 126 főt vettek fel táncművész szakra, klasszikus balett és moderntánc választható szakiránnyal.

Ma Magyarországon hét városban van felsőfokú zenei képzés: Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Győrben és Székesfehérváron. Szerencsére a művészeti karokon megmaradt a "hagyományos" felvételiztetés, tehát a Magyarországon 2006 óta levő bolognai rendszerrel az érettségi, illetve az utolsó középiskolai évek tanulmányi átlaga alapján kiszámított pontszám kevésbé befolyásolja a felvételi kimenetelét. Továbbra is az intézmények határozzák meg, milyen mércét állítanak a leendő hallgatók elé. Zenei alapképzéseken (BA) a szokásos hallásgyakorlatok, zongorázási elvárások, zeneelméleti példák megoldása és nem utolsó sorban a főtárgyi követelmények magas szintű elvárásainak kell megfelelni.

A felsőfokú zenei képzésnek két nagyobb iránya van: az előadó- és az alkotóművészet. Az utóbbin a hallgatókat nem a színpadi előadásra készítik fel; ilyen pl. a zeneszerzés, szolfézs (ma zeneismeretnek hívják), zeneelmélet, muzikológia. Pécsett csak elektronikus zenei médiaművész szakirányra jelentkezhettek a fiatalok. Zeneszerzést, jazz-zeneszerzést, muzikológiát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen lehet tanulni. Debrecenben zeneelméletet és zeneismeretet, Miskolcon csak utóbbit sajátíthatják el a felvett alkotóművészek. Az előadó-művészeti szakokra átlagosan egy-két főt vesznek fel, ezzel kerülve el a túlképzést és így kombinálva össze az intézményi keretszámot. A legnépszerűbb szakok továbbra is a klasszikus ének, zongora, és a hegedű.

A Kodolányi János Főiskola Művészeti Tanszékén, ahol jazzmuzsikusképzés folyik, a dob szakra vették fel a legtöbb jelentkezőt 3 fővel. Az idei évben a Zeneakadémia hegedű szaka a legzsúfoltabb, ahol 11 fő fogja "húzni".

Akiket nem vettek fel, azok sajnos csak a következő tanévben jelentkezhetnek művészeti képzésre, ugyanis nem hirdetnek meg pótfelvételit az intézmények, hiszen így is hatalmas volt a túljelentkezés.

A jelentkezőknek nemcsak a felvételi követelményeivel, hanem a tanulmányok finanszírozásával is szembe kell nézniük. A legjobb helyzetben a Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézetre (SZE-ZMI) jelentkezők vannak, mert ott a legolcsóbb a költségtérítéses képzés, ugyanis itt félévente "csak" 165.000 forintot kell fizetniük a hallgatóknak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen még hasonlóan baráti árú képzés folyik népi fúvós szakon, de ez is több mint duplája az előző összegnek.

A három legdrágább művészeti szak ma Magyarországon szintén a Zeneakadémia nevéhez fűződik, itt már az egymillió felett versenyeznek a számok. Harmadik helyen áll a klasszikus ének 1.260.000 forint, második az orgona szak, ahol 1.306.000 forint a féléves tandíj, az első helyen pedig a zeneszerzés szak áll 1.375.000 forinttal. Ezeket az összegeket három éven keresztül kellene fizetni évente kétszer. E három szak közül is csak egy helyre - klasszikus énekre - jelentkezett egy fő, viszont a statisztikából kiderült, hogy ezt a képzési formát nem indították el.

Összességében elmondható, hogy a számok megnyugtatóak, hiszen a túljelentkezés azt bizonyítja, hogy Magyarországon továbbra is sokan érzik hivatásuknak a művészeti pályát és ezáltal a kultúra mozgatórugóinak, a művészeknek az utánpótlása nem probléma az országban.