Klasszikus

Na de melyik Ligeti?

2012.05.26. 08:03
Ajánlom
Egy interjúban Ligeti György úgy nyilatkozott, hogy ha valaha utcát neveznek el róla, az csakis zsákutca legyen. Az alábbi cikkből megtudható, miért?

Csínján kell bánnunk persze a szerzők önértelmezésével - Ligetire, aki nagyon szeretett a műveiről beszélni, ez fokozottan igaz -, az azonban tény: a hat éve elhunyt szerzőnek szinte minden műve egyedi, alig van olyan, amely egy másik műve által megkezdett utat folytatna. Ha valaki tehát Ligeti-stílust emleget, joggal kérdezhetjük: na jó, de melyik Ligeti? A hetedik Hommage à Ligeti-koncerttel kapcsolatban ez különösen érvényes. 

Miközben Ligeti klasszicizálódik - aminek egyik biztos jele, hogy a Zeneakadémia új, Wesselényi utcai épületét is róla nevezték el -, a Rácz Zoltán és az UMZE által 2006-ban elkezdett sorozat épp arra hívja fel a figyelmet: a Bartók utáni magyar zeneszerzés legjelentősebb - és leghíresebb - alakját nem ismerjük eléggé. A klasszicizálódás része a kanonizálódás is - vagyis kialakul a rend, hogy mi számít fontos, "nagy" műnek. Rácz Zoltánék hangsúlyozott célja azonban, hogy a teljes életmű elhangozzék, a "tévedésekkel" együtt. Az idei, május 28-i koncert ilyen szempontból is számos meglepetést tartogat. Olykor talán úgy érezzük majd, nem is Ligeti-koncerten ülünk, ám megeshet: Ligeti zenéjének épp az ilyen "váratlan" művek szereznek újabb híveket. 

Az ugyanis már a legkorábbi (szóló és négykezes) zongoradarabokból is kiderül: nem átlagos tehetség vetette papírra a negyvenes években e műveket, melyek többnyire kompozíciós gyakorlatok, házi feladatok voltak. Külön izgalmas, hogy e rövid darabok rokonságot mutatnak Bartók, Kodály és Stravinsky egyes műveivel - miközben az "idézett" darabokat Ligeti akkoriban nem ismerhette. Bartók Mikrokozmoszát persze igen, s az 1942-es Induló vagy az egy évvel későbbi, alig negyvenöt másodperces Allegro ezt ékesen bizonyítja, ám utóbbi mintha a kétzongora-ütős Szonátából is idézne - holott azt Ligeti előzőleg sose hallotta, ahogy Stravinsky Háromtételes szimfóniáját sem, mely mintha az 1950-ben írott Szonatinában is megjelenne. 

A háború alatt Kolozsvárott Farkas Ferencnél tanuló ifjú kezelésre jár Pestre, s mellesleg órákat vesz Kadosa Páltól, illetve hangversenyeken hallhatja Bartók és Stravinsky zenéjét. Ligeti egyik erőssége pedig épp az, hogy nagyon érzi a stílusokat. (Élete végéig rengeteg zenét hallgat, Ockeghemtől, Frescobalditól Brahmsig, Gesualdótól Bachon, Mozarton át Brucknerig és Bartókig.) Pár koncert alapján megérzi, mi van a levegőben. Az ötvenes évek első felében - már a Zeneakadémia tanáraként - aztán igencsak szenved a zenei bezártságtól, s amikor 1956-ban elhagyja az országot, számára szinte minden új, ami a világ zenei életében a megelőző tizenöt-húsz évben történt. Talán e kényszerű hiányosságnak köszönhető, hogy még kivándorlása előtt kénytelen kialakítani saját hangját, és később is csak rövid ideig tartozik valamely szerzői csoporthoz. 

De előreszaladtunk az időben. Az 1943-as Polifón etűd sokak szerint megelőlegezi a "nagy" Ligetit, amennyiben a (kánonszerűen belépő) négy szólam különböző hangnemű, metrumú és hosszúságú motívumot ismételget mintegy két percig - amely szerkesztési módszer rokon a hetvenes-nyolcvanas évek műveinek mikropolifóniájával. Hangzásában a Polifón etűd azonban nagyon is egyszerűnek, könnyen befogadhatónak tűnik. 

1945-ben Ligetit felveszik a Zeneakadémiára, ahol Veress Sándortól tanul zeneszerzést. A stílusgyakorlatok közül maradt fenn az 1947-es két Capriccio, illetve az 1948-as Invenció. Utóbbi számos Bach-gyakorlat után keletkezett, amikor az volt a feladat, hogy saját hangját is komponálja a bachi formába. A Bartók-hatás e műveknél teljesen evidens, de már valamiféle saját világ is kezd megjelenni. Ugyanez mondható el az 1946-47-ben keletkezett Három Weöres-dalról, s ezek a legegyedibbek a korai művek közül. A négy évvel későbbi Arany-ciklus - talán a versek miatt is - konzervatívabb, a sors iróniája azonban, hogy a cenzorok a negyedik tételben (A bujdosó) Debussyt, az ötödikben (Az ördög elvitte a fináncot) pedig Stravinskyt vélték hallani, ezért a mű tiltólistára került. 

Hasonló sorsra jutott az ugyancsak 1951-es Román koncert. Ez az est egyik bombameglepetése - akár Kodály vagy Farkas Ferenc is írhatta volna ezt a mintegy tizenkét perces, négytételes szvitet, mely a maga műfajában akár korszakos is lehetett volna; a mai hallgató aligha érti, mi kifogása volt a hatalomnak vele. Ligeti később azonban akkori téveszméi gyűjteményének nevezte a Concert Românescet. 

Az emigráció után az első igazi sikert az Apparitions (Jelenések, 1959) hozta meg; ennek első tételét Ligeti - elmondása szerint - még Magyarországon komponálta Visiók címen, a kézirat azonban itthon maradt, így az Apparitions eredetileg ennek rekonstruálására íródott, de időközben egy második tétellel is bővült. Ligeti a zeneszerzői tradíciók közül sok mindennel szakított: nincsenek témák, hangnemek, a metrum csak a karmester orientálását szolgálja, számos hangszert olykor nem "rendeltetésszerűen" kell megszólaltatni (pl. a fagottot nád nélkül), s szélsőségesen nagy az előadói apparátus, széles a dinamikai tartomány. Míg az első rész kissé darabos, a másodikban megjelenik a Ligetire sokszor és sokáig jellemző "folyékony" zeneszerzésmód: az anyag lassan, szinte észrevétlenül változik. Az 1960-as kölni bemutató nagy sikert hozott. Nem lehet persze tudni, a kortársak mit hallottak, ám olyan rejtett szerkesztési elveket biztosan nem, mint pl. Fibonacci-sorozat. Mai füllel hallgatva az Apparitions félelmetes, de tagadhatatlanul eredeti, cseppent sem "csinált" zenének hat. A "folytatás" az 1961-es Atmosphères, mely a Südwestfunk felkérésére íródott. Amikor Ligeti a földön térdelve, hasalva írta a 87 soros partitúrát, talán még nem gondolta, hogy ez lesz egyik legismertebb műve - igaz, némiképp "mandinerből", ugyanis 1968-ban Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez (más Ligeti-művekkel egyetemben) felhasználta (konkrétabban: ellopta). Ez már igazi kezdet és vég nélküli zene, mely elvileg ugyan 22 részből áll, ám a hallgató egyetlen folyamatnak hallja a kb. nyolc és fél percnyi anyagot. Ligeti hiába az avantgárd egyik nagy ígérete - ez a mű (szemben a következő fél évtized szerzeményeivel) legfeljebb az avantgárd ellen lázad. 

A mostani Ligeti-esten megszólal egy érett kori Ligeti-mű is. A Brácsaszonáta - hasonlóan a szerző kései műveihez, mint pl. a Zongora- és a Hegedűverseny, a Zongoraetűdök harmadik kötete - számos vonatkozásában klasszicizálódást mutat. Népi, jazz- és zenetörténeti elemei, (rejtett) hídformája akár ismét eszünkbe juttathatja Bartókot - csak sokkal "integráltabb" formában, mint a korai zenék esetében. Ligetinek még nagyon sokféle hangja van, most - és évről évre az Hommage à Ligeti-koncerteken - az a feladat, hogy az elhangzó művekből ki-ki eldöntse, számára melyik a legszerethetőbb Ligeti.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Klasszikus Film

Dokumentumfilm készült Erkel Ferenc Himnuszáról – Nézze meg online, itt!

A Himnusz keletkezéséről készített dokumentumfilmet a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFT) és az Erkel Ferenc Társaság A Himnusz regényes története címmel, Juhász Annával és Becze Szilviával.
Klasszikus ajánló

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus ajánló

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Klasszikus ajánló

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.