Klasszikus

Na de mit keres Ligeti György Puerto Ricóban?

2021.03.14. 08:20
Ajánlom
Dél-Amerika klasszikus zenei világáról szóló sorozatának második részében a Puerto Ricóba kalauzol Nyitrai László komponista. „Készítsünk be egy jó italt és kezdjünk bele e világ megismerésébe!” – kéri a szerző, és Roberto Sierráról mesél.

Kedves Hallgatóim!

Ma az Antillákra látogatunk! A Kubától délkeletre fekvő, a Dominikai Köztársaság és a Brit Virgin-szigetek közti Puerto Ricóba.

dsc01512_med-120714.png

Roberto Sierra

Az eddigiektől eltérően mai zenés utunkat egyetlen művésznek szentelem. Azért rajta kívül is voltak kiváló zeneszerzők a szigeten! (Például az 1800-as évek végén élt Juan Morel Campos, az 1998-ban eltávozott Hector Campos Parsi, illetve a harmincas éveiben járó Angelica Negrón is, mind kiváló művészek.

Van azonban valaki, aki páratlan életművet tudhat magáénak. A nagyvilágban és főleg Észak- Amerikában, az egyik legnépszerűbb kortárs szerző: a 66 éves Roberto Sierra.

Szinte minden műfajban jelentőset alkot.

Az ő művészete kiváló példája annak, hogy lehetséges olyan zenei nyelvezet létrehozni, ami mélyen a helyi zenei örökségben gyökerezik, miközben a modern kortárs hangzásvilágot is magáénak tudhatja. (Hasonlóan a panamai Roque Corderóhoz.)

Az egész eddigi utazásaink során is ezt volt számomra a legérdekesebb megfigyelni: van-e a közép-amerikai szerzőknél a régióra jellemző jól felismerhető hangzásvilág, van -e „latin-amerikai iskola”? Az eddigi művek alapján is azt gondolom, igen, van. Alig akadt olyan komponista, aki elszakadt volna a jellegzetes latin zenei hangzásvilág alapélményétől. Változóak a módszerek, de a leginkább absztrakt művek mögött is ott lüktet ez a világ. Ennek oka az lehet, hogy a folklór abban a kultúrkörben a modern életvitellel is szervesülni tudott. A rádióban, az utcán szól a tánczene. A tradicionális zene ma is része a zenei identitásnak. Szerintem az európai kultúrákból ez szinte már teljesen kiveszett.

Egész Latin-Amerika, és így a Puerto Rico-i kultúra is, sajátos ötvözete az európai – főleg spanyol – hagyományoknak és az indián, sőt afrikai örökségnek.

Sierra műveiben is számtalan utalás található ezekre. Egyik legnépszerűbb alkotása a 2000-ben komponált Fandangos. Ezt a darabot Antonio Soler Fandango című műve alapján írta. Ez az eredeti mű:

Sierra színes hangszereléssel és saját zenei kommentárokkal gazdagítja az eredeti művet. Szerintem van hasonlóság e mű és Ravel La Valse című darabja között.

A mester a világ számos kiváló együttesétől kap felkéréseket. Rezidens zeneszerző volt a Milwaukee Szimfonikusoknál. A következő kórusművet a New London Chamber Choir számára komponálta 1983-ban: Cantos Populares. A mű helyi népdalok sajátos feldolgozása.

Az időnként felbukkanó hangzásbeli hasonlóság Ligeti vokálisműveivel nem véletlen. Nála tanult Hamburgban. Az afrikai polifóniát és a karibi ritmusokat ő ismertette meg a magyar komponistával.

A Puerto Ricó-i művész számos gitárra írt művet – köztük négy gitárversenyt – jegyez.

A most következő mű a Három magyar hommage című sorozat Ligetihez címzett tétele. A másik két rész Liszt és Bartók tiszteletére íródott.

A Zenekari Concerto a gyors-lassú-gyors klasszikus sémára épül, két kadencia közbe ékelésével. Ebben a műben is felfedezhetjük Ligeti hatását a hangzás szerkezetekben és a zenedramaturgiában.

A zeneszerző szélsőségesen színes hangszerelést alkalmaz: „A zenekart egy vászonnak tekintem, ahol szabadon megfesthetem zenei képeimet.” A művet a Philadelphia Orchestra mutatta be.

Mielőtt pihenésként – legalább gondolatban – felhörpintenénk egy jó Puerto Ricó-i rumot, hallgassuk meg a Bongo című tanulmányt(???). Ki gondolná, hogy ennyi hangszínt előhozhatunk egy látszólag egyszerű hangszerből!...

*

rum-121157.jpg

Ron del Barrilito rum

Mai kirándulásunk második részében a Roberto Sierra fő művének tartott Missa Latinát hallgassuk meg! Ez a darab talán a művész egész zenei gondolkodásmódjának szintézise, ahol a disszonancia használata egyensúlyba kerül a lírai gondolkodással.

A darab latin szövegeket dolgoz fel, a nyugat-európai hagyomány ötvöződik a Puerto Rico-i dallamokkal. „Az öröm, a misztérium és a vallási törvények műve” – írja róla egy kritikus.

A mester gyerekkori élménye volt a tévében látni Pablo Casalst, miközben az utcáról salsa szűrődött be. Műveiben többek között ezért is férnek meg egymással a látszólag távoli zenei elemek. Saját bevallása szerint komponálás közben – bármilyen műfajú művet írjon is – számtalan régebben hallott mű van hatással. Szerinte ezért szinte lehetetlen teljesen eredeti művet alkotni. Egy mű eredetisége a szerző lelkületéből – belső karakteréből – fakad. Nem tart követendőnek semmilyen dogmát. „Nem áll Boulez a hátad mögött, hogy számon kérje, hogy mit írsz!” – vallja.

Köszönöm a figyelmüket! Legközelebb Kubába látogatunk. A sorozat régebbi részei a www.egzotikus-zeneszerzok.blog.hu oldalon érhetők el.

A zeneszerző Facebook-oldalát itt találja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.