Klasszikus

Nagy kulturális átverés

2005.11.24. 00:00
Ajánlom
Az idei esztendő második felében a kulturális életet figyelemmel követők a művészeti szervezetek, valamint a szakminisztérium és a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) vezetői közti éles, a rendszerváltás óta szinte példátlan méretűvé duzzadt vitáknak lehettek tanúi. Ezen polémiáknak két központi kérdése volt: egyrészt a kulturális élet finanszírozásának problémái, különös tekintettel a kultúrát érintő 26,7 milliárd forintos maradványképzési kötelezettségre, másrészt az NKA tervezett átalakítása, pontosabban az érdekegyeztetés teljes hiánya.

Végül a szervezetek közös fellépésének köszönhetően szeptember 29-én Harsányi László NKA-elnök még az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága előtt is megígérte, hogy októberben "100-150 szakmai szervezet írásos tájékoztatást fog kapni az elképzelésekről". Ez nem történt meg, ám november elején, azaz az NKA-törvény módosítási tervezetének parlamenti benyújtása után e-mailben szétküldték a jelenleg még hatályos, az új törvény elfogadása után szintén átszabandó végrehajtási rendeletet, azt kérve, hogy a címzettek november 28-ig "tegyenek javaslatot, hol lenne érdemes módosítani, kiegészíteni, esetleg szűkíteni annak szövegét". Mindeközben arról mélyen hallgattak, miért nem kérték a szakma véleményét már a törvénymódosítás kidolgozásánál. Persze Harsányi László korábban sokszor elmondta, hogy a törvény megváltoztatása lényegi dolgokat nem érint, ezért elég, ha a szakma a végrehajtási rendelethez szól hozzá, ugyanakkor most kiderült, hogy ez koránt sincs így, tehát jogos volt az egyeztetés hiánya miatti felháborodás. Az NKA elnöke - miniszterével egybehangzóan - az előkészítési fázisban azt emelte ki, hogy "1999-ben egy törvénymódosítással megszűnt az alap pénzügyi függetlensége, önállósága, és 1999 óta a kultusztárca fejezeti előirányzataként működött, elég keservesen. Politikai szándék és a szakmai szervezetek támogatását is élvező lehetőség most az, hogy visszaálljon az alap eredeti státusa, tehát alapprogramból újra alappá legyen. Nagyon kevés kiigazítással ismereteim szerint technikainak is nevezhetjük ezt a változást..."

A minisztériumot semmi sem gátolta, hogy ne alapként működtesse az alapprogramot - például a kötelező maradványképzés esetében a kormányhatározat alapján a miniszternek lehetősége volt rá, hogy maga döntse el, a tárca egyes fejezeteihez hol és mennyiben nyúl hozzá -, tehát ha akarták volna, nem "bántják" az NKA-t, így nem lehetetlenítik el már rég elszámolt pályázati pénzek kifizetését. A lényeg azonban mégis az, hogy miközben az újra "függetlenné váló" NKA ideájával port hintenek a demokratikus működési normákra oly érzékeny művészek szemébe, az egyeztetés nélkül kialakult módosítás tervezetében példátlan módon éppen a szakma önrendelkezését korlátozzák. Az NKA létrejötte óta senkinek sem jutott eszébe, hogy hozzá merjen nyúlni a szervezetek kurátorjelölési és delegálási jogához. A mostani tervezetben az áll, hogy a bizottság és a szakmai kollégiumok "tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg". Eddig a tagok felét a szakma delegálta (sic!), másik felét a szervezetek javaslata alapján a miniszter bízta meg. Micsoda különbség! És vajon kinek, mely értelmiségi csoportnak van szüksége rá, hogy az egyébként is erősen átpolitizált kulturális élet még megosztottabb legyen az új rendszer miatt?

A tervezetben sajnos másutt is sérülnek a demokratikus jogok. Például a kuratóriumok (kollégiumok) felett álló bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek lesznek, azaz az eddig a pályázatokat önállóan kiíró kurátori testületeket végképp gyámság alá helyezik. A tervezet a tiltakozások ellenére is megkísérli az állítólagos összeférhetetlenség kiküszöbölését. Ebben a kis országban a művészek és a közművelődési dolgozók boldogan várják a konkrét javaslatokat, hogy hogyan lehetne egy tőlük független, a munkásságukat elfogulatlanul megítélő, azaz a körön kívül levő döntéshozó testületet létrehozni. De akkor ugyanezt várjuk a kultúra, a tudomány, az oktatás, a felsőoktatási akkreditáció és a politika valamennyi területén. Mivel ez megoldhatatlan, úgy látszik, hogy az összeférhetetlenségre hivatkozás mögött szintén az önrendelkezési jogok csorbításának igénye húzódik meg.

A 2002-es kormányváltás óta a magyar értelmiség folyamatosan azt hallotta, hogy a lehető leghamarabb visszaállítják az NKA-nak a Fidesz idejében elvett jogosítványait, csökkentik a miniszteri keretet, a tárcavezető szakmát sértő befolyását. Ezzel szemben az utolsó pillanatra hagyott módosításban, amit Bozóki András szeptember 16-i ígérete ellenére senkivel sem egyeztettek, azzal szembesülhetünk, hogy a tárcavezető kerete továbbra is 25 százalék marad, s "bővült a miniszteri jogkör azzal az egyetértési joggal, amely a támogatási formák és pályázati módok, valamint a kollégiumok keretének meghatározásánál megilleti a minisztert". Hol van itt a decentralizáció, a kuratóriumok ígért önállósága? Az NKA pénzügyi önállóságának visszaállítása így csak egy ügyeskedő s egyúttal megalázó taktikai húzás a szakma leszerelésére. S ha valaki Harsányi elnök úr levelére válaszolva november 28-ig esetleg a törvény módosításának tervezetéhez is küldene javaslatokat, az sok sikerre ne számítson, mert a tervezet általános parlamenti vitája a múlt kedden, november 16-án hajnali kettőkor lezárult, azaz újabb, a szakmabeliek javaslatait is figyelembe vevő módosító indítványokat nem lehet benyújtani. Az előterjesztő, azaz a miniszter a saját tervezetéhez különben sem nyújthat be módosításokat. Akkor meg mi szükség is van a véleményünkre?

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Jazz/World

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.