Klasszikus

Nagy Péter: „Liszt rendkívül nagylelkű zeneszerző”

2011.09.16. 15:00
Ajánlom
Javában zajlik a Nemzetközi Zongoraverseny Liszt Ferenc emlékére, melyen 12 ország 53 versenyzője indult. A zsűri egyik tagját, a Charles Rosen feladatait ellátó zongoraművészt kérdeztük a verseny egyik szünetében.

- A főszervezők szerint az eredetileg jelentkező hetven résztvevő mozgatása, gyakorlásának megoldása szinte lehetetlen feladat lett volna, az ötven körüli szám számukra ideális. A zsűri szempontjából is kedvező ez a mennyiség?

- Ennyi lemorzsolódás minden versenyen van, ez a szám teljesen releváns. Ha százan jöttek volna el, százat hallgattunk volna meg, s tettük volna ezt nagy szeretettel. Örvendetes, hogy megfelelő mértékben képviselteti magát minden náció, sok a magyar résztvevő is, egyedül Németországból nem érkeztek versenyzők. Számunkra egyébként sokkal lényegesebb, hogy a versenyzők hogyan játszanak.

- Túl vagyunk az elődöntőkön, bizonyára kialakult már egy kép a verseny színvonaláról.

- Ugyanúgy, mint minden megmérettetés kezdetén a produkciók változó képet mutatnak. Beigazolódni látszik az a tézisem is, mely szerint Liszt rendkívül nagylelkű zeneszerző, ugyanis a darabjai magukra veszik a hibákat. Egy Mozart- vagy Chopin-mű esetében a rossz előadásmód egyértelműen az előadót terheli, míg egy Liszt-kompozíció esetében, ha valaki nem a legmeggondoltabban játszik, rögtön megszólal a kisördög a hallgatóban, hogy ez talán nem is olyan jó darab... Lisztnél nagyon hamar felborulhat a finom egyensúly, ezért rendkívül kiegyenlítetten kell hozzá közelíteni. Ha az agogikák, a technikai elemek nincsenek a helyükön kezelve, pillanatok alatt el tud csúszni az interpretáció a vásári, olcsó megoldások irányába.

- Ezek szerint ebből a szempontból könnyű kiszűrni a kevésbé felkészülteket.

- Valóban, de más szempontból nehezebb, hiszen ennek ellenére tovább kell hallgatni a produkciót és meg kell próbálni elvonatkoztatni a Liszt-művek esetében könnyen jövő irritációktól.

- Milyen szempontok alapján értékel a zsűri?

- A verseny egyik szépsége pont ez, hogy a héttagú zsűri (Rolf-Dieter Arens - Németország, William Fong - Nagy-Britannia, Ick-Choo Moon - Koreai Köztársaság, Elisso Virsaladze - Oroszország, Hamburger Klára, Mocsári Károly, Nagy Péter - Magyarország - a szerk.) mindegyike más mérce szerint mér. Számomra az őszinteség a fontos, hogy elhiszem-e azt, amit a versenyző játszik. Azt figyelem, hogy egy ügyesen betanított produkcióról, „kiváló majomkodásról" van-e szó vagy sikerült találni valamiféle kapcsolatot azzal a darabbal, amit választott. A versenykiírásban is igyekeztünk hangsúlyozni, hogy elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit jelent a jelentkező számára Liszt. Nem a kiváló és minél gyorsabb oktávozás, a virtuóz futamok a lényegesek, hanem hogy van-e, kialakult-e valamilyen lelki, érzelmi kapcsolat Liszttel.

- Praktikusan hogyan zajlik a zsűri munkája, a pontozás, a megbeszélések? Hogyan delegálták a betegség miatt zsűrielnöki munkáját és a nyitókoncertet is lemondani kényszerült Charles Rosen feladatait?

- A budapesti verseny sajátossága, hogy minden egyes nap után leadjuk az 1-25-ig terjedő skálán elhelyezett pontjainkat, nem az etapok (elődöntők, középdöntők) után összesítünk. Nem lehet gondolkodóba esni, hogy ha ennek a versenyzőnek ennyit adok, akkor tovább jut-e vagy sem, a produkció elhangzása után rögtön meg kell határozni a pontértéket. Charles Rosen kényszerű távolmaradása nekem nagy szívfájdalom, hiszen én inicializáltam a meghívását. Példaértékű embernek tartom a mai előadói világban, ugyanis nemcsak kiválóan játszik, hanem zenetudományi értékű írásokat is publikál. A zsűrielnöki munkáját a zsűri tagjai nekem adták, talán azért, mert 2011 júliusáig én vezettem a Zeneakadémia Zongora Tanszékét, de mivel nagyon szerettem volna, ha Rosen elnököl, én inkább ügyvezetőnek tekintem magam ebben a szituációban és a vitás kérdések levezetésében fogok nagyobb szerepet vállalni.

- Az Ön pályája is versenygyőzelemmel indult 1979-ben, amikor megnyerte a Magyar Rádió zongoraversenyét. Ez a mostani megmérettetés is elindíthatja a győztest a nemzetközi karrier felé?

- Mindenképpen, hiszen az első helyezett reflektorfénybe kerül, de valójában ezzel veszi kezdetét az igazi munka. Ha valaki itt első lesz, akkor számos koncertmeghívásnak eleget téve be kell bizonyítania, hogy az itt nyújtott nagyszerű teljesítmény nem csak egyedi eset volt, és valóban helyt tud állni nemzetközi színpadokon is. Bizonyos szempontból könnyű versenyt nyerni. Utána talpon maradni: ez az igazi kihívás.

- Mint zongoraművész hogyan viszonyul Liszt műveihez?

-  Személyes történetem fűződik Liszthez, akinek legtöbb darabjától, bizonyos kompozíciós jellegektől sokáig idegenkedtem, mert sokszor csak üres virtuozitást láttam bennük. Később azonban olyan felkérést kaptam, aminek nem tudtam ellenállni, de a műsorban csak Liszt-művek szerepelhettek. Ekkor kezdtem el kiindulópontot keresni és ekkor találtam meg Alan Walker háromkötetes opus magnumát, amelyet elolvasva valamiféle fény jelent meg az alagút végén. Rá kellett döbbennem arra, hogy Liszt rendkívül fontos ember volt, nemcsak zenei, hanem történelmi szempontból is. Elképesztően nagyvonalú, európai művész volt, aki mindenféle tehetségre nyitott volt és a benyomásait a darabjaiba írta és fektette bele. Ha nem a zongorista, a zongorázás felől közelítek, hanem az inspiráció, a körülmények, a történelmi közeg felől, akkor egészen mást jelent számomra mindez. Nekem ez adta meg a kulcsot Liszt művészetéhez.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Vizuál

Banksy engedély nélküli kiállítása látható Bécsben

Már több mint egymillióan látták a „The Mystery of Banksy – A Genius Mind” című vándorkiállítást, amely most Bécsben látható. A tárlat a híres brit graffitiművész munkásságát mutatja be 150 graffiti, fénykép, szobor és installáció reprodukciója mentén – szigorúan engedély nélkül.
Színház

Gellért-hegyi rémálmok – kritika Az Imádkozó című előadásról

Radioaktív jövőben hasadnak a sorsok Pintér Béla huszonkilencedik, legújabb előadásában. Maguk a szereplők húzzák a talpalávalót a nihil komédiájához. Megnyugtató, hogy ez csak egy rémálom, és még felébredünk.  
Vizuál

Tragikus körülmények között elhunyt Frank Vallelonga Jr., a Zöld könyv színésze

Feltehetően drogtúladagolás miatt vesztette életét a színész, akinek holttestét egy autóból dobták ki New Yorkban, egy gyárépület közelében. A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a térfigyelő kamerák felvételei alapján. Vallelonga 60 éves volt.
Vizuál

Az érem két oldala – kritika A veszélyes lehet a fagyi című filmről

Szilágyi Fanni első nagyjátékfilmje látszólag egy ikerpár problémás kapcsolatáról szól, azonban mélyebbre tekintve ennél jóval sokrétűbb alkotásról van szó. Abszurd doppelgänger-történetként, illetve hétköznapi életválságokkal foglalkozó, szociális drámaként éppúgy megállja a helyét.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.