Klasszikus

"Nagy" Sándorok

2007.10.21. 00:00
Ajánlom
A nagysághoz nem lehetőség kell, hanem (a Sándor név ómene szerinti) erős akarat. Veress Sándort és Végh Sándort, a két jó barátot teherbírásuk, a zene iránti lelkesedésük és hajthatatlan szabadságvágyuk tette ugyanazon korszak palettáján nagyokká. Abban a korban, amelyben – a Sándor név másik két, ellentétes görög olvasata szerint – az "embereket oltalmazó" éppúgy, mint az "emberek ellen oltalmat nyújtó" magatartásra egyaránt szükség volt.

Veress 1907-ben, a második nemzetközi békekonferencia évében születik, amikor Hágában kidolgozzák a szárazföldi háború szabályait; Végh öt évre rá, amikor e szabályokat immár használni is lehet, mert elkezdődik az első Balkáni háború. Közös az elindulás helye, Kolozsvár, és földi pályafutásuk időtartama, 85 év. Zeneakadémiai tanulmányaikat majdnem egyszerre (1923-1924) kezdik el: Veress Kodálynál a zeneszerzést; Hegyi Emánuelnél, majd Bartóknál a zongorázást sajátítja el. A szinte még gyermek Végh Kodály mellett Hubaynál tanul, közben "ösztönösen megérzi,
hogy mi a jó, és ami jó, azt egész életében követi" (Végh), így Bartók zenéjének értékét is. Már ekkor (12 évesen!) megveszi a legújabb Bartók-kompozíciók kottáit. A diploma megszerzése után Végh szólókoncertjeivel, valamint a saját alapítású Magyar Trióval lép fel. Alapító tagja az Új Magyar Vonósnégyesnek (1934) is, ők mutatják be 1936-ban Bartók V. vonósnégyesét. Mindemellett a Székesfővárosi Zenekar hangversenymestere lesz és ismeretterjesztő népszerűsítő hangverseny sorozatot állítva össze, vidéki hangversenykörútra viszi a zenekart. A sorozat nyolcadik hangversenye fontos alkalom: 1940. december 1-jén először játszik együtt a később Végh Kvartett néven ismert együttes. Míg Végh vidéki hangversenykörutakon "tanít", addig Veress, közösen Czövek Ernával a magyar hangszeres oktatás elméleti-módszertani reformjának bevezetésén fáradozik. Végh 1940-ben, Veress 1943-ban lett a Zeneakadémia tanára. Az ő osztályába járt a háború utáni generáció két legnagyobb magyar zeneszerzője, Ligeti és Kurtág György is.

Veress még zeneakadémiai évei alatt bekapcsolódik a népzenekutatás munkájába: előbb Lajtha László asszisztenseként, később az 1930-as moldvai gyűjtőútja eredményeinek elismeréseképpen Bartók veszi maga mellé. Egyébként a gyűjtés létrejötte külön szerencsének számít, mivel a trianoni békediktátum következtében már nem lehetett a Kárpát-medence egész területén szabadon gyűjteni. Veress korai zeneszerzői korszakát e népzene erőteljes hatása jellemzi. A Hegedűversenyben (1939) és az I. szimfóniában (1940) a kontrapunktikus szerkesztésmód, valamint az egyre kifinomultabbá váló ritmika mellett a dallami invenció is fontos szerepet kap. Az 1950-es évektől megfigyelhető a dodekafónia használata (az első dodekafon művek: Hommage à Paul Klee 1951, Zongoraverseny 1952). Utolsó alkotói periódusában (1961-től) a magyar és európai zene hagyományait integrálja műveibe.

A második zenészemigráció 1945 és 1949 között zajlik, ekkor távoznak ők is. Kivándorlásuknak közös állomása is van: Svájc. Végh 1964-ben vonósnégyesével együtt telepszik le Bázelben, de aztán tovább mozdul. Freiburg, Düsseldorf után megtalálja végre otthonát: a salzburgi Toscanini-villát. Veress 42 évesen, 1950-ben telepszik le végleg Bernben, ahol a konzervatóriumban zeneszerzés zeneelmélet tanár, majd az egyetem zenetudományi tanszékén oktat.

Talán csak karakterük hevességének intenzitása tér el egymástól. Veress, a "hazaáruló emigráns", ki még a Kossuth-díját sem veszi át (itthon épp a Rajk-per folyik), akinek a nevét kiejteni sem volt szabad, aki Bernben bevezeti a Kodály-módszert, s aki oly zárkózott, hogy tanítványain kívül szinte senkivel sem érintkezik, "zordul és keményen protestáns erkölcsisége [...] vívódásait, forróságát csak legyűrten és leszűrten engedi a nyilvánosság elé" (Szabolcsi Bence), olyan "igaz művész [...] aki a zene hangjaival tisztázni akar és tisztázni is tud valamit [...] a kavargó élet káoszából". (Tóth Aladár) Végh Sándor pedig "percenként robbanó lelkes vulkán, aki muzeális becsű olasz hegedűjével [Paganini Stradivarijával] röpdös a föld körül". (Cs. Szabó László)

(2007. november 26. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Ünnepi hangverseny a Magyar Zene Ünnepe és Veress Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából; eress Sándor: Passacaglia concertante oboára és vonósokra; Zongoraverseny; Hegedűverseny; Hommáge á Paul Klee - fantázia két zongorára és zenekarra; km.: Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Keller András (hegedű), Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar; oboán játszik és vezényel: Heinz Holliger)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Jazz/World

Vers és elektronika a költészet napján – páros interjú Pátkai Rozinával és Fenyvesi Mártonnal

Elektronika teszi emlékezetessé Pátkai Rozina új lemezén a magyar verseket. Elektronikai eszközökre Fenyvesi Mártonnak is szüksége van, aki az utóbbi időben hangmérnökként és producerként legalább annyit dolgozott, mint gitárosként. Az életben egy párt alkotnak, kézenfekvő volt, hogy együtt ültetjük őket mikrofon elé.
Klasszikus

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Könyv

Szállj költemény – Kortárs költemények, katonás színészek előadásában

A Katona öt színművésze, Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Rezes Judit, Tasnádi Bence és Vizi Dávid mondják el kedvenc kortárs költőik egy-egy versét a költészet napja alkalmából.
Vizuál

Látogatás a Pokolban: bűnökről született alkotások kerültek kirakatba

A Dante-emlékévet is elhalványítja a pandémia, ám a Kispont Galéria most az utcáról megtekinthető kirakatkiállítással dolgozza fel Dante Pokol című művét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.
Klasszikus Film

Film készült a Szózat regényes történetéről – Nézze meg online, itt!

A Szózat és a zene kapcsolatáról beszélget Juhász Anna irodalmár és Becze Szilvia, a Bartók Rádió szerkesztő-műsorvezetője a Budapesti Filharmóniai Társaság legújabb dokumentumfilmjében.
Klasszikus nekrológ

„Komoly lényét én nem tudtam nem szájtátva csodálni” – búcsú Tallér Zsófiától

Április 6-án, 50 éves korában elhunyt Tallér Zsófia Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Zeneakadémia és az SZFE oktatója. A kivételes művészről M. Tóth Géza Balázs Béla-díjas filmrendező emlékezett meg a Freeszfe Egyesület oldalán.
Klasszikus ajánló

Online koncertvetítés keretében hallhatók John Williams legismertebb dallamai

A Los Angeles-i Filharmonikusok egy korábbi évadnyitó koncertjén filmzenei gálaesttel tisztelgett az ötszörös Oscar-díjas John Williams előtt, ahol olyan művek csendültek fel nagyzenekari hangszerelésben, mint a Csillagok háborúja, A birodalom visszavág vagy a Schindler listája zenéje. A koncertfilm április 10-11-ig között online megtekinthető.