Klasszikus

Napról napra - interjú Kovács Jánossal

2011.08.10. 08:10
Ajánlom
Kovács Jánosnak, a Magyar Állami Operaház első karmesterének karrierje olyan hűséggel kötődik az Andrássy úti palotához, ami a 21. század elején már szinte szokatlan. A 60. születésnapját ünneplő dirigenst az állandóságukban is változatos évtizedek tapasztalatairól kérdeztük.

- Az Ön mesterei a Zeneakadémián Simon Albert és Kórodi András voltak. Milyen alapvető szakmai értékeket tanult tőlük, főleg a már-már legendaként emlegetett Simon Alberttől?

- Ha röviden kellene megfogalmaznom, azt mondanám: ami jót tudok, azt tőle tanultam. Egyfajta különös érzékenységet leshetett el tőle az ember, ami az artikulációban, az intonációban, a zenei figyelem minden részletében egyaránt megnyilvánult. Hiperérzékeny muzsikus volt, akinek a személyisége komplex emlék, olyasmi, amivel azóta is együtt élek. Segít az új művek tanulásában, a zenei folyamatok érzékelésében. Annak idején egyébként, amikor végzős voltam, felajánlotta, hogy legyek tanársegéd mellette, de Kórodi, akitől szintén rengeteget kaptam, bevitt akkor az Operaházba azzal, hogy csináljak végig ott egy évet korrepetitorként, és azután döntsem el, mit is szeretnék.

- Nem bánta meg a döntését?

- Egyáltalán nem, az a tanársegédség végül is túlságosan szűk lett volna. Simon Albertnek nem lehetett a nyomában haladni, mindenki besavanyodott, aki utánozni próbálta. Így viszont megőriztem belőle azt a hozzáállást, hogy nem kötelező az operát unalmasan és slamposan előadni.

- Ez a választása szülte a bayreuthi asszisztensséget is?

- Áttételesen. Bayreuth véletlen volt. Theo Adam vendégszerepelt Pesten, amikor kezdő voltam az Operában, és ő vitt magával zongoristaként. Patrice Chérau híres Ring-rendezésének ment akkor talán a harmadik évada. Meghatározó élmény volt, ahogyan taktusról taktusra, elképesztő fantáziával építette fel a műveket.

- Milyen az ideális viszony Ön szerint egy opera rendezője és karmestere között?

- A rendező elsődleges feladata az, hogy élénk színpadi fantáziája legyen (nagyon jó zenei asszisztenciára van szükség, persze). Nem kell jó zenésznek lennie, de terepet kell biztosítania a zene számára, engednie kell élni, hogy ne csak a kotta felparcellázása legyen a karmester dolga. Egy rendelkező próbán egészen másképp játszom én is, ha ott jó és konkrét munka folyik. Végtére is, ahogyan Ferencsik mondta egyszer, a zenésznek mindenképpen gondolnia kell valamire az egyes motívumok megformálásakor. Mindegy mire, de valamire muszáj.

- Több évtizedes operaházi tevékenységgel a háta mögött hogyan látja, és milyennek szeretné látni az intézmény jövőjét?

- Mivel '73 óta dolgozom az Operában, és végigjártam a teljes szamárlétrát, talán túlságosan is kötődöm ehhez az intézményhez. Nem is a hűség a gyengeségem, hanem hogy már meg sem tudnék válni az Operától, azt hiszem, olyan mélyek a gyökereim. Akárhogy is, maradi nézeteim vannak. A társulatban és a repertoárban hiszek, titokban ezt szeretném, ha visszajönne egyszer.

- Pedig számos színház, zenés is, ér el látványos eredményeket meghívott hírességek és egyéb szabadúszók összeterelésével az évad tervének megfelelően.

- Prózai színészeknél esetleg könnyebben megy, bár többen állítják, hogy hosszú távon számukra is nehézséget jelent. Zsámbéki Gábor egyenesen azt találta mondani egy alkalommal, hogy társulat nélkül igazi színházat nem lehet csinálni. A zenészek esetében legfeljebb a hangszeres szólisták művészi személyiségének nem árt a magány, mert nekik egyébként is ez az életforma a sajátjuk. Az énekesek azonban egy csoportnak vannak kiszolgáltatva, akikkel együtt kell dolgozniuk. Az állandóság éppen ezért olyan lényeges és hasznos a számukra. Erre a tehetséges embereknek éppúgy szükségük van, mint bárki másnak. Tisztában vagyok vele, persze, hogy ez a kérdés bonyolult, és nem lehet kielégítően kifejteni itt. Tudom, hogy a „toborzott" előadások is hoznak létre nagyon jó együtteseket, én mégis abban hiszek, hogy a fesztiváljelleg csak a produkciót csiszolja, a személyiség nem fejlődik általa igazán.

- Az Operaház jelenlegi helyzetében ezek az elképzelések nem látszanak könnyen megvalósíthatónak. Lehet tervezni egyáltalán?

- Nem. Illetve tervezni mindig lehet, de addig, amíg a mindenkori vezetők elsősorban önmagukat akarják megvalósítani bármi áron, ahelyett, hogy az intézményben gondolkodnának, ezek a tervek csak ábrándok maradnak. A ház helyzete évek óta egyre elkeserítőbb, most pedig minden korábbinál rosszabb. Így lehetetlen távlatokban gondolkodni. Nem marad más, mint hogy napról napra dolgozzon az ember, és reménykedjen.

(Az interjú elkészülte után lemondott tisztségéről a a Magyar Állami Operaház megbízott főigazgatója, Mozsár István, a nemzeti erőforrás miniszter pedig az első karmestert kérte föl az intézmény vezetésére. - a szerk.)

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Zenés színház

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Vizuál

Újra látható a Moholy-Nagy Lászlóról szóló film az Urániában

Alysa Nahmias sokszorosan díjnyertes amerikai dokumentumfilmje a 125 éve született világhírű művész és tanár, Moholy-Nagy László életútját és örökségét mutatja be, azt az újító szellemű, a modern technikai lehetőségeket integráló művészi gondolkodást, amely máig inspirálja az alkotókat.
Vizuál

Rekordáron kelhet el Csontváry Titokzatos sziget című festménye

A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén Csontváry Kosztka Tivadar alkotása.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 22-én a Zeneakadémián.
Klasszikus videó

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Klasszikus hír

Itt a bejelentés, amitől minden Mozart-rajongó kibukik

A koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek nem kímélték Ausztria egyik ismert cégét, a Salzburg Schokoladét sem, amely többek között a Mozart-golyókat is gyártja. A grödigi székhelyű vállalat hétfőn jelentett fizetésképtelenséget – írta meg a Napi.hu.
Klasszikus ajánló

Vitorlázás és komolyzene – mi a közös?

A MÁV Szimfonikus Zenekar új, rendhagyó, beszélgetéssel egybekötött koncertsorozatának első vendége Berecz Zsombor vitorlázó lesz.
Klasszikus ajánló

Királyi muzsika – Boldoczki Gábor a Capella Gabettával ad koncertet

A nemzetközi hírű trombitaművész és a Magyarországon már többször fellépő régizenei együttes Versailles című estjükön francia barokk utazásra hívják a közönséget.