Klasszikus

"Ne akard csinálni, csak csináld!"

2014.12.03. 16:00
Ajánlom
2014. június 23-án, hetvenhárom évesen hunyt el Baróti István orgonaművész, tanár, az esztergomi bazilika orgonistája, a Művészetek Palotája orgonája diszpozíciójának megálmodója. Volt tanítványával és kollégájával, Fassang Lászlóval elevenítettük fel alakját.

- Orgonatanulmányaidat Baróti Istvánnál kezdted. Milyen tanárnak ismerted meg őt?

- Amikor beleszerettem ebbe a hangszerbe, néhány hónapig az akkor még zeneakadémista Pálúr Jánosnál tanultam, ő ajánlott be Baróti tanár úrhoz, aki az alapszinten elérhető egyik legjobb tanár volt. Nagyon sokan jártak hozzá, növendékköre a teljes életkori spektrumot felölelte. Inspirálóak voltak az órái, nagy szabadságot hagyott abban, hogy mit tanuljon az ember, és minden további nélkül engedett nagyon nehéz darabokat is megtanulni. A nálam idősebb generációban rengeteg olyan orgonista volt, aki közvetlenül tőle, zeneiskola után felvételizett a Zeneakadémiára - például Pálúr János, Finta Gergely, Teleki Miklós, Deák László. Egy teljes generációt indított el a pályán. Amikor elmentem hozzá felvételi meghallgatásra, Bach egy kis prelúdiumának eljátszása után rögtön azt kérdezte, mikor tudnék jönni órára.

Egyik napról a másikra kerültem hozzá, és nagyon örülök, hogy nála kezdhettem el a tanulmányaimat. Alaposan megtanította a technikai fogásokat, a pedáltechnikám egyértelműen hozzá vezethető vissza. Mindig megtanította a legpraktikusabb és legkézenfekvőbb játékmódokat, hogy hogyan lehet egy előadói vagy technikai problémát a lehető legegyszerűbben megvalósítani. Neki köszönhetően az orgonálás izgalmas, de nagyon szórakoztató és élvezetes tevékenységgé vált számomra.

-Milyen ember volt?

- Nagyon szerette a tréfát, és szinte mindenhez szóvicceket improvizált. Semmi megközelíthetetlenséget, titokzatosságot vagy felesleges hivatalosságot nem tapasztaltam nála. Mélyen megragadt bennem visszatérő mondása is: „Ne akard csinálni, csak csináld!"

- A Művészetek Palotája orgonája is Baróti István nevéhez fűződik. Mit tudunk orgonatervezői munkájáról? Milyen lett a Müpa orgonája?

- Általában szerette a nagy hangszereket, mindenekelőtt a francia katedrálisok orgonahangja volt rá nagy hatással, ez ihlette sok elképzelését. Szinte folyamatosan orgona diszpozíciók jártak a fejében, és papírra vetett elképzeléseit sokszor a növendékeivel is megosztotta. Amikor a Müpa orgonaépítésébe szakértőként bekerültünk, a feladat emberileg és szakmailag is komoly kihívást jelentett, hiszen két generáció orgonaideálját kellett megvalósítani egyetlenegy hangszerben. Hosszú hónapok szakmai egyeztetése után alakult ki az a koncepció, melynek eredményeként magyar és nemzetközi viszonylatban is páratlan koncertorgona született meg.

- A generációk kapcsán: a fiatalabb kollégák, akik esetleg még végzik orgonatanulmányaikat, mennyire ismerték őt?

- Nálunk a Zeneakadémián is többször megfordult orgonavizsgán, a tanszak is volt nála Esztergomban, és ami számomra nagy meglepetés volt: bejött a negyvenedik születésnapomra felköszönteni az orgona tanszakkal együtt. Ez volt az utolsó találkozásunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Vizuál

Online elérhető művészeti filmek a napfényes Itáliáról

Online elérhető A művészet templomai című népszerű ismeretterjesztő sorozat, első körben hat film, köztük a firenzei Uffizi képtárat, Róma bazilikáit, a milánói Scala történetét, Leonardo és Raffaello életpályáját bemutató alkotások nézhetők.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Kováts Adél: „Nem csak a járványt kell túlélnünk”

Kováts Adél Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, a Radnóti Színház igazgatója a napirendben hisz, megpróbál nem egész nap dolgozni, ugyanakkor élvezi is a home office előnyeit. Tudja, hogy a járványt követően szemléletet kell váltanunk, de most a legfontosabbnak a szolidaritást tartja.
Vizuál

Ki a legdrágább kortárs magyar festő? Itt vannak a rangsorok!

A Top10 élő magyar művész rangsora a 2019 aukciós eredmények alapján: Lakner László, Nádler Istán, Reigl Judit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.
Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.