Klasszikus

Ne bántsátok a zeneiskolákat!

2006.09.23. 00:00
Ajánlom
Szerkesztőségünkhöz eljutott információ alapján úgy tűnik, kormányzati szinten az alapfokú művészeti oktatási intézményeket és tevékenységüket jobb esetben az általános iskolákba kívánják integrálni, de felmerül a megszüntetés lehetősége is.

A Tájékoztató az Államreform Bizottság részére, az okatási reform víziójáról és feladatainak ütemezéséről szóló tervezet 2006 augusztusában keletkezett. (Az anyag nem tartalmaz sem titkosításra, sem minősítésre vonatkozó semmiféle információt, ezért úgy véltük, közérdeklődésre tarthat számot.) Kiemeli, hogy az alapfokú művészeti oktatás csak jelentős állami erőfeszítés mellett maradhat fenn, a „rendszer forrásigénye 2006-ban 14 milliárd Ft körüli”.

A gondolatot továbbfűzve, a szerző - a file adatlapjában szerzőként megnevezett GKI, - az eddigi, az alapfokú oktatási intézmények ellehetetlenítésére irányuló kormányzati aktivitások sikertelenségét emeli ki, ami a keresletkorlátozásra és más szabályozási intézkedésekre vonatkozik (térítési minimum előírása, szigorúbb ellenőrzés). Összefoglalóként célként meghatározzák a konstrukció átalakítását és az állami kötelezettségek csökkentését. Az időrendbe helyezett megvalósítási terv, a közoktatási törvény, 2007 I. félévi módosítása során három kiemelt pontot határoz meg, az alapfokú művészetoktatás (részleges) integrálását az általános iskolai képzésbe, a támogatási feltételek differenciálását és a képzés feltételeinek szigorítása, szankcionálás lehetőségét. A szerzők kockázati tényként említik a képzésben érintett szervezetek (iskolák, alapítványok, vállalkozások) ellenállását és jelentős érdekérvényesítő képességét.

Véleményünk szerint az alapfokú művészeti oktatás és ezen belül a zeneiskolák a kultúra alapintézményei, melyek a jövőnket határozzák meg. A kormányzati felelősség nem azt jelenti, hogy a terhek miatt azokat megszüntetik vagy egy átalakítással, lényegében szintén megszüntetik, hanem a megteremtett értékeket megóvják.

Az ellenőrzés rendszeréből egyre jobban kitűnt minden zenetanár számára az ellehetetlenítés szándéka, ami többek között azért is problematikus, mert pontosan a privát szférában megjelenő gazdasági anomáliákat nem szüntette meg. A kétféle anyakönyv, a beírási napló, a szülői nyilatkozatok, a pótlásokra vonatkozó dokumentációk, az összesítők és még számtalan egyéb kitölteni való papír alkalmas a zenetanárok elkeserítésére, de a mennyiség és a kusza struktúra szinte bizonyossá teszi a kontrollingban megjelenő magas hibaszázalékot (a beiratkozás kafkai nehészségeiről: Hurrá beiratkoztak! című írást olvashatja el a linkre kattintva).

Viszont, mint kiderül nem is a kontrolling a cél, az anyagból világosan látszik, hogy a megnehezítés a fő irány. A hazai zeneiskolák példamutatók voltak egész Európában, az a kulturális örökség, amit magukkal hoznak, az ad többek között lehetőséget arra, hogy annyi kiváló előadóművész, zeneszerző, nagy pedagógus egyéniség nevelkedjen fel. Többek között ennek az intézményrendszernek köszönhetjük, hogy a magyar zene kiemelkedő teljesítményeket nyújt. A kérdés, hogy a GKI vélelmezhetően gazdasági szakemberei, miért nem elemzik a zeneiskolák jövedelmezőségét, abból a szempontból, hogy világhírű művészeink Magyarország imágóját az egész világon egyre értékesebbé teszik, miközben a hazai zenei élet színvonala – minden egyéb anomália mellett is – kiemelkedő.

Hazánk nemzetközi ismertsége, elfogadottsága többek között kiváló művészeink tevékenységének is köszönhető. Mindehhez viszont elengedhetetlenül fontos a zeneiskolákban folyó munka, amit akadályozni és megszüntetni kívánnak. Ezek valóban bonyolult számolások lennének, de nyilván önmagában elmondani, hogy 14 milliárd sok, ahhoz nem kell különösebb képzettség és tudás.

Választóként nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi mennyibe kerül, nyilván vannak a kulturális költségvetésben a zenei életre vonatkozó olyan összegek, amelyek jelentősen befolyásolják az állami szerepvállalás mértéket, a már hagyományosan értékteremtő területeken. A szakmai közegben szélesebb körű nyilvánosság előtt, meggondolt stratégiával kellene a zeneiskolák jövőjén gondolkozni. Integrált, megszüntetett oktatás valóban olcsóbb csak egyáltalán nem hasznos és egyébként sincs értelme.

Érdekes kísérlet lenne. Bartók, Kodály országa a zeneiskolák nélkül. Ilyesfélék lehetnek a felhők - ég nélkül.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.