Klasszikus

Négy az egyben

2010.03.01. 12:42
Ajánlom
Zsúfolásig telt koncertteremben, ünnepi hangulatban, négy karnagy irányításával adott hangversenyt a Magyar Rádió 60 éve alapított énekkara.

Túlzás nélkül állítható, hogy az énekkartól négy különböző koncertet kaptunk, az egyes blokkokat hallgatva a négy karnagy egyénisége, zenéről, zenélésről vallott felfogása meglepően plasztikusan mutatkozott meg, s ekként - bár végig egyetlen kórus állt a színpadon - négy eltérő világú együtteshez volt szerencsénk. Ez az élmény már önmagában is elegendő egy tanulságos estéhez. 

A program a legidősebb karnagy, Sapszon Ferenc (1929) irányításával kezdődött. A Bárdos-, Bruckner- és Kodály-művekből összeállított koncertrész a kóruszenét elsősorban a "karban való éneklés" gyakorlatának mutatta. Olyanfajta közösségi tevékenységnek tehát, mely elsősorban magára a közösségre vonatkozik, s ekként egy szép, ám utópisztikus 19. századi gondolat került a produkciók homlokterébe. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy e gondolati körben Bárdos és Kodály egy-egy műve egyáltalán nem tűnt anakronisztikusnak. A Kölcsey-sorokra írt Bárdos-kompozíció (A Földhez) épp utópisztikus jellege miatt marad kívül a szigorúbb esztétikai mérlegelés körén, s magam Kodály darabjában is (Sík Sándor Te Deuma) inkább a mentő körülményeket vettem észre. A csodálatos Bruckner-motetta (Christus factus est) természetes módon beszéli saját korának nyelvét, csak egy picit sajnálhattuk, hogy a hangzás tisztasága, a modulációk, a hangnem ingajárata meg-megbotlott az általánosságban tapasztalt terc-bizonytalanság miatt, bár lehet, hogy az abszolút hangmagasságok szerinti intonáció miatt volt egy-egy harmónia fénye az ideálisnál tompább. 

Ha Bruckner természetes közege a 19. századi liedertafel kultúra, akkor mit mondhatnánk Brahmsról, akit ráadásul ezen a koncerten dalok képviseltek? A Strausz Kálmán (1950) által dirigált blokkban igazi mestermű, az Öt dal hangzott el, a 19. századi karének-kultúra egyik csúcsa. E ciklus előadásában Strausz Kálmán muzsikusi habitusának lényegi mozzanatára ismerhettünk rá. Ő elsősorban nem a megszólaltatás médiumából (kórus) indul ki, hanem magából a zenéből; ő érezhetően a zenét elemzi, a zenéről gondolkodik, a kórust pedig olyan közegnek tekinti, melynek sajátos adottságai nem befolyásolhatják az interpretáció alapvonásait. A zenei logikát érvényesíti olyankor is, amikor az kórustechnikailag kényelmetlenebb. Vezénylete nyomán világosan rajzolódott ki a brahmsi polifónia cizelláltsága, ám a legszebb pillanatokat (paradox volna?) a lírai megnyilatkozásoknak köszönhettük: az egész koncert egyik legemlékezetesebb produkciója az utolsó Brahms-dalhoz (Ősszel) kapcsolódott. 

Erdei Péter (1944) szólóhangszernek tekinti a kórust. Egyedül játszik rajta. Különösen e "hangszer" speciális effektuslehetőségei érdeklik, valamint a tökéletesen kontrollált megszólalás. Ha a hangszeres szólóprodukciók esetében az interpretációs értéket elsősorban az adott előadás egyéni voltában, szubjektív erejében, a személyesség kisugárzásában keresnénk, akkor Erdei Péter vezénylési stílusa leginkább a hangszervirtuózok interpretációival rokon, úgy is fogalmazhatnánk - kockáztatva a félreértést - hogy Erdei előadásai elemi interpretációk. Azt hiszem, hogy épp ennek a demonstrálására választotta Edward Elgar két kórusát és az észt Veljo Tormis (1930) hangszerrel, szólistákkal és dramatikus játékkal színesített sámán-játékát (A vas elátkozása). Elgar és Tormis művében elsősorban a különleges színek, az effektusok, a szokatlan, ám annál hatásosabb kórusmegszólalások (nem is mindig szigorúan vett éneklésről van szó), a hang- vagy hangulatfestő akusztikus illusztrációk tűntek döntőnek, melyeket Erdei imponáló magabiztossággal kevert ki. A kórus pedig nem kevésbé imponáló módon szolgálta ezt a fajta zeneiséget is. 

A szünet után a születésnapra szánt ősbemutató, Orbán György Ricercare című, nagyszabású kompozíciója következett. Az MR Szimfonikusok és Gyermekkórus, valamint a narrátor szerepkörében Seress Zoltán kapcsolódott az ünnepelthez. Első hallásra is világos volt, hogy a bibliai textusra (Pál apostol korintusiaknak írt I. levele) szerzett darab Orbán életművének jelentős, összefoglaló jellegű műve. S mint ilyen, az orbáni zene esszenciális esztétikai foglalata is, vagy ha tetszik: az orbáni esztétika különösen radikális megnyilatkozása. Radikalizmusa abban rejlik, hogy Orbán a darab zenéjét szándékoltan tét nélkülinek mondja, a mű gondolati magvát, az "üzenetet", a "tanítást", vagy nevezzük bárhogyan, a narrátor zeneietlen prózájára bízza. S hogy valóban üzenet rejlik a páli szövegben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyarul elmondott szöveg bizonyos elemei vissza-visszatérnek (az ismétlés retorikai szerepével mindenki tisztában van), a kórus latin nyelvű énekének "üzenetén" viszont keveseknek van módja elmélkedni. Ám azt hiszem, hogy nem is kell, hiszen a teljes kompozíció dekoráció, Pál szavainak felerősítése. Orbán műve így radikális leszámolás az abszolút zene eszméjével. A nagyméretű díszlet mozgatását a Rádió Énekkarának jelenlegi vezetője, Somos Csaba (1970) nagy hittel irányította. 


A 60 éves MR Énekkar jubileumi koncertje

2010. február 26. 19:30
Olasz Kultúrintézet

Km.: MR Szimfonikusok, MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella)

Bárdos Lajos-Kölcsey Ferenc: A Földhez
Anton Bruckner: Christus factus est
Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma (vez.: Sapszon Ferenc)
Johannes Brahms: Öt dal, op. 104 (Éjjeli őrjárat, Virrasztás, Utolsó boldogság, Elveszett ifjúság, Ősszel (vez.: Strausz Kálmán)
Edward Elgar: Lelkem mélyén; Oh, vad nyugati szél
Veljo Tormisz: A vas elátkozása (vez.: Erdei Péter)
Orbán György: Ricercare vegyeskarra, gyermekkórusra, narrátorra és zenekarra (vez.: Somos Csaba)

www.mrze.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.