Klasszikus

Négy az egyben

2010.03.01. 12:42
Ajánlom
Zsúfolásig telt koncertteremben, ünnepi hangulatban, négy karnagy irányításával adott hangversenyt a Magyar Rádió 60 éve alapított énekkara.

Túlzás nélkül állítható, hogy az énekkartól négy különböző koncertet kaptunk, az egyes blokkokat hallgatva a négy karnagy egyénisége, zenéről, zenélésről vallott felfogása meglepően plasztikusan mutatkozott meg, s ekként - bár végig egyetlen kórus állt a színpadon - négy eltérő világú együtteshez volt szerencsénk. Ez az élmény már önmagában is elegendő egy tanulságos estéhez. 

A program a legidősebb karnagy, Sapszon Ferenc (1929) irányításával kezdődött. A Bárdos-, Bruckner- és Kodály-művekből összeállított koncertrész a kóruszenét elsősorban a "karban való éneklés" gyakorlatának mutatta. Olyanfajta közösségi tevékenységnek tehát, mely elsősorban magára a közösségre vonatkozik, s ekként egy szép, ám utópisztikus 19. századi gondolat került a produkciók homlokterébe. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy e gondolati körben Bárdos és Kodály egy-egy műve egyáltalán nem tűnt anakronisztikusnak. A Kölcsey-sorokra írt Bárdos-kompozíció (A Földhez) épp utópisztikus jellege miatt marad kívül a szigorúbb esztétikai mérlegelés körén, s magam Kodály darabjában is (Sík Sándor Te Deuma) inkább a mentő körülményeket vettem észre. A csodálatos Bruckner-motetta (Christus factus est) természetes módon beszéli saját korának nyelvét, csak egy picit sajnálhattuk, hogy a hangzás tisztasága, a modulációk, a hangnem ingajárata meg-megbotlott az általánosságban tapasztalt terc-bizonytalanság miatt, bár lehet, hogy az abszolút hangmagasságok szerinti intonáció miatt volt egy-egy harmónia fénye az ideálisnál tompább. 

Ha Bruckner természetes közege a 19. századi liedertafel kultúra, akkor mit mondhatnánk Brahmsról, akit ráadásul ezen a koncerten dalok képviseltek? A Strausz Kálmán (1950) által dirigált blokkban igazi mestermű, az Öt dal hangzott el, a 19. századi karének-kultúra egyik csúcsa. E ciklus előadásában Strausz Kálmán muzsikusi habitusának lényegi mozzanatára ismerhettünk rá. Ő elsősorban nem a megszólaltatás médiumából (kórus) indul ki, hanem magából a zenéből; ő érezhetően a zenét elemzi, a zenéről gondolkodik, a kórust pedig olyan közegnek tekinti, melynek sajátos adottságai nem befolyásolhatják az interpretáció alapvonásait. A zenei logikát érvényesíti olyankor is, amikor az kórustechnikailag kényelmetlenebb. Vezénylete nyomán világosan rajzolódott ki a brahmsi polifónia cizelláltsága, ám a legszebb pillanatokat (paradox volna?) a lírai megnyilatkozásoknak köszönhettük: az egész koncert egyik legemlékezetesebb produkciója az utolsó Brahms-dalhoz (Ősszel) kapcsolódott. 

Erdei Péter (1944) szólóhangszernek tekinti a kórust. Egyedül játszik rajta. Különösen e "hangszer" speciális effektuslehetőségei érdeklik, valamint a tökéletesen kontrollált megszólalás. Ha a hangszeres szólóprodukciók esetében az interpretációs értéket elsősorban az adott előadás egyéni voltában, szubjektív erejében, a személyesség kisugárzásában keresnénk, akkor Erdei Péter vezénylési stílusa leginkább a hangszervirtuózok interpretációival rokon, úgy is fogalmazhatnánk - kockáztatva a félreértést - hogy Erdei előadásai elemi interpretációk. Azt hiszem, hogy épp ennek a demonstrálására választotta Edward Elgar két kórusát és az észt Veljo Tormis (1930) hangszerrel, szólistákkal és dramatikus játékkal színesített sámán-játékát (A vas elátkozása). Elgar és Tormis művében elsősorban a különleges színek, az effektusok, a szokatlan, ám annál hatásosabb kórusmegszólalások (nem is mindig szigorúan vett éneklésről van szó), a hang- vagy hangulatfestő akusztikus illusztrációk tűntek döntőnek, melyeket Erdei imponáló magabiztossággal kevert ki. A kórus pedig nem kevésbé imponáló módon szolgálta ezt a fajta zeneiséget is. 

A szünet után a születésnapra szánt ősbemutató, Orbán György Ricercare című, nagyszabású kompozíciója következett. Az MR Szimfonikusok és Gyermekkórus, valamint a narrátor szerepkörében Seress Zoltán kapcsolódott az ünnepelthez. Első hallásra is világos volt, hogy a bibliai textusra (Pál apostol korintusiaknak írt I. levele) szerzett darab Orbán életművének jelentős, összefoglaló jellegű műve. S mint ilyen, az orbáni zene esszenciális esztétikai foglalata is, vagy ha tetszik: az orbáni esztétika különösen radikális megnyilatkozása. Radikalizmusa abban rejlik, hogy Orbán a darab zenéjét szándékoltan tét nélkülinek mondja, a mű gondolati magvát, az "üzenetet", a "tanítást", vagy nevezzük bárhogyan, a narrátor zeneietlen prózájára bízza. S hogy valóban üzenet rejlik a páli szövegben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyarul elmondott szöveg bizonyos elemei vissza-visszatérnek (az ismétlés retorikai szerepével mindenki tisztában van), a kórus latin nyelvű énekének "üzenetén" viszont keveseknek van módja elmélkedni. Ám azt hiszem, hogy nem is kell, hiszen a teljes kompozíció dekoráció, Pál szavainak felerősítése. Orbán műve így radikális leszámolás az abszolút zene eszméjével. A nagyméretű díszlet mozgatását a Rádió Énekkarának jelenlegi vezetője, Somos Csaba (1970) nagy hittel irányította. 


A 60 éves MR Énekkar jubileumi koncertje

2010. február 26. 19:30
Olasz Kultúrintézet

Km.: MR Szimfonikusok, MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella)

Bárdos Lajos-Kölcsey Ferenc: A Földhez
Anton Bruckner: Christus factus est
Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma (vez.: Sapszon Ferenc)
Johannes Brahms: Öt dal, op. 104 (Éjjeli őrjárat, Virrasztás, Utolsó boldogság, Elveszett ifjúság, Ősszel (vez.: Strausz Kálmán)
Edward Elgar: Lelkem mélyén; Oh, vad nyugati szél
Veljo Tormisz: A vas elátkozása (vez.: Erdei Péter)
Orbán György: Ricercare vegyeskarra, gyermekkórusra, narrátorra és zenekarra (vez.: Somos Csaba)

www.mrze.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Színház

A Színházi világnapon indult az Ülj mellém! beszélgetéssorozat

A kultúra és a sport tehetségeit ülteti egy asztal mellé Fodor Annamária színművész és a Molnár Andrea táncművész új online beszélgetéssorozata. Az Ülj mellém! első adásában Udvaros Dorottya, Miklós Edit és Bercsényi Péter beszélgetnek. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.
Klasszikus magazin

6 zenemű, amely kapudrog lehet Krzysztof Pendereckihez

86 éves korában elhunyt Krzysztof Penderecki, akit kétségkívül a II. világháború utáni zeneszerzők élvonalában kell emlegetnünk. Sokan talán hallották már a nevét, de kevesebben ismerik a zenéjét – számukra ismert és kevéssé ismert, hosszabb és rövidebb művekből válogattunk.
Klasszikus hír

26 fiatal nyert állami zenei ösztöndíjat

Három állami zenei ösztöndíj biztosít szakmai előrelépési lehetőséget a pályakezdő művészek számára. A rendszeres pénzbeli támogatáson és a fellépési lehetőségeken túl az ösztöndíjak segítik a tehetséges fiatalokat pályájuk elindításában.