Klasszikus

Négy az egyben

2010.03.01. 12:42
Ajánlom
Zsúfolásig telt koncertteremben, ünnepi hangulatban, négy karnagy irányításával adott hangversenyt a Magyar Rádió 60 éve alapított énekkara.

Túlzás nélkül állítható, hogy az énekkartól négy különböző koncertet kaptunk, az egyes blokkokat hallgatva a négy karnagy egyénisége, zenéről, zenélésről vallott felfogása meglepően plasztikusan mutatkozott meg, s ekként - bár végig egyetlen kórus állt a színpadon - négy eltérő világú együtteshez volt szerencsénk. Ez az élmény már önmagában is elegendő egy tanulságos estéhez. 

A program a legidősebb karnagy, Sapszon Ferenc (1929) irányításával kezdődött. A Bárdos-, Bruckner- és Kodály-művekből összeállított koncertrész a kóruszenét elsősorban a "karban való éneklés" gyakorlatának mutatta. Olyanfajta közösségi tevékenységnek tehát, mely elsősorban magára a közösségre vonatkozik, s ekként egy szép, ám utópisztikus 19. századi gondolat került a produkciók homlokterébe. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy e gondolati körben Bárdos és Kodály egy-egy műve egyáltalán nem tűnt anakronisztikusnak. A Kölcsey-sorokra írt Bárdos-kompozíció (A Földhez) épp utópisztikus jellege miatt marad kívül a szigorúbb esztétikai mérlegelés körén, s magam Kodály darabjában is (Sík Sándor Te Deuma) inkább a mentő körülményeket vettem észre. A csodálatos Bruckner-motetta (Christus factus est) természetes módon beszéli saját korának nyelvét, csak egy picit sajnálhattuk, hogy a hangzás tisztasága, a modulációk, a hangnem ingajárata meg-megbotlott az általánosságban tapasztalt terc-bizonytalanság miatt, bár lehet, hogy az abszolút hangmagasságok szerinti intonáció miatt volt egy-egy harmónia fénye az ideálisnál tompább. 

Ha Bruckner természetes közege a 19. századi liedertafel kultúra, akkor mit mondhatnánk Brahmsról, akit ráadásul ezen a koncerten dalok képviseltek? A Strausz Kálmán (1950) által dirigált blokkban igazi mestermű, az Öt dal hangzott el, a 19. századi karének-kultúra egyik csúcsa. E ciklus előadásában Strausz Kálmán muzsikusi habitusának lényegi mozzanatára ismerhettünk rá. Ő elsősorban nem a megszólaltatás médiumából (kórus) indul ki, hanem magából a zenéből; ő érezhetően a zenét elemzi, a zenéről gondolkodik, a kórust pedig olyan közegnek tekinti, melynek sajátos adottságai nem befolyásolhatják az interpretáció alapvonásait. A zenei logikát érvényesíti olyankor is, amikor az kórustechnikailag kényelmetlenebb. Vezénylete nyomán világosan rajzolódott ki a brahmsi polifónia cizelláltsága, ám a legszebb pillanatokat (paradox volna?) a lírai megnyilatkozásoknak köszönhettük: az egész koncert egyik legemlékezetesebb produkciója az utolsó Brahms-dalhoz (Ősszel) kapcsolódott. 

Erdei Péter (1944) szólóhangszernek tekinti a kórust. Egyedül játszik rajta. Különösen e "hangszer" speciális effektuslehetőségei érdeklik, valamint a tökéletesen kontrollált megszólalás. Ha a hangszeres szólóprodukciók esetében az interpretációs értéket elsősorban az adott előadás egyéni voltában, szubjektív erejében, a személyesség kisugárzásában keresnénk, akkor Erdei Péter vezénylési stílusa leginkább a hangszervirtuózok interpretációival rokon, úgy is fogalmazhatnánk - kockáztatva a félreértést - hogy Erdei előadásai elemi interpretációk. Azt hiszem, hogy épp ennek a demonstrálására választotta Edward Elgar két kórusát és az észt Veljo Tormis (1930) hangszerrel, szólistákkal és dramatikus játékkal színesített sámán-játékát (A vas elátkozása). Elgar és Tormis művében elsősorban a különleges színek, az effektusok, a szokatlan, ám annál hatásosabb kórusmegszólalások (nem is mindig szigorúan vett éneklésről van szó), a hang- vagy hangulatfestő akusztikus illusztrációk tűntek döntőnek, melyeket Erdei imponáló magabiztossággal kevert ki. A kórus pedig nem kevésbé imponáló módon szolgálta ezt a fajta zeneiséget is. 

A szünet után a születésnapra szánt ősbemutató, Orbán György Ricercare című, nagyszabású kompozíciója következett. Az MR Szimfonikusok és Gyermekkórus, valamint a narrátor szerepkörében Seress Zoltán kapcsolódott az ünnepelthez. Első hallásra is világos volt, hogy a bibliai textusra (Pál apostol korintusiaknak írt I. levele) szerzett darab Orbán életművének jelentős, összefoglaló jellegű műve. S mint ilyen, az orbáni zene esszenciális esztétikai foglalata is, vagy ha tetszik: az orbáni esztétika különösen radikális megnyilatkozása. Radikalizmusa abban rejlik, hogy Orbán a darab zenéjét szándékoltan tét nélkülinek mondja, a mű gondolati magvát, az "üzenetet", a "tanítást", vagy nevezzük bárhogyan, a narrátor zeneietlen prózájára bízza. S hogy valóban üzenet rejlik a páli szövegben, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyarul elmondott szöveg bizonyos elemei vissza-visszatérnek (az ismétlés retorikai szerepével mindenki tisztában van), a kórus latin nyelvű énekének "üzenetén" viszont keveseknek van módja elmélkedni. Ám azt hiszem, hogy nem is kell, hiszen a teljes kompozíció dekoráció, Pál szavainak felerősítése. Orbán műve így radikális leszámolás az abszolút zene eszméjével. A nagyméretű díszlet mozgatását a Rádió Énekkarának jelenlegi vezetője, Somos Csaba (1970) nagy hittel irányította. 


A 60 éves MR Énekkar jubileumi koncertje

2010. február 26. 19:30
Olasz Kultúrintézet

Km.: MR Szimfonikusok, MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella)

Bárdos Lajos-Kölcsey Ferenc: A Földhez
Anton Bruckner: Christus factus est
Kodály Zoltán: Sík Sándor Te Deuma (vez.: Sapszon Ferenc)
Johannes Brahms: Öt dal, op. 104 (Éjjeli őrjárat, Virrasztás, Utolsó boldogság, Elveszett ifjúság, Ősszel (vez.: Strausz Kálmán)
Edward Elgar: Lelkem mélyén; Oh, vad nyugati szél
Veljo Tormisz: A vas elátkozása (vez.: Erdei Péter)
Orbán György: Ricercare vegyeskarra, gyermekkórusra, narrátorra és zenekarra (vez.: Somos Csaba)

www.mrze.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

10+1 magyar jazzlemez, amit hallanod kell idén

Összeszedtük az elmúlt hónapok legfontosabb megjelenéseit a magyar jazzben: Lukács Miklós, a Subtones, Dés András, a Modern Art Orchestra és Juhász Gábor, valamint egy külföldi csapat tisztelgése Bartók előtt – a Fidelio válogatásában.
Színház

Trokán Péter Székesfehérvárra szerződött - Évadnyitót tartott a Vörösmarty Színház

Az Ember tragédiája 2-vel kezdődik az új évad a Vörösmarty Színházban, ezt követően azonban bőven lesz alkalma az önfeledt szórakozásra a nézőknek a Boeing, Boeing, leszállás Párizsban című bohózat, a Mágnás Miska, vagy a Koccanás megtekintésével.
Zenés színház

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Színház

Augusztus 23-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire

Az idei három jelölt: Csankó Zoltán (Győri Nemzeti Színház), Földes Tamás (Budapesti Operettszínház) és Vlahovics Edit (szombathelyi Weöres Sándor Színház). A szavazatok a díj megújult honlapján adhatók le augusztus 23-án éjfélig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Klasszikus ajánló

Fesztivál egy nappali szobában – Kezdődik az Altalena Zenei Fesztivál

Szerdától hamisítatlan szalonhangulattal és a klasszikus zenei élet legkiválóbb előadóival várja közönségét az Altalena Zenei Fesztivál. A kamarazenéé és a szólóhangszereké a főszerep, de a programban néptáncos-népzenés est és zenés beszélgetések is helyet kapnak.
Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.