Klasszikus

Négy évtized szürke eminenciása

2003.09.05. 00:00
Ajánlom
Kadosa Pál-emlékkoncert a Millenárison a fesztiválzenekarral Bár nevét még utca is viseli a főváros III. kerületében, Kadosa Pált ma már szinte csak a "beavatottak" ismerik, pedig a száz éve született és húsz éve elhunyt zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus tevékenysége és befolyása közel négy évtizeden át meghatározó tényezője volt a magyar zenei életnek. Számtalan magyar muzsikus és zenei intézmény sorsára volt hatással.

Kadosa Pál Léván, a ma Szlovákiához tartozó kisvárosban született 1903. szeptember 6-án. Édesapját korán elveszítve kisiskolás éveit a közeli Nagyszombaton töltötte a nagyszülőknél, s itt tette meg első lépéseit a zongora mellett is. 1918-ban édesanyja újra férjhez ment, s a családjával Budapestre költöző tizenöt éves fiatalember ezúttal komolyan belevágott a zenei stúdiumokba: előbb Pál Ilona zongoraóráit látogatta szorgalmasan, majd három évvel később a Zeneakadémián már a kor legnagyobb hazai muzsikusaitól leste el a zongorázás (Székely Arnold, Keleti Lili), a kamarazene (Weiner Leó) és a zeneszerzés (Kodály Zoltán) fortélyait. A Sturm und Drang-korszakát élő ifjú Kadosa azonban nem érte be a muzsikával: festeni és rajzolni tanult, valamint az irodalmi élet szereplőivel is szoros kapcsolatokat ápolt. Még nem volt húszéves, amikor I. zongoraszvitjével zeneszerzőként is a nyilvánosság elé lépett, a budapesti bemutatkozást pedig már 1925-ben követte két opusának berlini bemutatója. 1927-től a két világháború közötti időszak legendás hírű - s épp Kadosa születésének évében alapított - intézetében, a Fodor Zeneiskolában tanított zongorát: az itt töltött másfél évtized alapozta meg pedagógiai munkásságát.

Kadosa Pál 1928-ban a Modern Magyar Muzsikusok csoportjának alapító tagja, majd 1932-től az Új Magyar Zeneegyesület meghatározó alakja volt. Az egyik legjelentősebb európai zeneműkiadó, a mainzi Schott ekkoriban már tucatnál is több Kadosa-művet tartott a katalógusában, az ígéretes kapcsolatnak azonban a náci rezsim hatalomra jutása véget vetett. A viharfelhők idehaza is gyülekeztek: Kadosát a háború sötét évei előbb a tanítás lehetőségétől fosztották meg, majd a munkaszolgálat alatt átélt embertelenségek kis híján az életétől is. Kadosa azonban szerencsére nem jutott Radnóti sorsára, és a háborút követő években az új zenei intézményrendszer egyik legaktívabb közszereplőjévé vált. A Művészeti Tanács elnökhelyettese (1945 és 1949 között), a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja (több ízben elnöke is), a Szerzői Jogvédő Hivatal és a nemzetközi szerzői jogi testület zenei bizottságának (CISAC) elnöke lett - s a lista korántsem teljes. Már 1945-től a Liszt Ferenc Zeneakadémia zongora tanszakának oktatója, később vezetője lett: több évtizedes tanári pályafutása során olyan világhírű muzsikusok tanára, akiket ma a hazai és a nemzetközi zenei élet ünnepelt kiválóságaiként tartunk számon. Csak néhány név közülük: Jandó Jenő, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András. Mindezek mellett Kadosának azért jutott ideje a kottapapírra is, műveit pedig gyakran játszották. Írt nyolc szimfóniát és egy Kamaraszimfóniát, négy zongora-, két hegedű- és számos egyéb versenyművet, egy kétfelvonásost, az 1951-ben bemutatott (Jókai novellája alapján született) Huszti kalandot, valamint számtalan kamara-, zongora- és kórusművet.

A rendszerváltozás óta csak elvétve hallani kompozícióit. Most, Kadosa Pál születésnapján, szeptember 6-án a Millenárison a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzenekar egy teljes koncertet szentel a zeneszerző műveinek. Az este nyolckor kezdődő hangversenyen elhangzik a Négy duó hegedűre, a IV. zongoraszonáta, a Három haszid dal, a Partita hegedűre és zongorára, három kórusmű, a Süss fel, munka napja, a Májusköszöntő és az Aki szép lányt akar venni, valamint a Versenymű vonósnégyesre és kiszenekarra és a Concertino zongorára és zenekarra. Közreműködik Eckhardt Violetta, Iván Tímea és Ágoston András (hegedű), Jandó Jenő, Csalog Gábor és Darvas Ferenc (zongora), Csákányi Eszter (ének), az Auer Kvartett és a Miraculum gyermekkar.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.