Klasszikus

Négyen vonóval a kézben

2008.09.04. 00:00
Ajánlom
A vonósnégyes műfaja Fertődön úgyszólván otthon van, mégis újdonságnak számít a szeptemberi Vonósnégyes Fesztivál ötlete. Erről beszélgettünk a koncertsorozat ötletgazdájával és szervezőjével, Rácz Mártonnal.

Rácz Márton

- Bár a vonósnégyes műfajtörténeti szempontból nagyon szoros szálakkal kötődik az Esterházy-kastélyhoz, meglehetősen sokat kellett várni arra, hogy főszerephez juthasson az itt rendezett koncertek műsorán. Milyen tényezők játszottak közre az ötlet szerencsés megvalósításában?

- Egyrészt természetesen a kvartettek viszonylagos mellőzöttsége vezetett, a vonósnégyes-kultúra (és általában a kamarazene) nem kimondottan rózsás magyarországi helyzete, illetve a szándék, hogy végre betöltsük az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb hiányt. Másrészt, persze, praktikus szempontok is akadtak. Szeptemberben nagyon sok turista érkezik a kastélyba, éppen akkor, amikor a nyári koncertszezon véget ér. Kézenfekvőnek tűnt, hogy érdemes meghosszabbítani a hangversenyek időszakát. A vonósnégyesek már csak azért is hasznos ötletnek bizonyultak, mert nem ütik az ugyanebben az időben zajló kismartoni Haydn Fesztivál programját, ráadásul lényegesen olcsóbbak a zenekaroknál.

- A zenekarok kastélybeli fellépése egyébként is problematikus a kissé túlságosan dús hangzásuk miatt. Akusztikai megfontolásból is érdemes a kamarazene felé fordulni.

- Az Apollón-terem díszterem és bálterem volt, semmi nem támasztja alá a feltevést, hogy Haydn idejében zenekari koncerteket adtak volna ott. Az akusztikája sem kiegyenlített, és a 20-24 fős Haydn-zenekarnál nagyobb létszámú együttes játékát gyakorlatilag lehetetlen ott élvezni.

- Az idei fesztivál központjában meglepő zeneszerzőpáros áll: Tomasini, Haydn zenekarának híres hegedűse és Puccini. Mi az alapkoncepciója egy olyan koncertsorozatnak, ami ezt a két komponistát könnyedén egymás mellé állítja?

- Alapvetően arra törekszünk, hogy a műsort fele-fele arányban töltsük ki historikus és modern kompozíciókkal. A historikus rész elsősorban Haydnra koncentrál, olyan szerzőkkel körülvéve, akiket vagy személyes kapcsolat fűzött hozzá, mint Tomasinit, vagy a helyhez kötődtek valamiképpen. Puccini a modern vonalat képviseli, emellett bizonyos fokig hasonló a helyzete, mint Tomasinié: bár az egyik legismertebb komponista a világon, vonósnégyeseit mégis alig ismerik, és nagyon ritkán játsszák, pedig hetet is komponált. (A mostani fesztiválon ezek közül hat el is fog hangzani.) Ugyanakkor vonzó név, megkönnyíti, hogy az emberek eljöjjenek, és észrevegyék, hogy Haydnnak az Esterházyak szolgálatában töltött harminc éve során volt egy „társalkodónője” Luigi Tomasini személyében, aki technikai szempontból feltűnően nehéz hegedűversenyek mellett tizennyolc vonósnégyest is írt.

- Az előadók kiválasztását illetően milyen megfontolások vezetnek?

- Először is fontos, hogy az előadóknak legalább a fele magyar legyen. Nagyon örvendetes, hogy mostanában is vállalkoznak fiatal zenészek kamaraegyüttesek alakítására, de őszintén szólva az évtizedek óta koncertező kvartettek sincsenek könnyű helyzetben. Éppen ezért szándékosan törekszünk rá, hogy játsszon csak együtt a legfiatalabb együttes a legidősebbel, viszont csak olyanokat hívunk, akik maguktól is természetesnek tekintik, hogy rendszeresen repertoáron tartsanak Haydn-műveket, és nem kizárólag egy speciális meghívás kedvéért foglalkoznak vele.

- És mi a helyzet a Magyarországon ismeretlen, fiatal vonósnégyesekkel? Az ő felkérésük is a koncepció része?

- Hogyne, mégpedig több okból. Először is az, hogy egy fiatal kvartett Magyarországon nem ismert, semmit nem mond az együttes nemzetközi elismertségéről – ebben a tekintetben, sajnos, nemigen lehetünk büszkék a tájékozottságunkra. Másrészt Eszterháza külföldön topikus név. Világviszonylatban sincs túlságosan sok igazán jó, fiatal vonósnégyes, és ezek az együttesek figyelik egymást. Ha valaki felléphet a fertődi kastélyban, az nemcsak azt jelenti, hogy az illető együttes attól kezdve valószínűleg visszatérő vendég lesz, hanem új érdeklődőket is vonz. Az idei fesztivál nyitókoncertjének művészeit (az Aviv Quartetet) például régóta szerettem volna már meghívni, végül azonban maguktól jelentkeztek, hogy szeretnének Eszterházán játszani, ha lehetséges. A hozzájuk hasonló zenészeknek is nagy szerepük van abban, hogy a kastélykoncertek mára rangot jelentenek, erőt és folytonosságot képviselnek.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Vizuál

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Online formában újjászületett a Muzsika című lap

Újraindult a Muzsika komolyzenei kiadvány. Az online kiadvány ügyvezetője, megbízott főszerkesztője, Bonecz Ervin úgy fogalmaz, céljuk, hogy a megújult Muzsika – a hagyományok megőrzése mellett – merészen és inspirálóan mutassa meg a jelen zenei élet innovatív folyamatait.
Klasszikus hír

Magyar szövegre és énekesre komponált Thomas Adès

A világhírű brit komponista Weöres Sándor, József Attila, Radnóti Miklós és Orbán Ottó verseire komponálta Növények című alkotását, melyet Károlyi Katalin mezzoszoprán mutatott be a Prussia Cove-i Nemzetközi Zenei Szeminárium ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett koncerten.
Klasszikus ajánló

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Klasszikus hír

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus interjú

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.