Klasszikus

Négyes alá

2013.05.29. 09:30
Ajánlom
Mozgalmas tavaszon van túl a fiatal svéd vonósnégyesek legígéretesebbje: a Dahlkvist Quartet az ifjú tehetségek számára szervezett Rising Star Tour keretében január óta járta Európa koncerttermeit, s útja Párizstól Athénen át - a turné utolsó állomásaként - Budapestig vezetett. KRITIKA

A három Dahlkvkist-testvér és a lengyel származású első hegedűs alkotta négyes saját bevallása szerint a svéd és lengyel modernitás kevéssé ismert szerzőinek népszerűsítésével igyekszik egyedivé tenni az elsősorban a klasszikus zeneirodalom remekeire épülő repertoárját.  Természetesen nem rigorózusan ragaszkodnak ehhez a sajátos koncepcióhoz, s bátran merítenek más, elsősorban északi szerzők kompozícióiból is - bizonyítja ezt a mostani koncertkörút programja, amelyben Schubert és Beethoven mellett nemcsak Szymanowski és Hilding Rosenberg, de a norvég Grieg és a finn Sallinen egy-egy műve is helyet kapott.

A szokatlan, szombat délelőtti időpont okán a Fesztivál Színházat legfeljebb félig megtöltő budapesti közönség a felsoroltak közül Beethoven op.127-es Esz-dúr kvartettjét és Szymanowski op.56-os 2. vonósnégyesét hallhatta - nem mindig tökéletes tolmácsolásban.

Pedig a párosítás igencsak érdekes, vonzó kihívás zenésznek és befogadónak egyaránt, s nemcsak amiatt, mert a 20. század talán legjelentősebb, de mindenképpen egyik legizgalmasabb lengyel komponistájának szerzeményei igen ritkán hallhatóak hazai koncerttermekben. A műsor pikantériáját a két mű között megfigyelhető, látszólag távoli párhuzamok és rokon vonások adják. Nem csak arra gondolhatunk itt, hogy mindkét kamaradarab egy főmű árnyékában fogant (Beethoven esetében a Kilencedik szimfónia, míg Szymanowskinál a Roger király című opera), de éppily érdekes az új hangzásokkal és harmóniákkal való kísérletezés, valamint a klasszikus és romantikus stílusjegyek közötti párbeszéd kialakítására irányuló, a német és lengyel mester esetében egyaránt megfigyelhető ama törekvés is, amely végső soron e műremekeket olyan sokoldalúvá, színekben gazdaggá és expresszívvé varázsolja.

A muzsikusnak, ha elő akarják csalni mindazt, ami e darabokban rejlik, magának is sokoldalú tehetséggel és műveltséggel kell rendelkeznie - ennek híján vagy egy pillanatnyi rövidzárlat következtében a hallgató könnyen eltéved a hagyományos modellektől a kifejezés érdekében olykor elemelkedő zenei formákban és struktúrákban.

Aligha kétséges, hogy a koncertkörút lehetőségét a European Concert Hall Organisation (ECHO) idei legjobbjainak egyikeként kiérdemlő svéd-lengyel kontingenst, amint a közös zenéléssel töltött hosszú évek úgymond „beérnek", a műfaj méltán elismert együttesei között fogják számon tartani. A hangszeres tudás már most adott, a négy fiatal összjátékának eredményeképpen azonban a választott opusok (illetve azok egyes tételei) még mintha nem állnának mindig össze egységes egésszé. Az egyes formarészek, szakaszok határai több helyütt élesek, olykor pedig elnagyoltak voltak, így inkább a zenei folyamat töredezettsége, mintsem kontrasztjai-konfliktusai ellenére is megőrzött sodrása került előtérbe. De a tételek lezárásai sem mindig az eltervezettnek megfelelően sikerültek: bármennyire figyeltek is az előadók egymásra, a megtalált csendet néha egy-egy apró zörej vagy a kelleténél tovább tartott hang törte meg.

A koncertre az idő előrehaladtával egyre inkább rátelepedő bizonytalanság eredője elsősorban Bartosz Cajler volt. Már a Szymanowski-mű harmadik tételének közepén látszott, hogy aznapi kiállása az első hegedűst nem teszi teljeséggel alkalmassá arra, hogy vezérévé váljon az együttesnek. Akkor még csak az nem sikerült, hogy hangerőben és dinamikában túlszárnyalja a cselló és a brácsa által démonira festett, sötét és súlyos kísérőakkordokat. Később aztán, talán mert a sok apró hiba hatására Cajler egyre idegesebbé is vált, technikai hibák is be-becsúsztak (ügyetlen fekvésváltás, zavaró hanghiba).

A lengyel haloványabb teljesítménye, bár nem születhet beszámoló e koncertről anélkül, hogy ne kellene annak a befogadói élményre gyakorolt negatív hatásairól szólnunk, természetesen nem halványította el teljesen a kvartett általános erényeit. Különösen a variációs felületek (a 2. vonósnégyes népzenei elemeket is felvonultató Vivace scherzandója és az op.127-es Beethoven-vonósnégyes Adagiója), valamint a scherzo-tételek (mindkét esetben Vivace scherzando felirattal) megszólaltatása során tudták megmutatni, mennyiféle karakterre, kontrasztra, s micsoda játékosságra képesek így ők együtt.

Végül nem véletlenül játszhattak ráadást sem, ráadásul egy igazi csemegével, a svéd Hugo Alfvén II. Gusztáv Adolf királynak ajánlott, a magyar hallgatóság számára ismeretlen Elégiájával lepték meg az őket visszatapsolókat. Így nemcsak hazájuk nagy zeneművésze előtt tisztelegtek, de újból tettek arról is, hogy elsősorban a zenetörténeti kánon perifériájára szoruló svéd és lengyel modernitás avatott előadóiként ismerjék meg és el őket. Az arculat eredeti és elismerésre méltó, ha idővel a produkció is összeszokottabbá válik, a Dahlkvist jól csengő név lehet a nemzetközi kamarazenei életben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Molnár műveinek épségére figyelni fogunk a jogok lejárta után is”

Lukin Ágnes rendező, Molnár Ferenc dédunokája tette közzé saját álláspontját az általa csak „Delila-gate”-ként emlegetett esettel kapcsolatban.
Klasszikus

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Színház

Bezárja tanodáját Gór Nagy Mária

Nem talált elég tehetséges diákokat, így már csak a kifutó évfolyamokat tanítja a róla elnevezett intézményben a színésznő.
Színház

Elhunyt Ababi Csilla, a nagyváradi teátrum fiatal színésznője

A nagyváradi Szigligeti Színház 36 éves színésznője méltósággal és különleges erővel viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el szeptember 16-án. FRISSÍTVE!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus állás

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Klasszikus óbudai társaskör

Októberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Az Óbudai Társaskör az Anima Musicae Kamarazenekar új sorozatával nyitja meg a 2019/2020-as évadát a zene világnapján, október 1-jén.
Klasszikus ajánló

Ránki Dezső szólóestet ad a Müpában

Beethoven és Schumann műveit adja el szólóestjén Ránki Dezső, az MVM Koncertek - A Zongora című koncertsorozat évadnyitó koncertjén.
Klasszikus magazin

10 érdekesség a 35 éves Amadeusról

1984 szeptemberében mutatták be az Egyesült Államokban Miloš Forman filmjét, amely ugyan hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, mégsem tudjuk megunni. Összeszedtünk tíz érdekességet róla.
Klasszikus orgona

Magyar orgonista Japán egyik legjobb koncerttermének rezidens orgonistája

Simon Rattle egyenesen a világ legjobb modern koncerttermének nevezte a szapporói Kitara Hangversenytermet, amelynek rezidens orgonistája az új évadtól Tabajdi Ádám.