Klasszikus

Negyven nap alatt - Mozart körül

2006.07.31. 00:00
Ajánlom
Az igazán nagy dolgok csendben születnek: amikor 1920. augusztus 22-én este véget ért a Jedermann első előadása, valószínűleg maguk az alapító atyák – Max Reinhardt, Hugo von Hoffmannsthal és Richard Strauss – sem sejtették, hogy az első világégésből ocsúdó Európa szívében megálmodott Salzburgi Ünnepi Játékok évtizedeken át mércéül szolgál majd minden zenei fesztivál számára.

Az első, négynapos fesztiválon csak a Jedermann került színre, a rákövetkező évben a Hoffmannsthal-darab mellett már néhány koncertre is sor került, s az első operaelőadásra is csak 1922-ig kellett várni - ráadásul ekkor rögtön négy opera is színre került. Természetesen mind a négy Mozart-opera volt – a Don Giovanni, Così fan tutte, Figaro házassága és a Szöktetés a szerájból – mégpedig a Wiener Staatsoper produkciójában, az előbbi kettő az ugyanebben az évben a fesztivál elnökévé avanzsált Richard Strauss vezényletével. Érdekességképpen: ezen a fesztiválon debütáltak a Bécsi Filharmonikusok is – akik bemutatkozó koncertjükre szólistának Szigeti Józsefet kérték fel.

A 22-es szám tehát jó ómen a salzburgi operajátszás szempontjából. Szükség is volt erre, hiszen amikor a Játékok művészeti vezetője, Peter Ruzicka bejelentette, hogy a Mozart-évforduló alkalmából, a „Mozart22” elnevezésű project keretében a salzburgi maestro valamennyi operája színre kerül majd, sok szakmabeli csak a fejét csóválta: minek ez az erősen marketingízű, és nyilvánvalóan erőn felüli vállalás? Aztán ahogy napvilágra kerültek a rangos közreműködők nevei, majd sorra telt házat jeleztek az előadások, a szkeptikus hangok elhallgattak. Hiszen a legnépszerűbb operákra – a Don Giovanni hét, a Varázsfuvola hat, vagy a Figaro öt előadására – már réges-rég elfogytak a jegyek. Nem is csoda, hiszen a produkciókat olyan nevek jegyzik, mint Nikolaus Harnoncourt (Figaro, Titusz kegyelme), Riccardi Muti (Varázsfuvola), Daniel Harding (Don Giovanni), Sir Roger Norrington (Idomeneo) – és Fischer Ádám (Ascanio in Alba). Énekes sztárokban sincs hiány: Anna Netrebko, Magdalena Kozena, Ramon Vargas, Thomas Hampson és mások – valljuk be, mi a Lajtán innen több évadra elosztva is elfogadnánk a fenti listát...

S ne feledkezzünk meg a hangszeres zenéről sem: a világ egyik legjobb szimfonikus zenekarát, a Bécsi Filharmonikusokat öt sztárkarmester – Barenboim, Norrington, Boulez, Muti és Harnoncourt – irányításával alatt is hallhatjuk, de vendégként fellépnek a Berlini Filharmonikusok zeneigazgatójuk, Sir Simon Rattle és az amsterdami Concertgebouw Zenekar is Mariss Jansons vezényletével. A kisebb apparátust kedvelőket pedig a Sir John Eliot Gardiner által vezetett English Baroque Soloists és a Gidon Kremer által életre hívott Kremerata Baltica koncertjei kényeztetik. A szólisták névsora is több, mint impozáns: a 18. század egyik legünnepeltebb billentyűs virtuózának jubileumán a mai pianisták közül többek között Daniel Barenboim, Alfred Brendel, Steven Hough, Lang Lang, Maurizio Pollini és Schiff András rója le tiszteletét, de a „Salzburg Debut”-sorozat keretében fellép az Amsterdamban élő Würtz Klára is. Mindez - és még sok minden egyéb – 40 nap leforgása alatt. Nem vitás: Salzburg, ha bő 250 év késéssel ugyan, de ma már semmit sem sajnál Mozarttól. Azaz tőlünk.

A fentiek fényében, azt hiszem, minden kedvcsináló frázis csak felesleges szócséplés, a zenerajongó olvasó már amúgy is beindult nyálelválasztásának további ingerlése lenne. Akinek ideje – és pénztárcája – megengedi, úgyis legalább néhány napra útba ejti Salzburgot a következő hetekben. Mert a teljes, negyven napos „utazás” úgyis reménytelen vállalkozás: hiába tartozik Mozart zenéje a legegészségesebb tudatmódosítók közé, ebben a mennyiségben valószínűleg befogadhatatlan. Még akkor is, ha a környezet – maga Salzburg – a lehető legtökéletesebb díszlet Mozart muzsikájához: egyszerre fenségesen grandiózus és megkapóan intim, egyforma sodrással árad belőle a belváros barokk pompája és a Mirabell-kert mediterrán életöröme. Nem egyszerűen sokarcú, inkább kicsit skizofrén – de talán éppen ezért menthetetlenül és reménytelenül szeretnivaló.

 
 

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.