Az ősszel kezdődő új évad huszonnégy bérleti és három bérleten kívüli hangversenyén zeneszerzők sokaságának seregnyi műve szólal meg négy évszázad terméséből: magyar, német, osztrák, francia, olasz, angol, holland, észt, cseh, orosz, norvég, svéd, amerikai komponisták muzsikája. Hatalmas zeneáradat ez, amelyben nem könnyű eligazodni. A tájékozódásban hat bérlet segíti a közönséget, amelyek közül négy, a Kocsis-, a Ferencsik-, a Lukács- és a Pászti-bérlet elnevezésével a zenekar és a kórus történetében meghatározó szerepet játszó, nagy művészek emlékét őrzi – áll a Nemzeti Filharmonikusok közleményében.

Az évad műsorán ezúttal is megtalálhatók a törzsrepertoár legkedveltebb darabjai. Megszólalnak jelentős szimfóniák: Beethoventől a II., az V., a VI. és a VII., Schubert V. szimfóniája, Mendelssohn ritkán hallható remeke, a Lobgesang (Dicsőítő ének) alcímet viselő II. szimfónia, Brahms III. szimfóniája, Saint-Saënstól a mindig lenyűgöző hatást keltő III., c-moll (Orgona-) szimfónia. Hallhatunk olyan szimfonikus alkotásokat, mint Schubert költői Rosamunde-nyitánya vagy Smetana lendületes és folklorisztikus Eladott menyasszony-nyitánya, Liszt Orpheusz és Richard Strauss Hősi élet című szimfonikus költeménye. Antikvitást megidéző, kifinomult színvilágával csábít Debussy szimfonikus prelűdje, az Egy faun délutánja, karaktergazdagságával és üdeségével hódít Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) szvitje.

Szintén a versenymű műfaji területén ígér emlékezetes élményt Saint-Saëns a-moll gordonkaversenye. És ha már a közönség kedvenceit említettük, a 2025/2026-os évad programján minden idők egyik legnépszerűbb szimfonikus sikerdarabja, az eredeti zongorasorozat alkotója, Muszorgszkij, és a hangszerelő, Ravel Egy kiállítás képei című ciklusa is szerepel. Aki pedig a színes képeskönyvek lapozgatása helyett spirituális elmélyülésre vágyik, hallgassa meg a 20. század egyik legátszellemültebb vallásos művét, Sztravinszkij Zsoltárszimfóniáját.

Az alaprepertoár nagy népszerűségnek örvendő, nagyszabású műveit főként a Kocsis és a Lukács bérlet koncertprogramjaiban találja meg az érdeklődő, míg a Ferencsik bérlet elsősorban a 18. századi barangolások terrénuma. A bécsi klasszika nagyjai közül Haydnt a 87-es számú A-dúr és a 101-es D-dúr szimfónia („Az óra”) mellett a C-dúr notturno és a G-dúr hegedűverseny képviseli. A bőséges Mozart-kínálatból nemcsak a második és az ötödik estére jut egy-egy mű (4., Esz-dúr kürtverseny, C-dúr, „Linzi” szimfónia), de az öt koncertből álló bérlet teljes negyedik hangversenye Wolfgang Amadeus kompozícióiból áll, és nem is akármilyenekből. Csupa nevezetes remekmű hangzik fel: a Don Giovanni-nyitány, a c-moll zongoraverseny és a „nagy” g-moll szimfónia – vagyis komoly alkotásokból válogatott, sok részletében drámai „moll műsort” hallunk.

Nemzeti Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Nemzeti Filharmonikusok)

Vashegyi György koncepciója szerint a Nemzeti Filharmonikusok nemcsak a bécsi klasszika Haydn és Mozart munkásságával fémjelzett fejezetét hódítja vissza (Beethoven műveit sohasem mellőzte), de fontosak a stiláris környezetet megteremtő egyéb mesterek is. Ennek megfelelően a Ferencsik bérlet ebben az évadban kínál Albrechtsberger-, Hummel-, Boyce- és Kraus-darabokat is. Sőt, a zárókoncerten a 19. században született Pasculli és Schubert muzsikájával ki is tekintünk a bérlet „hazai tájait” jelképező bécsi klasszika területéről.

Kocsis Zoltán meghatározó jelentőségű főzeneigazgatói munkássága tette hangsúlyossá – mindenekelőtt az emlékezetes Richard Strauss-sorozattal – az operaműfaj jelenlétét a Nemzeti Filharmonikusok repertoárjában. Vashegyi György számára kézenfekvő, sőt, legszemélyesebb művészi törekvéseivel egybevágó e hagyomány folytatása, így a 2025/2026-os évad műsorában is teljes önálló bérlet foglalja magába a hangversenyszerű operaelőadásokat. Egy olasz, egy orosz és egy francia művel találkozhatunk, valamennyi eredeti nyelven hangzik fel.

A Coppélia és a Lakmé szerzőjének 1880-ban bemutatott háromfelvonásosa a francia történelem egy ténylegesen élt (15. századi) szereplőjének történetét dolgozza fel. A premier idején nagy sikert aratott, mára azonban elfeledték és felfedezésre vár. A kizárólag nemzetközi hírű külföldi énekesek közreműködésével megvalósuló, hanglemezfelvétellel is egybekötött produkció, mint több más korábbi bemutató, a francia zenekultúra sok kallódó értékét új életre keltő Palazzetto Bru Zane és a Nemzeti Filharmonikusok együttműködéseként valósul meg – ismét Vashegyi György vezényletével.

A 2025/2026-os évad további ritkaságokat is tartogat: hallhatjuk Édouard Lalo Le Roi d’Ys (Ys királya) című operájának nyitányát – amely persze már nem abszolút újdonság, inkább örömteli visszatekintés a francia romantikus opera 2024 januárjában lezajlott sikeres bemutatójára, amely alapján lemezfelvétel is készült A Ferencsik bérlet október 15-i első hangversenyén elhangzó két Albrechtsberger-szonáta (a Sei sonate sorozat harmadik és negyedik darabja), valamint Hummel d-moll miséje is hézagpótló újdonság. Másnap, október 16-án, a Ferencsik bérlet második estje folytatja az ismerkedések sorát Hummel B-dúr nyitányával, Haydn C-dúr notturnójával és a Philipp Emanuel Bach-kortárs angol William Boyce D-dúr szimfóniájával. A repertoár frissítésének fontos törekvésével hozhatjuk összefüggésbe a november 15-i Próbatermi vendégség teljes műsorát is, amely a 90 éves Arvo Pärt és Észak zeneszerzőinek műveiből ígér válogatást.

a L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), Vashegyi György vezényletével. A Nemzeti Énekkar január 29-i, Pesti Vigadó-beli tematikus hangversenye, a Viaggio Italiano (Itáliai utazás) a koncerten felhangzó Bruno Bettinelli-, Pietro Clausetti-, Morten Lauridsen-, Jonathan Dove- és Willem Jeths-művek jóvoltából ugyanúgy teljes egészében „ismerkedési estként” fogyasztható.

François Leleux (Fotó/Forrás: Jean-Baptiste Millot / Nemzeti Filharmonikusok)

Különlegesnek ígérkezik a 19. századi születésű, ám már a 20. század húszas éveiben meghalt Antonio Pasculli Oboaversenye, amelyet Donizetti La Favorita (A kegyencnő) című operájának témáira írt – a művet március 4-én, a Zeneakadémián hallgathatjuk meg világklasszis előadó, François Leleux tolmácsolásában, aki a követkeőz évadokban a zenekar első állandó vendégszólistája is lesz.

ennek műsorán ugyanis egyfelől a d-moll Kyrie, másfelől a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzenéből készült hangszeres szvit számít raritásnak. Ráadásul ugyanezen a hangversenyen a szünet után Rossini Stabat Matere hangzik el. A Lukács bérlet kínálata az első koncert már említett Volkmann-különlegessége után a második és a harmadik esten is meglepi még egy-egy ritka csemegének számító nyitánnyal a közönséget: április 10-én Csajkovszkij A vihar című nyitányfantáziája kínál újabb példát a zeneszerző Shakespeare iránti rajongására, május 7-én pedig Schumann kései Julius Caesar-nyitánya vezeti be a Pesti Vigadó-beli koncertet, sőt Korngold Sok hűhó semmiért-szvitje is terítékre kerül. Oratorikus szenzációnak ígérkezik Massenet La Vierge (A Szűz) című alkotása, amelyet négy jelenetben, egy szünettel, francia nyelven, magyarországi bemutatóként hallanak az érdeklődők a Pászti bérlet negyedik estjén, április 29-én, a Pesti Vigadóban, Vashegyi György vezényletével.

A kórusmuzsikára összpontosító Pászti bérlet első három estje közül kettő ünnepi hangverseny. Október 31-én a 80 éves Antal Mátyást köszönti az együttes: a kiváló kóruskarnagy negyedszázadon át állt a Nemzeti Énekkar élén; ezen a koncerten Haydn, Bartók és Sztravinszkij egy-egy művét vezényli. Március 10-én pedig maga a kórus az ünnepelt, a Nemzeti Énekkar, amely éppen feleannyi idős, mint egykori karigazgatója. A negyvenéves együttes jelenlegi vezetője, Somos Csaba irányításával szólaltatja meg Brahms és Mendelssohn zenéjét.

A Nemzeti Filharmonikusok, mint a korábbi évadokban, 2025/2026-ban is elsőrendű hivatásának tartja a magyar zenei értékek népszerűsítését. Az évad során hallhatjuk a zenekar és a kórus koncertjein Dohnányi zenéjét (Ruralia Hungarica, Hangversenydarab csellóra és zenekarra),

a százéves zeneszerzőt köszönti Kurtág Brácsaversenye, újra találkozhatunk Petrovics Emil 5. kantátájával és Orbán György Sopra canti diversi című vonószenekari darabjával, A magyar klasszikus zene napján Dohnányi Hangversenydarabja előtt Liszt és Kodály művei szólalnak meg Kocsis Zoltán átiratában (Ave Maria, Magyar népzene), a koncert második felében pedig Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című alkotása képviseli a kortárs magyar muzsikát.

Carlo Montanaro (Fotó/Forrás: Berényi Gyula / Nemzeti Filharmonikusok)

A közönségre, amióta világ a világ, nemcsak a művek gyakorolnak vonzerőt, legalább annyira az előadók is. A 2025/2026-os évadban az első állandó vendégkarmesterként visszatérő Carlo Montanaro, valamint Benjamin Bayl, Andrea Battistoni, Lawrence Foster, Andrea Marcon, Jean-Claude Casadesus és Pier Giorgio Morandi személyében nagyszerű külföldi dirigensek állnak a pulpitusra. A hazai karmestereket Héja Domonkos, Hontvári Gábor, Erdélyi Dániel és Kovács János i képviseli a Nemzeti Filharmonikusok 2025/2026-os évadjának hangversenyein.

Nagyszerű külföldi és hazai hangszeres szólistákban sem szűkölködik az évad. Hallhatjuk Magyar Valentin, Balog József, Bizják Dóra, Berecz Mihály és a rendkívüli tehetségű fiatal Alexander Malofeev zongorajátékát, világklasszis brácsást üdvözölhet a közönség Szűcs Máté és élő legendát a gordonkaművész Perényi Miklós személyében. Gyönyörködhetünk a trombitás Boldoczki Gábor és a kürtös ifj. Gál László hangjának fényében. Izgalmas lesz megismerkedni az örmény származású, francia illetőségű hegedűs, Chouchane Siranossian érzékeny játékával és a szintén Franciaországból érkező csellista, Aurélien Pascal szuggesztív és virtuóz előadásmódjával.

Az évadnyitó koncerten Bartók Kékszakállújában Judit és a Herceg szólamát két külföldön is ünnepelt magyar énekes, Láng Dorottya és Bretz Gábor formálja meg. Antal Mátyás születésnapi estjén Bartók Cantata profanájában az apának Sebestyén Miklós, a fiúnak László Boldizsár kölcsönzi orgánumát. A Nabucco előadásán a címszerepet kiváló mongol bariton, Amartüvshin Enkhbat alakítja, Abigélként az uruguayi szoprán, Maria José Siri lép színpadra, a produkció Zakariás főpapja az orosz basszus, Evgeny Stavinsky, mellettük Vörös Szilvia, Horváth István, Szalai Ágnes, Varga Donát és Gáspár István énekli az opera további szerepeit. A Krisztus gyermekkora teljes vokális szólistagárdája francia énekes-kiválóságokból áll: Cyrille Dubois, Antoinette Dennefeld, Lysandre Châlon és Thomas Dolié szavatol az előadás stiláris és nyelvi hitelességéért. Érdekesség, hogy egy hónappal később Cyrille Dubois-val ismét találkozhatunk: ezúttal a Jean de Nivelle-ként, Delibes operájában. Partnerei Mélissa Petit, Marie-Andrée Bouchard-Lesieur, Judith van Wanroij, Tassis Christoyannis, François Rougier, Jean-Philippe McClish, Juliette Mey és Adrien Fournaison lesznek.

A Nemzeti Énekkar jubileumi koncertjének három szólistája Pasztircsák Polina, Horti Lilla és Brickner Szabolcs, a Mozart–Rossini esten Selene Zanetti, Francesco Demuro, Schöck Atala és Bretz Gábor alkotja az olasz–magyar szólistakvartettet. A Lukács bérlet második estjén Petrovics Emil V. kantátájának basszusszólistája Cserményi Zsombor. Az Anyegin néhány fontos szerepére kiváló orosz művészeket sikerült szerződtetni: Tatjana Anna Shapovalova, Anyegin Alexey Markov, Gremin herceg Konstantin Fedotov. Mellettük Busa Gabriella, Brickner Szabolcs, Varga-Szathmáry Judit, Körmendy Flórián, Labant Árpád Bence és Lehőcz Andrea képviseli a magyar énekestársadalom értékeit. Massenet La Vierge (A Szűz) című oratóriumának egyetlen szólistája, Mária megjelenítője a kiemelkedő francia mezzoszoprán, Aude Extrémo. Végül a magyar klasszikus zene napján a Kodály–Kocsis produkció (Magyar népzene) és Gyöngyösi Levente miséje sikerét Nagy Anna Sára, Dékán Jenő, Gáspár István, Zemlényi Eszter és Cser Krisztián tudása-tehetsége szolgálja.

Fejléckép: Nemzeti Énekkar (fotó/forrás: Raffay Zsófia / Nemzeti Filharmonikus Zenekar)