Klasszikus

Negyvenöt muzsikás év

2002.09.26. 00:00
Ajánlom
Születésnapi beszélgetés Feuer Máriával A Muzsika negyvenöt éves, főszerkesztője, Feuer Mária hetven. A hazai zenei újságírás és zeneszociológia Erkel Ferenc-díjjal és Akadémiai Újságírói Díjjal elismert képviselőjének munkásságát nemrég a Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével honorálták. Beszélgetésünk apropóját a kettős évforduló adta.

– Ha nem tudnám, hány éves, legalább hússzal kevesebbnek gondolnám.

– Nem szeretnék álszerény lenni: tisztában vagyok szerencsés biológiai adottságaimmal, és emelt fővel viselem az életkoromat. Ha együtt dolgozom fiatal kollégáimmal, úgy érzem, én is közéjük tartozom. Ez pedig erőt és kitartást ad.

– Szüksége is van rá, mert sokat dolgozik. Mi mindennel foglalkozik mostanában?

– Mindenekelőtt a Muzsikával. Büszke vagyok rá, hogy sikerült elérnünk azt, amit egyetlen más hazai zenei lapnak sem: már 45 éve létezünk. Ráadásul ezt úgy értük el, hogy tudatosan nehéz feladatot vállaltunk magunkra: szerettünk volna az egész zenei élet elé tükröt tartani. Éppen olyan jelentősnek tartjuk kritikai rovatainkat, mint az interjúk, portrék vagy az elméleti, zenetudományi írások közlését, a zenei élet eseményeinek nyomon követését. Lehet, hogy botorul, de azt remélem, nagyjából sikerült elérnünk a kitűzött célt. Pedig nem volt könnyű. Többek között azért, mert nehéz a különböző témák között egyensúlyozni, és nehéz ellenállni annak az igénynek, amit a mindenkori kulturális kormányzat törekvései támasztanak. Nem veszélytelenek a közéleti témák sem. Mindezek mellett a rendszerváltás után meg kellett tanulnunk a saját lábunkra állni. Nekem személy szerint a lap menedzselése hatalmas kihívást jelentett. Rá kellett jönnöm, hogy az elutasítás nem személyes kudarc, hanem a pénzgyűjtés velejárója. Ma már ott tartok, hogy bármilyen kis összeg megszerzését határozott sikerként könyvelem el. De ehhez idő kellett. Mint ahogy ahhoz is, hogy elérjük: ma már a fiatal zenetörténészek számára presztízskérdés, hogy írásaik megjelenjenek a lapban.

– A Muzsika mellett a Koncertkalendárium is az ön nevéhez kötődik.

– A nyolcvanas évek végén már megrendülni látszott a Filharmónia monopolhelyzete, egyre több zenekar rendezett önállóan hangversenyeket. A közönség tájékozódni szeretett volna a koncertlehetőségekről, a rendezők pedig felismerték, hogy hirdetniük kell magukat. Kellett egy fórum, ahol ezek az igények találkozhattak. Így lett az eredetileg a Muzsika olvasóinak kedvéért létrehozott szerény kiadványból önálló, nagy példányszámú lap. Mára ott tartunk, hogy a Koncertkalendárium nélkülözhetetlen segédeszköze lett a hangversenyrendezésnek, és hirdetéseinek bevétele segít eltartani a Muzsikát.

– Mi lenne, ha nem volna a Koncertkalendárium? Ön szerint ma valóban az kap segítséget, aki minőséget alkot?

– Az elmúlt évek során megtanultunk pályázni is, bár ez nem könnyű. Sajnos, mint a kultúra minden más területén, a zenében sem mindig a valóban kiemelkedő minőséget támogatják. Gyakran az kap pénzt, akinek jobb a menedzsere, vagy erősebbek a kapcsolatai. Ezért fontos, hogy például a Nemzeti Kulturális Alapprogram kollégiumában olyan kurátorok üljenek, akik szakmai felhatalmazással szólnak bele a támogatás elosztásába. De az is igaz, hogy nagyon nehéz eldönteni a támogatás szempontjait: a meglévő kevés pénzből több, esetleg kevésbé tehetséges művészt segítsenek kisebb mértékben, vagy inkább egy-két valóban kiemelkedő művész kapjon nagyobb összeget. De szerencsére mind gyakrabban találunk olyan nagyvállalatokat, amelyek felismerik, hogy az igényes művészet támogatása a róluk kialakult képet is kedvezőbbé teszi.

– Tehát szerkeszti mindkét lap nyomtatott kiadását, és az interneten is megjelentek.

– Igen, egy éve sikerült elindítanunk a Muzsika on-line kiadását. Ugyanott az elmúlt negyvenöt év számainak tartalmát repertórium-szerűen felvisszük a világhálóra. Épp emiatt nézegettem a régebbi évfolyamokat, és rájöttem, hogy a lap mindig tükrözte az adott kor művészetpolitikai légkörét, és éppen korlátaival együtt mutatta meg annak lehetőségeit. A Koncertkalendárium internetes változata pedig szeptember 25-én indult útjára. Ezzel az olvasókat fogjuk segíteni, hiszen gyakran lapzárta után módosulnak időpontok, helyszínek, közreműködők, és az új információt már nem tudjuk eljuttatni a közönséghez. Többek között ezt a problémát oldja meg a világháló.

– Marad ideje a kutatásra?

– Sajnos nem. De attól tartok, ha futná is az időmből, nem volna rá pénz. Én nagyon speciális területen végeztem kutatásokat, a közönség és a zene viszonyát igyekeztem egyes vidékeken feltérképezni. Akkoriban a zenekarok fenntartói még figyeltek arra, hogy megtudják, miért járnak a fiatalok koncertre, hogyan lehet megnyerni a következő generációt a zene szeretetének. De ahogy elmaradtak a kutatások, úgy fordultam egyre több energiával más területek felé, ezért nem bánom, hogy így alakult.

– Ha visszatekint az elmúlt évtizedekre, van-e valami, amit másként csinálna?

– Ha a „muzsikás” korszak elején rendelkeztem volna a mai tapasztalataimmal, egy-két dolgot talán másként csináltam volna. De jobban meggondolva: a körülmények miatt nemigen tehettem volna mást. Úgyhogy azt hiszem, ma is hasonlóképpen döntenék. Ahogyan már azt se bánom, hogy eredeti terveimmel ellentétben nem lettem zongorista. Büszke vagyok viszont a lapra, a közvetlen munkatársaimra és a lap köréhez tartozó szerzőkre. Nekik köszönhetem, hogy ambícióm nem csökken, ők inspirálják az ötleteimet és töltenek fel energiával. Most éppen a Koncertkalendárium internetes oldalát szeretném sikerre vinni. Jó érzés lenne, ha erre is büszke lehetnék.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.