Klasszikus

Nehéz munka édes gyümölcse

2012.05.14. 08:03
Ajánlom
Hétfő este egy egész tanéven át tartó, több részes előadás-, kurzus- és rendezvénysorozatra teszi fel a koronát a Haydn Évszakok-előadás.

Vashegyi György Haydn Évszakok című oratóriumának megvalósításával majd' akkora feladatra vállalkozott, mint annak idején Haydn az oratórium megírásával. Bár az alkotás és a megvalósítás két külön kategória, a belefektetett energia és idő hasonlóként is megítélhető. Csak remélni lehet, hogy a párhuzam itt meg is áll, és sem a karmester, sem az előadók nem öregszenek bele annyira a munkába, mint Haydn.

Az 1798-as esztendő a Teremtés sikerét hozta; ennek nyomán az udvari könyvtárigazgató, Gottfried van Swieten báró rábeszélte Haydnt, hogy írja meg az Évszakokat is. A körülményeket ismerve nem csoda, hogy Haydn nem sok kedvvel látott a munkának. Thomson The Seasons című költeményének részletei alkotják a librettót Van Swieten Haydn szerint is gyenge minőségű fordításában. Ráadásul - mivel Haydn ragaszkodott hozzá, hogy angol változata is legyen az oratóriumnak - Van Swieten készítette az angolra való visszafordítást is. Mivel van Swieten nem ismerte olyan szinten az angol nyelvet, amit a visszafordítás magas színvonala megkívánt volna, az angol szöveg híján van nyelvi leleményeknek és irodalmiságnak. Ez is az oka annak, hogy a mű kevésbé lett népszerű Angliában, mint elődje, a Teremtés.

Az idősödő Haydn egészégét megviselte a kitartó, lelkiismeretes munka, amit csak 1801-ben fejezett be. Azonban míg a Teremtés komponálásakor majdnem teljes alázatossággal vetette alá magát a nálánál jóval alacsonyabb színvonalon alkotó van Swieten kívánságainak, az Évszakoknál már nem tűrt minden javaslatot ilyen békésen. Igaz, volt is, amivel a báró túllőtt a célon. A békák kórusát, valamint a többi, túlzóan hangfestő részleteket illető javaslatra például Haydn haragosan kelt ki egy barátjának írt levelében: "csak rám erőltetik ezt az elfranciásított szemetet... Ilyet Grétry szokott írni..." - a levél azonban rossz kezekbe került, egy újságíró közzétette lapjában. Van Swieten természetesen erősen sértve érezte magát, egy időre el is hidegültek egymástól Haydnnal.

A négyrészes oratórium zenekarát és többnyire négyszólamú kórusát három szólista egészíti ki. A szólisták - Simon, Lukács és Hanna - a paraszti nép archetípusait képviselik. A cselekményben többször is megjelenik a kor azon általános vélekedése, hogy a parasztok jókedvvel, könnyedén végzik munkájukat. Ez az "Ősz" idején teljesedik ki egy, a szorgalom dicséretét zengő trióban és kórusban. Haydn ennek a Van Swieten-ötletnek láttán megjegyezte, hogy bár egész életében szorgalmas volt, még sosem kellett a "Szorgalom Dicséretét" zengenie. Vele ellentétben azonban van, aki szívesen zengi. A karmester Vashegyi György így beszélt a műről: "Joseph Haydn Évszakok című oratóriuma számomra az európai zenetörténet egyik legfontosabb műve, talán még a Teremtésnél is közelebb áll hozzám. Hihetetlen, ahogyan az 1732-ben, a barokk kor utolsó évtizedei egyikében született Haydn közel hetven évesen - elsősorban e művével - »megteremtette« a német romantikát: Mendelssohn, Schumann, Brahms és Wagner más-más módon ugyan, de mind Haydn »köpönyegéből« származnak. Számomra azért is különösen kedves az oratórium, mert életem egyik legnagyobb élő koncertélménye (John Eliot Gardiner 1992-es budapesti koncertje) is hozzá kötődik, valamint saját együtteseim, a Purcell Kórus és főleg az Orfeo Zenekar 2003-ban ennek a műnek a fertőszentmiklósi előadásával váltak »nagykorúvá«."

Mivel a művet a Zeneakadémia együttesei és szólistái adják elő, felmerül a kérdés, hogy mi a fő célja egy ilyen nagyszabású mesterkurzusnak. Vashegyi elmondta, kifejezetten fontosnak tartja, hogy a diákok már tanulmányéveik alatt is élőben találkozhassanak ezekkel a nagyszabású remekművekkel, s ez vezérelte az előző évek Bach- és Mozart-projektjeiben is. Ennek akkor is van értelme, ha a koncert nem minden részlete lesz lemezfelvétel minőségű. Tapasztalata szerint ugyanakkor az igazán kiemelkedő képességű előadók már diákként is "megvillannak" egy-egy ilyen alkalomkor.

Az egész tanéven átívelő kurzus új dolog, a karmester elmondása szerint ilyesmit eddig nem csinált: "Tavaly november-decemberben egyenként meghallgattam harminc énekes hallgatót, akik mind Haydnt énekeltek nekem - részleteket a Cecília-miséből (1766), a Stabat Materből (1767), a L'infedeltà delusa-ból (1773), a L'isola disabitata-ból (1779) és persze a két német nyelvű oratóriumból, a Teremtésből és az Évszakokból. Ezek közül az énekesek közül választottam ki tizenöt hallgatót, akik idén februárban újra előénekeltek, közülük kerülnek ki az áprilisi hangverseny - ez egy ingyenes koncert lesz április 29-én 16 órakor a Budavári Aulában (Kapisztrán tér 1.) - és a május 14-ei koncert szólistái (Baráth Emőke - szoprán, Pataki-Potyók Dániel - tenor és Murvai Dénes - basszus). Április végén karmesterkurzust is tartok majd e művekből, erre a hónap elején történt az aktív résztvevők kiválasztása. Afféle beszélgetős koncertet, »Gesprächskonzert«-et tervezünk: mesterem, Helmuth Rilling csinált sok ilyet kurzusain, tőle vettem az ötletet. A nagy kurzus célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a 18. század »legnagyobb magyar zeneszerzőjére«, Haydnra, ezen kívül, hogy minél nagyobb számban összehozza a sokféle dolgot külön-külön buzgón tanuló és gyakorló zeneakadémista hallgatókat."

Természetesen a próbafolyamatnak megvoltak a maga nehézségei, mivel a mű rendkívüli előadói igényekkel lép fel. Vashegyi György beavatott a kulisszatitkokba: az Évszakoknak számos olyan részlete van, ahol tíz-tizenöt taktuson teljes mértékben lemérhető az előadás színvonala. Ezek akár a Zeneakadémia együttesei, akár a Berlini Filharmonikusok számára egyaránt nehezek. A partitúra elsősorban a zenekar számára tartogat buktatókat, de Erdei Péter karnagy úrnak sem volt könnyű dolga az Alma Mater Kórus felkészítése terén: a kórus számára is erőt próbáló a mű, főleg az "Ősz" két hatalmas, ráadásul egymást követő kórustétele, a Vadász- és Szüreti kórus.

Az előadás - a natúrtrombitákat leszámítva - zömében "modern" hangszereken zajlik, de a historikus megközelítés számos eleme és eredménye már a levegőben van. "Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a régi korok zenéjére az adott kor hangszerei egész egyszerűen jobbak... De most csak az a fontos, hogy minél több fiatal zenészhez közel kerüljön ez a csodálatos, felfoghatatlan gazdagságú remekmű." Az Évszakok a május 14-ei Müpabeli hangverseny egy, az egész tanéven átívelő kurzus befejező eseménye lesz.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

„Vissza a pénzt a kultúrába!” – Duda Éva és Fodor Tamás felolvasta a FESZ követeléseit a Civil Sugárúton

Az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából Civil Sugárút néven, civil szervezetek részvételével tartottak eseménysorozatot a Hősök tere és az Andrássy út között március 14-én és 15-én. Itt hangzott el a Független Előadó-művészeti Szövetség kiáltványa.
Plusz

„Nem karriert, sokkal inkább magamat próbáltam építeni” – interjú Menyhárt Jenővel, az Európa Kiadó énekes-gitárosával

„Az én fejemben is többször megfordult, hogy disszidáljak. Egyszer ténylegesen közel kerültem ahhoz, hogy meg is tegyem” – meséli az Európa Kiadó énekes-gitárosa, Menyhárt Jenő. Interjú.
Színház

Harmadszor mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház az anatevkai tejesember történetét

Király Levente és Gregor József után ezúttal Borovics Tamás bújt Tevje bőrébe a Hegedűs a háztetőn című musical szegedi előadásában. A zenés produkció márciusban három, áprilisban további két alkalommal látható a Nagyszínházban.  
Vizuál

Petőfi 200 – Vetítéssorozat indul a Toldi Moziban

Március 23. és június 8. között klasszikus filmek és szakértői beszélgetések segítségével idézhetjük meg a kétszáz éve született költő alakját, emlékezetét.
Színház

Egri Márta és Péter Kata szerepelnek a Gólem Színház új bemutatójában

Borgula András Szorítsd meg a kezem címmel Marianna D. Birnbaum önéletrajzi írásaiból rendez színdarabot: egy nő találkozik a kómában fekvő anyjával. De vajon tényleg találkoznak?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Klasszikus ajánló

A mozdulatok költészete – kezdődik a Pastorale-sorozat

A Pastorale családi előadás-sorozat a 2023-as évadban is a Pesti Vigadó Dísztermében, a Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésében valósul meg. A 2023-as sorozat nyitókoncertje A mozdulatok költészete címmel, a Táncművészeti Egyetem közreműködésével mutat be egy különleges zenei világot.
Klasszikus gyász

95. életévében elhunyt Párkai István kóruskarnagy

A Kossuth- és Liszt-díjas kóruskarnagy, a nemzet művésze, a Zeneakadémia karmester és karvezető tanszékének egykori tanszékvezető tanára 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, amelynek harminc évig vezető karnagya volt.
Klasszikus hír

Fesztivállal és versennyel emlékeznek Tallér Zsófia zeneszerzőre

Tallér Zsófia elismert zeneszerző, tanár 2021-ben hunyt el, nagy űrt hagyva maga után a magyar kulturális életben. Emlékére idén tavasszal először szervezik meg hagyományteremtő céllal a Sofianetta Fesztivált.
Klasszikus interjú

„Ha csinálsz valamit, csináld jól!” – interjú Varga Gilberttel

Varga Gilbert március 24-én a Müpában, 25-én a pécsi Kodály Központban vezényli a Pannon Filharmonikusokat. A világhírű dirigenst Franciaországban értük utol.