Klasszikus

„Nem a hegedűn, a hegedűből játszom”

2015.11.17. 10:39
Ajánlom
Egyszerűség vagy virtuozitás? Szépség vagy anyagiasság? Klasszikus vagy elektronikus? A régizene egyik legnagyobb ma élő alakjával, Sigiswald Kuijkennel beszélgettünk, aki november végén a Fesztiválzenekar Barokk Együttesével muzsikál a Zeneakadémián.

- Önt sokan a régizenei mozgalom atyjaként emlegetik, ez nagy felelősség.

- Ez nagyon erős túlzás. Jól emlékszem arra a mély lelkesedére és csodálatra, amit azok iránt a muzsikusok iránt éreztem, akik jóval előbb kezdtek el foglalkozni a régizenével. A fivéreimmel autodidakta módon és teljesen véletlenül kerültünk közel ehhez a világhoz. Magunk tanultuk meg, hogyan kell régizenét játszani, és ez nagyon jó móka volt, amellett, hogy tiszteltük és szerettük, amit csinálunk. Már gyerekként tudtuk, hogy ez egy olyan út, amin tovább kell menni. Akkor is, ha akkoriban a zeneiskolákban és a konzervatóriumokban egy szót sem ejtettek erről. Ez volt a legnagyobb ajándék, amit az élettől kaphattunk. Amikor bekerültünk a hivatalos zenei oktatásba, titokban akkor is kritikus szemmel (bár lelkesen) fogadtuk az ott kapott instrukciókat, és sosem feledkeztünk meg az intuícióinkra hagyatkozni. Egy idő után elkezdtünk gambázni, aztán elkezdtem a hegedűvel kísérletezni.

- Mi mozgatta ezt a mély vonzalmat?

- Gyerekként magával ragadott az a harmónia, intelligens felépítés és békés tökéletesség, ami az akkoriban játszott reneszánsz duettjeinkből áradt. Ez az alapélmény meghatározta a későbbi ízlésemet. A struktúra és a harmónia a művészet gerince, támogatják a szépséget.

- Ön szerint hogy illeszkedik a barokk a modernitásba?

- Szerintem azok, akik a barokk zenét régi, poros dolognak tartják, nagyon keveset hallgatják, vagy csak nagyon felületesen. Nekik már a prekoncepciójuk is az, hogy ez nem a mi korunk zenéje. De mi számít a korunk zenéjének? Csak a legújabb divat? Bátran ki merem jelenteni, hogy a minőség időn túli dolog. Ebben a kérdésben nem fontos az idő, nem a keletkezés dátuma határozza meg egy darab szépségét. Épp ezért nagyon szűklátókörűnek tartom ezeket a bíráló jelzőket. Kár, hogy sokan ilyen „trendi” módon gondolkodnak. Modern világunkban minden szépségnek helye van, sőt, a világnak nagyon nagy szüksége van rá. Túl nagy teret nyer az emberek életében a praktikus anyagiasság. Ezzel együtt nem érzem úgy, hogy az én feladatom lenne bárki meggyőzése. Csak akkor lehet valakit meggyőzni valamiről, ha az az a valami rejtetten már elve ott van benne.

Sigiswald Kuijken

Sigiswald Kuijken (Fotó/Forrás: Georg Thum)

- Gunar Letzbor, a barokk hegedű egyik nagymestere szerint a barokk muzsika sokkal szabadabb, mint a klasszikus zene. Ezzel egyetért?

- Értem, mire gondol. A kotta valóban több teret hagy az egyéni megvalósításnak. De mit jelent a szabadság? Jobban szeretem ezt minőségi, mint mennyiségi oldalról megközelíteni. Az egyszerűség is egy szabad választás, és sokszor sokkal mélyebben megérint, mint a kidolgozott virtuozitás, ami olykor elfedi a lényeget. Szerintem inkább egyéni ízlés és temperamentum kérdése, hogy valaki mennyire fókuszál a szabadságra.

- Különleges módon játszik a hangszerén, az autentikus barokk hangszertartást követve nem szorítja le az állával a hegedűt, hanem csak a kulcscsontjára fekteti. Ez hozzáad a hangminőséghez?

- Miután hosszú éveket töltöttem el úgy, hogy hagyományos, kvázi modern technikával játszottam a barokk hegedűn (ahogy mindenki más is tette a 60-as években), hirtelen elegem lett ebből a paradoxonból. Rengeteg régi dokumentumot és fényképet láttam a hegedülésről a kutatásaim során, ezért egy idő után nem tudtam figyelmen kívül hagyni ezt az alapvető technikai különbséget. Ezért 1969-ben elhatároztam, hogy nem használom többet az államat a hegedű stabilan tartására. Először mindenki őrültnek nézett, kivéve a hozzám igazán közel álló néhány embert, a feleségemet, a testvéreimet és néhány kollégát, mindenekelőtt Gustav Leonhardtot. Nem volt senki, aki megmutathatta volna nekem ezt a technikát, mert én voltam az eső, aki így játszott. Kétszer feladtam, mert lehetetlennek éreztem, de a harmadik nekifutásra megláttam a fényt az alagút végén, így folytattam.

- Nem bánta meg?

- Sosem bántam meg. Ez a technika nem csak a hangzásról szól, sokkal több mindent magában foglal. A legfontosabb az a nagyon hasznos távolság, amit magad és a hangszered között létrehozol. Így nagyobb tisztelettel és figyelemmel közelíthetsz hozzá. Sokkal többet kell gondolkodnod, vizsgálódnod és elemezned. Ami először technikai korlátnak tűnik, az egy idő után végtelen lehetőségként és inspirációként tűnik fel előtted. A hang pedig sokkal kerekebbé és finomabbá válik, sokkal inkább belülről jön. Nem a hegedűn, hanem a hegedűből játszol.

- Novemberben francia barokkot játszik a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusaival. Mi ennek a programnak a különlegessége?

- A XIV. Lajos uralkodása előtt, illetve a francia forradalom előtt keletkezett barokk zene nem tipikus barokk muzsika. Sokkal kiegyensúlyozottabb, szabályosabb és díszesebb, mint az eredeti olasz vagy német barokk. A francia nyelvben a mai napig tapad valami pejoratív a „barokk” szóhoz, valami zavaros, szabálytalan és egyensúlyt nélkülöző. Ezért nem is kell barokkossá tenni ezt a francia zenét, csak fogadjuk el és élvezzük a sokkal racionálisabb és szimmetrikusabb formáit.

- Hogy jelenik meg mindez a budapesti koncertjén?

- A művészet mindig is szerette feszegetni a határokat, de ezt finoman és stílusosan is lehet csinálni, anélkül, hogy sokkolnánk vagy meglepnénk a közönséget. Eljátsszuk majd a Lully Roland című operájából készült szvitet. Lullyt Európa-szerte utánozták a kisebb-nagyobb udvarokban, ahol a francia stílus nagyon divatosnak számított. Az este másik főszereplője, Rameau 50 éves volt, amikor elkezdett operákat írni, és őrülten sikeres volt. A Platée, ami egy opera-balett, kivételes mű, egyfajta karikatúra, meglepő cselekménnyel. Platée maga egy öreg nimfa, akit Jupiter először nevetségessé tesz, majd elvesz feleségül. Bár van benne spiritusz, szegény Platée mégis inkább egy anti-hős. A zene kellemes, szellemes, karakteres és színes. A koncerten azt is bemutatjuk, milyen egy francia kantáta. Az énekes, Stefanie True ezt hagyományos barokk gesztusok kíséretében adja majd elő.

Stefanie True

Stefanie True

- A zenének nagyon fontos szerepe van az egész családjában. Ön mit javasol, hogyan érdemes közel vinni a mai gyerekekhez a klasszikus muzsikát?

- Érdemes őket elvinni klasszikus zenei koncertekre már nagyon korán. Jobb túl korán, mint túl későn. Otthon is mindent meg kell adnunk nekik ahhoz, hogy élvezhessék a klasszikus zenét, még mielőtt találkoznak a mainstream elektronikus zenével. A zene mellett a jó könyvek is fontosak, és itt nem a csak altatásra jó óvodás könyvecskékre gondolok. Vigyük el őket zeneiskolába, figyeljük a reakcióikat, támogassuk őket. A minőségi művészettel minél előbb találkozniuk kell. Erről meg vagyok győződve.

- Ön hogy látja, mi a Fesztiválzenekar erőssége?

- Ritkán járok koncertekre, de amikor néhány évvel ezelőtt elmentem Brüsszelbe egy Bartók-koncertre, amit Fischer Iván vezényelt, csodálattal néztem, milyen élettel teli és intelligens a játékuk. Nagyon hatásos, mégsem olcsó egy pillanatig sem. Amikor két éve a Bach-fesztiválon hallottam a zenekar Barokk Együttesét Budapesten, úgy láttam, hatalmas odaadás van a zenészekben ez iránt a zene iránt, nagyon jó hangulatú koncert volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Jazz/World

„A jazz passzol a lázadáshoz” – Harcsa Veronikával indul a Fidelio új podcastja, a Fülbemászó

Örök kísérletező, akinek nem kell kompromisszumokat kötnie, ha jazzről van szó. Pályája szorosan összefügg a budapesti Fringe Fesztivállal, ahol először adhatta elő saját dalait közönség előtt, mégpedig komoly sikerrel. Harcsa Veronikával Tompa Diána beszélgetett a Fülbemászóban.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Várjon Dénes szólóestjével folytatódik az MVM Koncertek

A Kossuth-díjas zongoraművész live-streaming módon közvetített koncertjét április 20-án tartják Zeneakadémia Nagytermében.
Klasszikus nekrológ

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Klasszikus hír

Kamara a karmesterrel - Új online sorozatot indít az Óbudai Danubia Zenekar

Vasárnap este 18 órakor debütál a zenekar Facebook-oldalán az ÓDZ legújabb sorozata. Hámori Máté vezetésével kötetlen beszélgetések és kamarazenélés során ismerkedhetünk meg a muzsikusok zenéhez fűződő viszonyával és az újrakezdés terveivel.  
Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.