Klasszikus

Nem a világot akarom megváltani

2016.08.03. 09:12
Ajánlom
Győri Noémi fuvolaművész, a Fidelio Fortissimo tehetségprogram díjazottja a londoni Royal Academy of Music történetében elsőkét kezdte meg a doktori képzést fuvolából. Kutatási témájáról, a fuvola-gitár formáció létjogosultságáról, a repertoárbővítésről, és angliai tapasztalatairól kérdeztük.

- Szeptemberben, Angliában kezdted meg doktori képzésed a Royal Academy of Musicon. Milyen út vezetett idáig?

- Néhány évvel ezelőtt meg sem fordult a fejemben, hogy Angliába menjek, Bécsben majd Münchenben jártam posztgraduális képzésekre, amikkel nagyon meg voltam elégedve. Bécsben rengeteget játszhattam a Staatsoper zenekarában, a Bécsi Filharmonikusok tagjaival, Münchenben pedig most is sokat koncertezem, hiszen az Orchester Jakobsplatz szólófuvolistája vagyok. Nagyon élveztem az osztrák zenei életet és Bécset is, mígnem a párom, Madaras Gergely Manchesterben egy karmesteri pályázat utolsó fordulójába került.

Győri Noémi

Győri Noémi

Természetes, hogy szerettem volna, ha megnyeri a pozíciót, ami sikerült is, így végül mindketten Manchesterbe költöztünk. A várossal magával sosem barátkoztam meg igazán, pedig állást is kaptam az ottani zeneakadémián, a Royal Northern College of Music-ban, ami rendkívüli megtiszteltetés volt, tudván, milyen sokan szeretnének egyetemi álláshoz jutni. Később, amikor Londonba költöztünk és Gergőt felvették az English National Operába, egyre jobban vonzott a lehetőség, hogy nekivágjak a doktorinak.

Valami zene, valami más

Kapcsolódó

Valami zene, valami más

A Blinken OSA Archívum és az Intermezzo Művészeti Alapítvány zenei pályázatának díjait Axel Braun Valamilyen ellenzék című kiállításának finisszázsán vehette át néhány kiemelkedően tehetséges fiatal magyar zeneszerző.

- Ami a fuvolát illeti, számos intézmény, köztük a budapesti Zeneakadémia is kínál doktori képzést. Kizárólag családi okok vezettek ahhoz, hogy a brit fővárost választottad?

- Mindig az elképzeléseim között volt egy PhD lehetősége. A Zeneakadémián töltött fél évtized csodálatos volt, természetesen nagyon sokat jelent nekem a mai napig. A magyar fuvolista társadalmat és az otthoni zenész szakmát közelről ismerem, mindannyian tudunk a másikról, és számon tartjuk egymás munkáját. A karrierem jelenlegi pontján a döntésemben egyszerre több szempont volt meghatározó: egyrészt egy olyan világszínvonalú zeneakadémián szerettem volna a három-négy éves képzést folytatni, amely kifejezetten pódiumművészeknek kínál doktori képzést, másrészt döntő fontosságú volt a kihívás, hogy olyan környezetben legyek, ahol még nem ismernek, ezáltal új szakembereket, látásmódokat, zenei gondolkodásmódot is tanulhatok. Mivel ekkor már Londonban laktunk, és a Royal Academy of Music az összes elképzelésemnek maximálisan megfelelt, teljesen egyértelmű volt, hogy ezen a helyen próbálom meg a felvételit.

Győri Noémi

Győri Noémi (Fotó/Forrás: Böröcz Balázs)

- Nemcsak magyarként, de a világon elsőként szerezhetsz doktori címet fuvolából a Royal Academyn. Nem jelent ez túl nagy terhet?

- Inkább óriási kihívásnak és fantasztikus lehetőségnek élem meg a művészi növekedésemben. A hangszerem szempontjából keresve se találhattam volna magasabb szintű képzést és mindig is vágytam rá, hogy Londonban tanulhassak. London mellett talán még a Párizsi Conservatoire, a Julliard School, vagy a Yale Egyetem jöhetett volna szóba. Egyébként itt Angliában érdekes módon egyelőre még nem szükséges tudományos fokozat az egyetemi oktatáshoz.

- Művészi tevékenységed szempontjából közel két évtizedes tapasztalattal rendelkezel a kutatási témáddal kapcsolatban. Mik a legfőbb motiváló erők?

- Koltai Katalin gitárművésszel zeneakadémista korunk óta alkotunk egy duót, a téma valóban ennek a sok éves együttzenélésnek a tapasztalataiból táplálkozik. Mindig is úgy éreztem, hogy ennek a színgazdag és érzékeny kamaraformációnak különleges értékei és lehetőségei vannak. A gitárral való együttzenélésben hihetetlen fontos szerepet kap a tiszta, legkisebb részletekig kidolgozott, artikulált játékmód.

Koltai Katalin és Győri Noémi

Koltai Katalin és Győri Noémi

A formáció történetében az elmúlt tíz év mind a repertoár, mind hangfelvételek és kutatások terén kifejezetten nagy fejlődést és változás hozott. Ma már számos világhíres művész alkot fuvola-gitár duót, ennek köszönhetően a kortárs zenei élet kiemelkedő szerzői érdeklődéssel fordulnak a fuvola-gitár felé, tehát sok izgalmas művel bővül a repertoár. Ennek ellenére a koncertéletben, fontos kamaratermekben szinte egyáltalán nem találkozik a közönség fuvola-gitár hangversenyekkel, fesztiválokon is nagyon ritkán, olyankor is inkább könnyedebb, szórakoztatóbb jellegű műsorral.

- Miben látod a legfőbb problémát, ami miatt ez a kamaraformáció még aligha van benne a köztudatban?

- A klasszikus gitár fejlődésével párhuzamosan alakult ki a fuvola-gitár duó is, elsősorban Mauro Giuliani olasz zeneszerzőnek és gitárvirtuóznak köszönhetően, aki számos meghatározó művet írt a formációra. Giuliani munkássága azonban, érdekes módon, kisebb szerzőket leszámítva, nem inspirálta kortársait, például Haydnt, Schubertet vagy Beethovent, akik pedig ismerhették az olasz művész nevét és műveit – hiszen Giuliani a 18-19 század fordulóján Bécsben élt. Ennek az oka talán az, hogy a korabeli fuvola és gitár mind hangerőben, mind technikai fejlettségében és intonációs precizitásában rengeteg problémát vetett fel.

Győri Noémi

Győri Noémi

Éppen ezért központi szerepe van a minőségi, eredeti repertoár hiányának abban, hogy ez a formáció ma is ennyire alulreprezentált. Számunkra tehát magától értetődő volt, hogy ezt az űrt valahogy be kellene tölteni, és elkezdtünk kísérletezni a repertoár bővítésével bécsi klasszikus szerzők kompozícióiból. Haydn, Mozart, vagy Beethoven művei meghatározó fontosságúak minden hangszer repertoárjában, ráadásul a zongoraműveik tökéletesen áthangszerelhetőek fuvolára és gitárra. Ezekkel a saját átiratokkal teljesen egyedi hangversenyélményben részesítjük a közönséget, aki ezáltal egészen más oldalát ismerheti meg a fuvola-gitár duónak.

Új életre kelt a fuvola

Kapcsolódó

Új életre kelt a fuvola

A BMC-ben és a Concerto Zeneházban első ízben rendezték meg március 11-13. között a Budapest Fuvola Akadémiát.

- Elképzelésed szerint mik azok a tényezők, amelyeket változtatni lehet és kell is?

- Londonban a képzés során az a feladatom, hogy egy komplett koncepciót alakítsak ki, aminek a középpontjában egy művészi terv megvalósítása áll. Az átiratokkal egyrészt azt szeretném vizsgálni, hogy hogyan lehet egy szólóhangszerre és egy előadóra komponált monologikus zenei anyagot természetes dialógussá, igazi kamarazenévé formálni. A célom az, hogy mindkét hangszer egyenlő szereplőként vegye ki a részét mind a kíséretből, mind a szóló-játékból, ezáltal átformálva a tradicionális fuvola-gitár duó-játékmódot. Másrészt szeretném fajsúlyos repertoár „létrehozásával” elérni azt, hogy a formációról ne elsősorban a könnyed aláfestő-zene jusson az emberek eszébe. Tisztában vagyok vele, hogy három év alatt nem lehet megváltani a világot, de hiszek abban, hogy fontos folyamatokat tudok elindítani.

Győri Noémi

Győri Noémi

Kíváncsi vagyok, hogy Katával művészileg milyen kihívások elé állítanak minket azok a koncertek, melyeknek középpontjában Haydn- és Mozart-művek átiratai szerepelnek. Milyen hatással lehetnek ezek a közönségre, vagy koncertszervezőkre? Hogyan működhetnek ugyanezek az átiratok az oktatásban? Az elkövetkezendő években a hangversenyek mellett számos workshopot, előadás-koncertet vezetünk, vezetek majd világszerte, és jelentős szakemberekkel konzultálok. Most még nem tudjuk, mi történik majd ezeknek köszönhetően – mennyire lehetséges felvenni a versenyt vonós kamarazenei formációkkal, vagy akár a zongoristákkal.

- A zongorát hoztad példának. A koncerteket tekintve lehetséges, hogy a hangszernek vannak bizonyos helyzeti előnyei?

- Kétségtelen, hogy a gitár és a fuvola hangja nem tud betölteni kifejezetten nagy tereket, elsősorban kamaratermekben és szalon-jellegű helyszíneken tud igazán kibontakozni. Viszont a közönséggel való közvetlen és élő kapcsolat kialakítása és a hallgatósággal való kommunikáció egy ilyen intimebb térben sokkal könnyebben megvalósítható; erre ez a formáció kifejezetten alkalmas.

- A projektednek van egy másik tényezője is, ami szintén a zongoristákkal hozható összefüggésbe. Mi az, amiben ők egyelőre az élen járnak?

- A zenei könyvtárakban számtalan olyan izgalmas szakmai könyvet találni, amelyben például koncertező zongoraművészek fogalmazzák meg hangszerükkel kapcsolatos művészi, vagy elméleti elképzeléseiket. Ez a fuvolásokra egyelőre nem igazán jellemző. A szélesebb közönséggel való kommunikáció mellett a művészileg mélyreható elemzések és gondolatok megfogalmazása és publikálása szerintem nagyon fontos.

- Hol, milyen keretek között hallhatunk majd téged és a duótokat a közeljövőben?

- A nyár második felében Busanban, Dél-Koreában vezetek mesterkurzust. Az új évad szeptemberben pedig egy, az átiratokat bemutató hangversennyel indul a londoni Royal Academy of Music David Josefowitz-termében. A többi koncertről és érdekességről részletesen mesélek majd hamarosan!

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Közleményt adott ki Domingo ügyében a nevét viselő fesztivál

A Plácido Domingo Classics Fesztivál közleménye nem utal arra, hogy a tenor #metoo-botrányára kíván reagálni, de beszédes, hogy két nappal a kirobbanása után tették közzé.
Zenés színház

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.
Klasszikus

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Színház

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.
Klasszikus ajánló

A fuvolát és a trombitát ismered, de mi az a didgeridoo?

Ez is kiderül a Kovács Zalán László tubaművész által alapított Nemzetközi Fúvós Napokon, amely a fúvós hangszerek értékeit kívánja megmutatni a nagyérdeműnek Pakson.
Klasszikus videó

A zongora, ami festményt alkot, ha játszanak rajta

Egy olasz zongoraművész és mérnök ismerőse úgy gondolták, jó ötlet apró ecseteket rögzíteni a zongorakalapácsokra. Videó.