Klasszikus

Nem enigma

2015.12.17. 08:10
Ajánlom
Ha egyáltalán szabad ilyen megkülönböztetéssel élnem, Érdi Tamás egy jellemzőben mindenképpen több a pianisták zöménél: azonnal felismerhető, ha ő ül a zongoránál. Így volt ez december 14-én is az Óbudai Társaskörben.
 Érdi Tamás koncertjeiről itt olvashat tovább.

 Nem szabadna másért emlegetnem a tényt, hogy Érdi Tamás elvesztette a látását, csupán magyarázatképpen arra, hogy miért jelent számára mást a hang, mint más embereknek. Játékában mindig jelen van a zenei nyelvben érzett természetes otthonosság, mely a dinamikai spektrum tágulását és egyénibb megszólalást eredményez.

Érdi Tamás

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Számára a zene nem enigma, nem rejtély, nem kód, hanem anyanyelv. Nem azért, mert Érdi játéka hibátlan vagy mindig tökéletesre csiszolt. Sokkal ösztönösebb képességről tesznek tanúbizonyságot interpretációi: a természetes megszólalás könnyedségével bánik a hanggal, ezáltal a lehető legközelebb hozza a zenét a hallgatókhoz.

Joseph Haydn e-moll szonátája (Hob. XVI:34) az 1770-es évek végén született, amikor a csembalót épphogy felváltotta a fortepiano. A kotta nagyon is tanúskodik e változásról, Érdi játéka pedig bemutatja, mit adhat közel két és fél évszázadnyi előadói gyakorlat egy Haydn-interpretációhoz. Kontrasztjai, crescendói és decrescendói egyszersmind meghökkentők, mégis organikusak és természetesek. A második, Adagio tétel révedező, romantikusabb hangot üt meg, a harmadik tétel csiszolt eleganciája ízig-vérig klasszikus. A historikus előadásmód jóleső mellőzése azonban a szonátaformájú nyitótételben a legszembetűnőbb, a Presto tempójelzés ellenére mélyreható zenélést hallunk.

Mozart D-dúr rondója (K. 485) a gáláns stílus egyik apró remekműve, és bár a zeneszerző életében nem adták ki, ma népszerűségnek örvend. Érdi előadása elegáns és változatos megoldásokban gazdag, mindig új színben tünteti fel a téma variációit. Hasonlóképpen öröm a fülnek Schubert esz-moll zongoradarabja (a D 946-os sorozatból). Az Allegro assai feliratú, sodró lüktetésű tétel erejét a forzandók, a pianók, a crescendók finom váltakozása adja, és Érdi különleges érzékkel tesz eleget a mű dinamikai követelményeinek, gondosan, átgondoltan, egyben intuitívan használja a rubato játékmódot is.

Az első rész végén Beethoven kedvelt szonátája, a cisz-moll Holdfény csendült fel. A híres első tétel (Adagio sostenuto) egy-két pontatlanság ellenére feszültséggel telve, a második tétel (Allegretto) kiforrott eleganciával szólt. A záró Presto agitatót nagy örömömre a szokottnál némileg lassabb tempóval játszotta Érdi, feltárva a zene gazdagságát.

A szünetet követően Érdi Schubert op. 90-es Négy impromptujét (D 899) szólaltatta meg, rendkívül éretten. Nem csoda: a művész 2002-es élő lemezén is szerepeltette a négy zongoradarabot. A c-moll nyitódarab indulótémája már-már pasztoráli szelídséggel, idilli tisztasággal szólt. Az ezt követő Esz-dúr érdekessége, hogy a párhuzamos mollban, esz-mollban zárul, kár, hogy helyenként nem világosan szegmentált hangokat hallottunk. A Gesz-dúr impromptu talán a sorozat legbecsesebb tagja, de minden bizonnyal szebb, mint az a mobiltelefon-csengőhang, mely megszólalt közben. Ennek ellenére Érdi ragyogóan építette fel a darabot, s ha nem zavarta volna meg kétszer is a modern világ előbb említett, nélkülözhetetlen vívmánya, bizonyára még magasabbra szárnyalt volna keze alatt a melódia. Az utolsó, Asz-dúr darabban megint a hangnemekkel játszik a legnagyobb dalszerző: először a párhuzamos moll hangnemmel kezd, majd érinti a Cesz-dúrt és a h-mollt is. Különösen a négykeresztes appassionato középrész szólalt meg mély drámaisággal, a csaknem félórás ciklus pedig méltán kapott kitartó tapsot.

9P2A8926

9P2A8926 (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Liszt Vigasztalások című ciklusát (S 172) Victor Hugo és kortársai romantikus költészete ihlette. A harmadik, talán legnépszerűbb, Desz-dúr consolation a Lento placido feliratot viseli, de ez nem jelenti, hogy Érdi nem használná ki a műben rejlő drámaiság lehetőségeit: expresszív, magasba törő hangokat hallunk, s amikor már alig lehetne tovább fokozni a feszültséget, a légies, perdendosi záróhangok megnyugvást adnak. Liszt VI. magyar rapszódiája a pianistától megszokott tempóbeli és dinamikai változatossággal hangzott el, mely bőven kárpótolt a melléütésekért is. Jót tesz Lisztnek az efféle szélsőségesség, a Társaskör közönsége pedig hatalmas tapssal jutalmazta a népszerű darabot. Ráadásként Debussy Clair de lune c. zongoradarabja és Bartóktól az Este a székelyeknél hangzott el, én pedig kételkedem, hogy lenne olyan hazai zenekedvelő, aki ne hallotta volna még ezeket a műveket Érdi Tamás előadásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.