Klasszikus

Nem enigma

2015.12.17. 08:10
Ajánlom
Ha egyáltalán szabad ilyen megkülönböztetéssel élnem, Érdi Tamás egy jellemzőben mindenképpen több a pianisták zöménél: azonnal felismerhető, ha ő ül a zongoránál. Így volt ez december 14-én is az Óbudai Társaskörben.
 Érdi Tamás koncertjeiről itt olvashat tovább.

 Nem szabadna másért emlegetnem a tényt, hogy Érdi Tamás elvesztette a látását, csupán magyarázatképpen arra, hogy miért jelent számára mást a hang, mint más embereknek. Játékában mindig jelen van a zenei nyelvben érzett természetes otthonosság, mely a dinamikai spektrum tágulását és egyénibb megszólalást eredményez.

Érdi Tamás

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Számára a zene nem enigma, nem rejtély, nem kód, hanem anyanyelv. Nem azért, mert Érdi játéka hibátlan vagy mindig tökéletesre csiszolt. Sokkal ösztönösebb képességről tesznek tanúbizonyságot interpretációi: a természetes megszólalás könnyedségével bánik a hanggal, ezáltal a lehető legközelebb hozza a zenét a hallgatókhoz.

Joseph Haydn e-moll szonátája (Hob. XVI:34) az 1770-es évek végén született, amikor a csembalót épphogy felváltotta a fortepiano. A kotta nagyon is tanúskodik e változásról, Érdi játéka pedig bemutatja, mit adhat közel két és fél évszázadnyi előadói gyakorlat egy Haydn-interpretációhoz. Kontrasztjai, crescendói és decrescendói egyszersmind meghökkentők, mégis organikusak és természetesek. A második, Adagio tétel révedező, romantikusabb hangot üt meg, a harmadik tétel csiszolt eleganciája ízig-vérig klasszikus. A historikus előadásmód jóleső mellőzése azonban a szonátaformájú nyitótételben a legszembetűnőbb, a Presto tempójelzés ellenére mélyreható zenélést hallunk.

Mozart D-dúr rondója (K. 485) a gáláns stílus egyik apró remekműve, és bár a zeneszerző életében nem adták ki, ma népszerűségnek örvend. Érdi előadása elegáns és változatos megoldásokban gazdag, mindig új színben tünteti fel a téma variációit. Hasonlóképpen öröm a fülnek Schubert esz-moll zongoradarabja (a D 946-os sorozatból). Az Allegro assai feliratú, sodró lüktetésű tétel erejét a forzandók, a pianók, a crescendók finom váltakozása adja, és Érdi különleges érzékkel tesz eleget a mű dinamikai követelményeinek, gondosan, átgondoltan, egyben intuitívan használja a rubato játékmódot is.

Az első rész végén Beethoven kedvelt szonátája, a cisz-moll Holdfény csendült fel. A híres első tétel (Adagio sostenuto) egy-két pontatlanság ellenére feszültséggel telve, a második tétel (Allegretto) kiforrott eleganciával szólt. A záró Presto agitatót nagy örömömre a szokottnál némileg lassabb tempóval játszotta Érdi, feltárva a zene gazdagságát.

A szünetet követően Érdi Schubert op. 90-es Négy impromptujét (D 899) szólaltatta meg, rendkívül éretten. Nem csoda: a művész 2002-es élő lemezén is szerepeltette a négy zongoradarabot. A c-moll nyitódarab indulótémája már-már pasztoráli szelídséggel, idilli tisztasággal szólt. Az ezt követő Esz-dúr érdekessége, hogy a párhuzamos mollban, esz-mollban zárul, kár, hogy helyenként nem világosan szegmentált hangokat hallottunk. A Gesz-dúr impromptu talán a sorozat legbecsesebb tagja, de minden bizonnyal szebb, mint az a mobiltelefon-csengőhang, mely megszólalt közben. Ennek ellenére Érdi ragyogóan építette fel a darabot, s ha nem zavarta volna meg kétszer is a modern világ előbb említett, nélkülözhetetlen vívmánya, bizonyára még magasabbra szárnyalt volna keze alatt a melódia. Az utolsó, Asz-dúr darabban megint a hangnemekkel játszik a legnagyobb dalszerző: először a párhuzamos moll hangnemmel kezd, majd érinti a Cesz-dúrt és a h-mollt is. Különösen a négykeresztes appassionato középrész szólalt meg mély drámaisággal, a csaknem félórás ciklus pedig méltán kapott kitartó tapsot.

9P2A8926

9P2A8926 (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Liszt Vigasztalások című ciklusát (S 172) Victor Hugo és kortársai romantikus költészete ihlette. A harmadik, talán legnépszerűbb, Desz-dúr consolation a Lento placido feliratot viseli, de ez nem jelenti, hogy Érdi nem használná ki a műben rejlő drámaiság lehetőségeit: expresszív, magasba törő hangokat hallunk, s amikor már alig lehetne tovább fokozni a feszültséget, a légies, perdendosi záróhangok megnyugvást adnak. Liszt VI. magyar rapszódiája a pianistától megszokott tempóbeli és dinamikai változatossággal hangzott el, mely bőven kárpótolt a melléütésekért is. Jót tesz Lisztnek az efféle szélsőségesség, a Társaskör közönsége pedig hatalmas tapssal jutalmazta a népszerű darabot. Ráadásként Debussy Clair de lune c. zongoradarabja és Bartóktól az Este a székelyeknél hangzott el, én pedig kételkedem, hogy lenne olyan hazai zenekedvelő, aki ne hallotta volna még ezeket a műveket Érdi Tamás előadásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Vizuál

Nézze meg Tasnádi István új filmjét otthon!

Reinkarnációval foglalkozó cégről és klienseiről készített filmet az Aranyélet írója. Tasnádi István második rendezését augusztus 29-én vetíti a Duna TV.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Klasszikus

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.