Klasszikus

Nem enigma

2015.12.17. 08:10
Ajánlom
Ha egyáltalán szabad ilyen megkülönböztetéssel élnem, Érdi Tamás egy jellemzőben mindenképpen több a pianisták zöménél: azonnal felismerhető, ha ő ül a zongoránál. Így volt ez december 14-én is az Óbudai Társaskörben.
 Érdi Tamás koncertjeiről itt olvashat tovább.

 Nem szabadna másért emlegetnem a tényt, hogy Érdi Tamás elvesztette a látását, csupán magyarázatképpen arra, hogy miért jelent számára mást a hang, mint más embereknek. Játékában mindig jelen van a zenei nyelvben érzett természetes otthonosság, mely a dinamikai spektrum tágulását és egyénibb megszólalást eredményez.

Érdi Tamás

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Számára a zene nem enigma, nem rejtély, nem kód, hanem anyanyelv. Nem azért, mert Érdi játéka hibátlan vagy mindig tökéletesre csiszolt. Sokkal ösztönösebb képességről tesznek tanúbizonyságot interpretációi: a természetes megszólalás könnyedségével bánik a hanggal, ezáltal a lehető legközelebb hozza a zenét a hallgatókhoz.

Joseph Haydn e-moll szonátája (Hob. XVI:34) az 1770-es évek végén született, amikor a csembalót épphogy felváltotta a fortepiano. A kotta nagyon is tanúskodik e változásról, Érdi játéka pedig bemutatja, mit adhat közel két és fél évszázadnyi előadói gyakorlat egy Haydn-interpretációhoz. Kontrasztjai, crescendói és decrescendói egyszersmind meghökkentők, mégis organikusak és természetesek. A második, Adagio tétel révedező, romantikusabb hangot üt meg, a harmadik tétel csiszolt eleganciája ízig-vérig klasszikus. A historikus előadásmód jóleső mellőzése azonban a szonátaformájú nyitótételben a legszembetűnőbb, a Presto tempójelzés ellenére mélyreható zenélést hallunk.

Mozart D-dúr rondója (K. 485) a gáláns stílus egyik apró remekműve, és bár a zeneszerző életében nem adták ki, ma népszerűségnek örvend. Érdi előadása elegáns és változatos megoldásokban gazdag, mindig új színben tünteti fel a téma variációit. Hasonlóképpen öröm a fülnek Schubert esz-moll zongoradarabja (a D 946-os sorozatból). Az Allegro assai feliratú, sodró lüktetésű tétel erejét a forzandók, a pianók, a crescendók finom váltakozása adja, és Érdi különleges érzékkel tesz eleget a mű dinamikai követelményeinek, gondosan, átgondoltan, egyben intuitívan használja a rubato játékmódot is.

Az első rész végén Beethoven kedvelt szonátája, a cisz-moll Holdfény csendült fel. A híres első tétel (Adagio sostenuto) egy-két pontatlanság ellenére feszültséggel telve, a második tétel (Allegretto) kiforrott eleganciával szólt. A záró Presto agitatót nagy örömömre a szokottnál némileg lassabb tempóval játszotta Érdi, feltárva a zene gazdagságát.

A szünetet követően Érdi Schubert op. 90-es Négy impromptujét (D 899) szólaltatta meg, rendkívül éretten. Nem csoda: a művész 2002-es élő lemezén is szerepeltette a négy zongoradarabot. A c-moll nyitódarab indulótémája már-már pasztoráli szelídséggel, idilli tisztasággal szólt. Az ezt követő Esz-dúr érdekessége, hogy a párhuzamos mollban, esz-mollban zárul, kár, hogy helyenként nem világosan szegmentált hangokat hallottunk. A Gesz-dúr impromptu talán a sorozat legbecsesebb tagja, de minden bizonnyal szebb, mint az a mobiltelefon-csengőhang, mely megszólalt közben. Ennek ellenére Érdi ragyogóan építette fel a darabot, s ha nem zavarta volna meg kétszer is a modern világ előbb említett, nélkülözhetetlen vívmánya, bizonyára még magasabbra szárnyalt volna keze alatt a melódia. Az utolsó, Asz-dúr darabban megint a hangnemekkel játszik a legnagyobb dalszerző: először a párhuzamos moll hangnemmel kezd, majd érinti a Cesz-dúrt és a h-mollt is. Különösen a négykeresztes appassionato középrész szólalt meg mély drámaisággal, a csaknem félórás ciklus pedig méltán kapott kitartó tapsot.

9P2A8926

9P2A8926 (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Liszt Vigasztalások című ciklusát (S 172) Victor Hugo és kortársai romantikus költészete ihlette. A harmadik, talán legnépszerűbb, Desz-dúr consolation a Lento placido feliratot viseli, de ez nem jelenti, hogy Érdi nem használná ki a műben rejlő drámaiság lehetőségeit: expresszív, magasba törő hangokat hallunk, s amikor már alig lehetne tovább fokozni a feszültséget, a légies, perdendosi záróhangok megnyugvást adnak. Liszt VI. magyar rapszódiája a pianistától megszokott tempóbeli és dinamikai változatossággal hangzott el, mely bőven kárpótolt a melléütésekért is. Jót tesz Lisztnek az efféle szélsőségesség, a Társaskör közönsége pedig hatalmas tapssal jutalmazta a népszerű darabot. Ráadásként Debussy Clair de lune c. zongoradarabja és Bartóktól az Este a székelyeknél hangzott el, én pedig kételkedem, hogy lenne olyan hazai zenekedvelő, aki ne hallotta volna még ezeket a műveket Érdi Tamás előadásában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.