Klasszikus

Nem enigma

2015.12.17. 08:10
Ajánlom
Ha egyáltalán szabad ilyen megkülönböztetéssel élnem, Érdi Tamás egy jellemzőben mindenképpen több a pianisták zöménél: azonnal felismerhető, ha ő ül a zongoránál. Így volt ez december 14-én is az Óbudai Társaskörben.
 Érdi Tamás koncertjeiről itt olvashat tovább.

 Nem szabadna másért emlegetnem a tényt, hogy Érdi Tamás elvesztette a látását, csupán magyarázatképpen arra, hogy miért jelent számára mást a hang, mint más embereknek. Játékában mindig jelen van a zenei nyelvben érzett természetes otthonosság, mely a dinamikai spektrum tágulását és egyénibb megszólalást eredményez.

Érdi Tamás

Érdi Tamás (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Számára a zene nem enigma, nem rejtély, nem kód, hanem anyanyelv. Nem azért, mert Érdi játéka hibátlan vagy mindig tökéletesre csiszolt. Sokkal ösztönösebb képességről tesznek tanúbizonyságot interpretációi: a természetes megszólalás könnyedségével bánik a hanggal, ezáltal a lehető legközelebb hozza a zenét a hallgatókhoz.

Joseph Haydn e-moll szonátája (Hob. XVI:34) az 1770-es évek végén született, amikor a csembalót épphogy felváltotta a fortepiano. A kotta nagyon is tanúskodik e változásról, Érdi játéka pedig bemutatja, mit adhat közel két és fél évszázadnyi előadói gyakorlat egy Haydn-interpretációhoz. Kontrasztjai, crescendói és decrescendói egyszersmind meghökkentők, mégis organikusak és természetesek. A második, Adagio tétel révedező, romantikusabb hangot üt meg, a harmadik tétel csiszolt eleganciája ízig-vérig klasszikus. A historikus előadásmód jóleső mellőzése azonban a szonátaformájú nyitótételben a legszembetűnőbb, a Presto tempójelzés ellenére mélyreható zenélést hallunk.

Mozart D-dúr rondója (K. 485) a gáláns stílus egyik apró remekműve, és bár a zeneszerző életében nem adták ki, ma népszerűségnek örvend. Érdi előadása elegáns és változatos megoldásokban gazdag, mindig új színben tünteti fel a téma variációit. Hasonlóképpen öröm a fülnek Schubert esz-moll zongoradarabja (a D 946-os sorozatból). Az Allegro assai feliratú, sodró lüktetésű tétel erejét a forzandók, a pianók, a crescendók finom váltakozása adja, és Érdi különleges érzékkel tesz eleget a mű dinamikai követelményeinek, gondosan, átgondoltan, egyben intuitívan használja a rubato játékmódot is.

Az első rész végén Beethoven kedvelt szonátája, a cisz-moll Holdfény csendült fel. A híres első tétel (Adagio sostenuto) egy-két pontatlanság ellenére feszültséggel telve, a második tétel (Allegretto) kiforrott eleganciával szólt. A záró Presto agitatót nagy örömömre a szokottnál némileg lassabb tempóval játszotta Érdi, feltárva a zene gazdagságát.

A szünetet követően Érdi Schubert op. 90-es Négy impromptujét (D 899) szólaltatta meg, rendkívül éretten. Nem csoda: a művész 2002-es élő lemezén is szerepeltette a négy zongoradarabot. A c-moll nyitódarab indulótémája már-már pasztoráli szelídséggel, idilli tisztasággal szólt. Az ezt követő Esz-dúr érdekessége, hogy a párhuzamos mollban, esz-mollban zárul, kár, hogy helyenként nem világosan szegmentált hangokat hallottunk. A Gesz-dúr impromptu talán a sorozat legbecsesebb tagja, de minden bizonnyal szebb, mint az a mobiltelefon-csengőhang, mely megszólalt közben. Ennek ellenére Érdi ragyogóan építette fel a darabot, s ha nem zavarta volna meg kétszer is a modern világ előbb említett, nélkülözhetetlen vívmánya, bizonyára még magasabbra szárnyalt volna keze alatt a melódia. Az utolsó, Asz-dúr darabban megint a hangnemekkel játszik a legnagyobb dalszerző: először a párhuzamos moll hangnemmel kezd, majd érinti a Cesz-dúrt és a h-mollt is. Különösen a négykeresztes appassionato középrész szólalt meg mély drámaisággal, a csaknem félórás ciklus pedig méltán kapott kitartó tapsot.

9P2A8926

9P2A8926 (Fotó/Forrás: Érdi-Harmos Réka)

Liszt Vigasztalások című ciklusát (S 172) Victor Hugo és kortársai romantikus költészete ihlette. A harmadik, talán legnépszerűbb, Desz-dúr consolation a Lento placido feliratot viseli, de ez nem jelenti, hogy Érdi nem használná ki a műben rejlő drámaiság lehetőségeit: expresszív, magasba törő hangokat hallunk, s amikor már alig lehetne tovább fokozni a feszültséget, a légies, perdendosi záróhangok megnyugvást adnak. Liszt VI. magyar rapszódiája a pianistától megszokott tempóbeli és dinamikai változatossággal hangzott el, mely bőven kárpótolt a melléütésekért is. Jót tesz Lisztnek az efféle szélsőségesség, a Társaskör közönsége pedig hatalmas tapssal jutalmazta a népszerű darabot. Ráadásként Debussy Clair de lune c. zongoradarabja és Bartóktól az Este a székelyeknél hangzott el, én pedig kételkedem, hogy lenne olyan hazai zenekedvelő, aki ne hallotta volna még ezeket a műveket Érdi Tamás előadásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Az idei Berlinalén az is kiderült, hogy Martin Scorsese egy két lábon járó filmenciklopédia

A 74. Berlinale a megkezdett mederben folyt tovább: az elmúlt öt napban is maradt a határok és az aktuális társadalmi kérdések feszegetése.
Színház

Kétszemélyes tantermi előadás készült a Sorstalanságból a Katonában

A Gloviczki Bernát és Jakab Balázs előadásában látható színpadi adaptációt Bagossy Júlia rendezte. A bemutatót február 23-án tartják a Sufniban.
Klasszikus

Bach, Chopin és Schumann műveit szólaltatja meg Grigorij Szokolov a Müpában

Az orosz zongoraművész szólóestjén Johann Sebastian Bach négy duettje és c-moll partitája, Chopin mazurkái és Schumann Waldszenen (Erdei jelenetek) című műve hangzik el az MVM Koncertek – A Zongora sorozatban március 13-án a Müpában.
Vizuál

„Nem elég gondolni, tenni is kell” – fontos társadalmi ügyekről rendez kiállítást a Radnóti Színház

A társulat célja ráirányítani a figyelmet közös ügyeinkre, közelebb hozva, felnagyítva, kihangosítva azokat. Az előző évadban elindult kampány fotósorozatait Csoszó Gabriella készítette, a figyelemfelkeltő akció idén az újonnan szerződött színészek ügyeivel folytatódott.
Vizuál

Süveges Rita festőművész lett az Esterházy Art Award közönségdíjasa

A 2023-as Esterházy Art Award-díjhoz kapcsolódó kiállítás március 3-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban, majd április közepén a kismartoni Esterházy-kastélyban is kiállítják a díjazott alkotók munkáit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach, Chopin és Schumann műveit szólaltatja meg Grigorij Szokolov a Müpában

Az orosz zongoraművész szólóestjén Johann Sebastian Bach négy duettje és c-moll partitája, Chopin mazurkái és Schumann Waldszenen (Erdei jelenetek) című műve hangzik el az MVM Koncertek – A Zongora sorozatban március 13-án a Müpában.
Klasszikus hír

A zene- és énektanári pálya népszerűsítését segíti a frissen átadott Kodály Műhely

A Városmajorban található intézmény kurzusoknak, szakmai és módszertani bemutatóknak, művészeti, zenetudományi témájú kerekasztal-beszélgetéseknek és kamarazenei hangversenyeknek ad helyet.
Klasszikus hír

Négy kiváló muzsikus rögzítette Brahms zongoranégyeseit

Brahms mindhárom zongoranégyesét vette lemezre Giovanni Guzzo, Szűcs Máté, Perényi Miklós és Várjon Dénes. Az album március 1-jén jelenik meg a Hungarotonnál.
Klasszikus ajánló

Kalló Zsolt lesz az Anima Musicae vendégkoncertmestere

Legutóbbi Nádor termi koncertjükön a zseniális Mendelssohn zenéiből válogattak, február 24-én pedig a szintén csodagyerekként emlegetett Mozart remekművei csendülnek fel az Anima Musicae Kamarazenekar és mostani vendégük, Kalló Zsolt koncertjén.
Klasszikus interjú

„Aki kíváncsi, mindig ki akar nyitni egy következő ajtót” – interjú Hámori Mátéval

Nemcsak azokhoz akar szólni, akik maguktól is bemennek a koncertterembe – Hámori Máté és a Danubia Zenekar azon igyekszik, hogy a legkülönfélébb emberek ráébredjenek, milyen fontos szerepet tölt be a zene az életünkben.