Miért van szükség a bővítésre?

Mert nem férünk el! Sajnos mindannyian tudjuk, hogy a gyakorló (nem oktatás, hanem egyéni gyakorlás számára igénybe vehető terem – a szerk.) mint olyan, elméleti fogalom ebben a házban. Még igazgatóhelyettesként éveken át küszködtem a terembeosztás hálátlan feladatával, és a helyzet azóta sem lett könnyebb, hogy más vette át, mert az iskola létszáma folyamatosan emelkedik. Ennek egyik oka, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal több hangkultúra szakos hallgatónk volt, és nekik kevesebb teremigényes egyéni órát tartottunk.

Egyértelműen összesen nyolc, legföljebb 24 fős osztálytermünk szab korlátot annak, hogy hány gyereket tudunk felvenni, de a demográfiai trendeket is figyelembe véve, a bővítéssel nem az agresszív létszámbővítés a célunk, hanem az oktatási környezet színvonalának az emelése.

Milyen alapvetések mentén indult meg az ötletelés?

Néhány konkrét cél lebegett a szemem előtt. Szeretném elérni, hogy hangszerenként tudjunk terem blokkokat létrehozni, amelyeket az érintett tanárok oszthatnak be egymás között. Szeretnék továbbá 18-20 olyasmi hangszigetelt gyakorlófülkét, mint amilyeneket a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében, vagy a pécsi zeneművészeti kar új épületében alakítottak ki.

Nem túl szűkösek ezek?

De, ám ha az az alternatíva, hogy két diák trombitáljon egyszerre egy WC-ben, vagy egyedül gyakoroljanak egy-egy ilyen kis fülkében, akkor nem kérdés, hogy sokkal jobb lesz. Órát tartani ezekben nem is lehet majd, tényleg kizárólag egyéni gyakorlás számára lehet majd őket igénybe venni. De szeretnénk nagy új termeket is kialakítani, mert vannak olyan zenetörténet csoportok, amelyeken kis híján egymás ölében ülnek a gyerekek. A könyvtár mérete és ezért kottaállománya méltatlan az iskolához, de nem tudunk továbblépni, ha nem bővítjük az épületet. És sokkal többet tudnánk külsős rendezvények számára bérbe adni a nagytermünket, ha lenne elég nagylétszámú kórus- és zenekari próbák tartására alkalmas helyiségünk.

Az új Szent István konzi látványterve

Nemcsak bővítésről, hanem a Columbus utcai épületszárny felújításáról is szó van.

Az egész projekt másik motorja, hogy kevésbé legyünk a szomszédaink terhére. Mivel a háznak lényegében nincs sem hő- sem hangszigetelése, ezek utólagos megoldásától nagyon sokat remélek. Ha belefér a költségvetésbe, az épület hűtését is szeretnénk megoldani – de nem légkondicionálással, hanem fancoil rendszerrel (a fűtéscsövekben keringetett hideg víz a radiátorokba épített ventillátorok segítségével hűti a helyiségek levegőjét – a szerk).

Ezek szerint energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek?

A jelenleginél csak gazdaságosabb lehet a fűtésrendszer, mert annak idején még széntüzeléshez készült, és az 1970-es években úgy állították át gázfűtésre, hogy tizenhat, sorba kötött lakossági méretű cirkokazán termeli a melegvizet. Úgy néz ki, hogy az egészet pincétől a tetőig ki kell cserélni, és ha a teljes vezetékrendszert cserélni kell minden teremben, az azt jelenti, hogy a helyreállítás lényegében teljes belső felújítást fog magával vonni. Egyébként napelemek telepítését, valamint eső- és szürkevíz felhasználást, és világítás korszerűsítést is tervezünk.

Érintheti-e az oktatási eszközparkot is a projekt?

Igen, terveztünk eszközbeszerzéssel is, főként hangszerekre gondolva. Az új gyakorlótermeknél például helytakarékos digitális zongorákkal számoltunk. Informatikai eszközökkel viszont nem terveztünk, mert az a tapasztalatom, hogy az ilyen jellegű fejlesztések a mai digitális világban szinte maguktól megoldódnak.

A látványterv és a mostani konzi (az utóbbi forrása a Google Earth)

Miért szerepel a tervekben kert a kistermi szárny tetején?

Miért ne szerepelhetne? Az építész tervezők álltak elő azzal a felvetéssel, hogy az új próbatermek feletti lapostető nagyon kedvezőtlen volna esztétikai és gyakorlati szempontból is. Ha viszont a kisterem feletti emelet ráépítést még egy magas ferdetetővel is tetéznénk, garantált lenne, hogy a szomszédban lakók fellázadnának. A kert kialakítása a beruházás egésze szempontjából nem tétel, az épület alapterület nem változik tőle, viszont milyen jó lesz gyakorlás után kimenni levegőzni!

És mit szólnak a tanár kollégák mindehhez?

Közel tíz éve dolgozom a bővítés előkészítésén, és mondhatom, mindenki nagyon örül a fejleményeknek. Többeknek voltak korábban ötletei, de azok inkább egy-egy tanszak speciális igényeit tükrözik, ezért kevéssé voltak alkalmasak arra, hogy beépüljenek a tervekbe. A folyamat egyébként csak mostanra jutott el oda, hogy tartalmi kérdéseket, vagy konkrét kialakításokat elemezzünk, és ezekben a kérdésekben sokat egyeztetünk helyetteseimmel.

Mikorra lehet a tervekből valóság?

Április végére lezárul az ötletelés, és kialakulnak a vázlattervek. A következő fázis szeptember végéig tart, akkorra kell elkészülniük az engedélyezési eljárásra benyújtható terveknek, már a végleges alaprajzokkal és látványtervekkel, illetve a beruházás teljes költségvetési ütemtervével. Addigra ki kell derülnie, hogy az egész építkezés megvalósítható-e anélkül, hogy ki kelljen költözzünk az épületből. Igyekszünk olyan műszaki megoldásokat választani, hogy két meghosszabbított nyári szünet alatt, és közöttük néhány terem nélkülözésével és persze sok kompromisszummal megoldható legyen a beruházás. Ha minden jól megy, bő egy év múlva indulhatna a munka, és 2021 őszére be is fejeződhetne.

A védett "szocreál" dombormű, ami miatt nem kezdődhetett el az iskola felújítása

Az iskola honlapján olvasható összefoglalóból úgy tűnik, egy védett szocreál dombormű miatt nem kezdődhetett meg korábban az épület bővítése. Ez komoly?

A dombormű csak az egyik akadály volt, sokkal inkább azért nem jöhetett szóba eddig ilyen volumenű projekt, mert nem volt még a tervezésre sem pénz. Egyébként épp a napokban, utólag derült ki, hogy nemcsak az a bizonyos dombormű, hanem a harmadik emelet cikkcakkos tetőszerkezete, sőt, a homlokzat egésze is védelem alatt áll, úgyhogy az első vázlatokat rögtön át is kellett dolgoztatnunk. De nem gond, van még pár évem a nyugdíjig, addigra csak elkészülünk! (nevet)

Háttér

A zuglói zeneiskolát 1968-ban indíthatta el Záborszky József a vezetésével akkorra már virágzó István gimnáziumi zenei műhely alapjain. Az iskola 1990-ben kapott engedélyt zeneművészeti szakközépiskolai tagozat, azaz konzi indítására. A Szent István király nevét felvevő intézményt 1991-től 2015-ig Záborszky Kálmán vezette, az 1954-ben alapított, és 2006 óta hivatásos együttesként, Zuglói Filharmónia néven működő „István zenekar” irányítása mellett.

Az István konzi 1994. január 3-án költözött jelenlegi, Colombus utcai épületébe, amely az 1960-as években eredetileg pártháznak épült. Másfél évvel később készült el az iskola új szárnya, melyben egy nagyszabású hangversenyterem, gyakorlótermek, hangszerműhely és könyvtár, valamint oktatásra és kiváló színvonalú felvételek készítése egyaránt alkalmas hangtechnikai stúdió kapott helyet.

A koncertteremben az ezredfordulóra épült meg Budapest sokáig egyetlen barokk orgonája.

A középiskola élén 2015. szeptember 1-től Makovecz Pál áll.

Az István konzi archív fotón

Magyarország kormánya 2018. december 5-én, 1635. számú határozatában döntött az iskolai énektanulás kultúrájának erősítése, a kórusélet fellendítése, és a módszertani központoknak tekintett egyes intézményekben a korszerű képzési körülmények teljes körű biztosítása érdekében egyes művészetoktatási intézmények – köztük az István konzi – bővítésének támogatásáról.

A cikket a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos hangkultúra szakos diákjainak zenei újságírás órája keretében Barát Barnabás, Csörgeő Luca és Ecsedi Anna készítették. Tanáruk, Végh Dániel 1998–2002 között az intézmény szakképzős növendéke, 2009–2013 között a Fidelio.hu szerkesztője volt.