Klasszikus

„Nem férünk el” – Végre megkezdődik az István konzi bővítése és felújítása

2019.04.08. 09:20
Ajánlom
Ha minden jól megy, pár éven belül kibővült és megújult környezetben tanulhatnak és gyakorolhatnak a zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium, azaz az „István konzi” növendékei. Az iskola Colombus utcai épületének fejlesztési terveiről Makovecz Pál igazgatót kérdeztük.

Miért van szükség a bővítésre?

Mert nem férünk el! Sajnos mindannyian tudjuk, hogy a gyakorló (nem oktatás, hanem egyéni gyakorlás számára igénybe vehető terem – a szerk.) mint olyan, elméleti fogalom ebben a házban. Még igazgatóhelyettesként éveken át küszködtem a terembeosztás hálátlan feladatával, és a helyzet azóta sem lett könnyebb, hogy más vette át, mert az iskola létszáma folyamatosan emelkedik. Ennek egyik oka, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal több hangkultúra szakos hallgatónk volt, és nekik kevesebb teremigényes egyéni órát tartottunk.

Elgondolkodtató másrészt, hogy a jelek szerint mára az István konzi a legnépszerűbb zeneművészeti szakgimnázium a térségben.

Egyértelműen összesen nyolc, legföljebb 24 fős osztálytermünk szab korlátot annak, hogy hány gyereket tudunk felvenni, de a demográfiai trendeket is figyelembe véve, a bővítéssel nem az agresszív létszámbővítés a célunk, hanem az oktatási környezet színvonalának az emelése.

Milyen alapvetések mentén indult meg az ötletelés?

Néhány konkrét cél lebegett a szemem előtt. Szeretném elérni, hogy hangszerenként tudjunk terem blokkokat létrehozni, amelyeket az érintett tanárok oszthatnak be egymás között. Szeretnék továbbá 18-20 olyasmi hangszigetelt gyakorlófülkét, mint amilyeneket a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületében, vagy a pécsi zeneművészeti kar új épületében alakítottak ki.

Nem túl szűkösek ezek?

De, ám ha az az alternatíva, hogy két diák trombitáljon egyszerre egy WC-ben, vagy egyedül gyakoroljanak egy-egy ilyen kis fülkében, akkor nem kérdés, hogy sokkal jobb lesz. Órát tartani ezekben nem is lehet majd, tényleg kizárólag egyéni gyakorlás számára lehet majd őket igénybe venni. De szeretnénk nagy új termeket is kialakítani, mert vannak olyan zenetörténet csoportok, amelyeken kis híján egymás ölében ülnek a gyerekek. A könyvtár mérete és ezért kottaállománya méltatlan az iskolához, de nem tudunk továbblépni, ha nem bővítjük az épületet. És sokkal többet tudnánk külsős rendezvények számára bérbe adni a nagytermünket, ha lenne elég nagylétszámú kórus- és zenekari próbák tartására alkalmas helyiségünk.

istvan-konzi-latvanyterv-utca-091710.jpg

Az új Szent István konzi látványterve

Nemcsak bővítésről, hanem a Columbus utcai épületszárny felújításáról is szó van.

Az egész projekt másik motorja, hogy kevésbé legyünk a szomszédaink terhére. Mivel a háznak lényegében nincs sem hő- sem hangszigetelése, ezek utólagos megoldásától nagyon sokat remélek. Ha belefér a költségvetésbe, az épület hűtését is szeretnénk megoldani – de nem légkondicionálással, hanem fancoil rendszerrel (a fűtéscsövekben keringetett hideg víz a radiátorokba épített ventillátorok segítségével hűti a helyiségek levegőjét – a szerk).

Ezek szerint energiatakarékossági szempontokat is figyelembe vettek?

A jelenleginél csak gazdaságosabb lehet a fűtésrendszer, mert annak idején még széntüzeléshez készült, és az 1970-es években úgy állították át gázfűtésre, hogy tizenhat, sorba kötött lakossági méretű cirkokazán termeli a melegvizet. Úgy néz ki, hogy az egészet pincétől a tetőig ki kell cserélni, és ha a teljes vezetékrendszert cserélni kell minden teremben, az azt jelenti, hogy a helyreállítás lényegében teljes belső felújítást fog magával vonni. Egyébként napelemek telepítését, valamint eső- és szürkevíz felhasználást, és világítás korszerűsítést is tervezünk.

Érintheti-e az oktatási eszközparkot is a projekt?

Igen, terveztünk eszközbeszerzéssel is, főként hangszerekre gondolva. Az új gyakorlótermeknél például helytakarékos digitális zongorákkal számoltunk. Informatikai eszközökkel viszont nem terveztünk, mert az a tapasztalatom, hogy az ilyen jellegű fejlesztések a mai digitális világban szinte maguktól megoldódnak.

istvan-konzi-kisterem-nezet-osszehasonlitas-091708.jpg

A látványterv és a mostani konzi (az utóbbi forrása a Google Earth)

Miért szerepel a tervekben kert a kistermi szárny tetején?

Miért ne szerepelhetne? Az építész tervezők álltak elő azzal a felvetéssel, hogy az új próbatermek feletti lapostető nagyon kedvezőtlen volna esztétikai és gyakorlati szempontból is. Ha viszont a kisterem feletti emelet ráépítést még egy magas ferdetetővel is tetéznénk, garantált lenne, hogy a szomszédban lakók fellázadnának. A kert kialakítása a beruházás egésze szempontjából nem tétel, az épület alapterület nem változik tőle, viszont milyen jó lesz gyakorlás után kimenni levegőzni!

És mit szólnak a tanár kollégák mindehhez?

Közel tíz éve dolgozom a bővítés előkészítésén, és mondhatom, mindenki nagyon örül a fejleményeknek. Többeknek voltak korábban ötletei, de azok inkább egy-egy tanszak speciális igényeit tükrözik, ezért kevéssé voltak alkalmasak arra, hogy beépüljenek a tervekbe. A folyamat egyébként csak mostanra jutott el oda, hogy tartalmi kérdéseket, vagy konkrét kialakításokat elemezzünk, és ezekben a kérdésekben sokat egyeztetünk helyetteseimmel.

Ki gondolta volna, hogy egy iskolaigazgatónak ilyesmivel is foglalkoznia kell…

Mikorra lehet a tervekből valóság?

Április végére lezárul az ötletelés, és kialakulnak a vázlattervek. A következő fázis szeptember végéig tart, akkorra kell elkészülniük az engedélyezési eljárásra benyújtható terveknek, már a végleges alaprajzokkal és látványtervekkel, illetve a beruházás teljes költségvetési ütemtervével. Addigra ki kell derülnie, hogy az egész építkezés megvalósítható-e anélkül, hogy ki kelljen költözzünk az épületből. Igyekszünk olyan műszaki megoldásokat választani, hogy két meghosszabbított nyári szünet alatt, és közöttük néhány terem nélkülözésével és persze sok kompromisszummal megoldható legyen a beruházás. Ha minden jól megy, bő egy év múlva indulhatna a munka, és 2021 őszére be is fejeződhetne.

istvan-konzi-dombormu-091922.jpg

A védett "szocreál" dombormű, ami miatt nem kezdődhetett el az iskola felújítása

Az iskola honlapján olvasható összefoglalóból úgy tűnik, egy védett szocreál dombormű miatt nem kezdődhetett meg korábban az épület bővítése. Ez komoly?

A dombormű csak az egyik akadály volt, sokkal inkább azért nem jöhetett szóba eddig ilyen volumenű projekt, mert nem volt még a tervezésre sem pénz. Egyébként épp a napokban, utólag derült ki, hogy nemcsak az a bizonyos dombormű, hanem a harmadik emelet cikkcakkos tetőszerkezete, sőt, a homlokzat egésze is védelem alatt áll, úgyhogy az első vázlatokat rögtön át is kellett dolgoztatnunk. De nem gond, van még pár évem a nyugdíjig, addigra csak elkészülünk! (nevet)

Háttér

A zuglói zeneiskolát 1968-ban indíthatta el Záborszky József a vezetésével akkorra már virágzó István gimnáziumi zenei műhely alapjain. Az iskola 1990-ben kapott engedélyt zeneművészeti szakközépiskolai tagozat, azaz konzi indítására. A Szent István király nevét felvevő intézményt 1991-től 2015-ig Záborszky Kálmán vezette, az 1954-ben alapított, és 2006 óta hivatásos együttesként, Zuglói Filharmónia néven működő „István zenekar” irányítása mellett.

Az István konzi 1994. január 3-án költözött jelenlegi, Colombus utcai épületébe, amely az 1960-as években eredetileg pártháznak épült. Másfél évvel később készült el az iskola új szárnya, melyben egy nagyszabású hangversenyterem, gyakorlótermek, hangszerműhely és könyvtár, valamint oktatásra és kiváló színvonalú felvételek készítése egyaránt alkalmas hangtechnikai stúdió kapott helyet.

A koncertteremben az ezredfordulóra épült meg Budapest sokáig egyetlen barokk orgonája.

A középiskola élén 2015. szeptember 1-től Makovecz Pál áll.

istvan-konzi-archiv-kep-092427.jpg

Az István konzi archív fotón

Magyarország kormánya 2018. december 5-én, 1635. számú határozatában döntött az iskolai énektanulás kultúrájának erősítése, a kórusélet fellendítése, és a módszertani központoknak tekintett egyes intézményekben a korszerű képzési körülmények teljes körű biztosítása érdekében egyes művészetoktatási intézmények – köztük az István konzi – bővítésének támogatásáról.

A cikket a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium 13. évfolyamos hangkultúra szakos diákjainak zenei újságírás órája keretében Barát Barnabás, Csörgeő Luca és Ecsedi Anna készítették. Tanáruk, Végh Dániel 1998–2002 között az intézmény szakképzős növendéke, 2009–2013 között a Fidelio.hu szerkesztője volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Klasszikus portré

A japán, akit szívébe zárt Magyarország: 80 éves Kobajasi Kenicsiró

Április 9-én ünnepli 80. születésnapját Kobajasi Kenicsiró japán karmester, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar örökös elnök-karnagya, a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyének győztese.
Klasszikus Művészi szabadság

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.