Klasszikus

„Nem ismerem azt a szót, hogy rutin”

2015.10.01. 11:04
Ajánlom
Frankl Péter zongoraművész a napokban tölti be 80. életévét, de olykor maga is meglepődik rajta, hogy ennyi idős. Aktívan koncertezik, új, modern kamaradarabokat tanul, és a diákjait sem hanyagolja el a Yale Egyetemen. Magyarországon legközelebb a Budapesti Fesztiválzenekarral lép fel, Takács-Nagy Gábor vezényletével.

- Mindig olyan derűs és kedves, mint a színpadon?

- Nem hiszem, de meg kéne kérdezni a feleségemet. Hangulatember vagyok, valamikor nagyon dühös vagyok, és akkor elvesztem a fejem, de ez hamar elmúlik. Lehet, hogy a látszat csal, de nem vagyok egy könnyű eset.

- Október 2-án tölti be a 80. életévét. Más érzés most odaülni a zongora mellé, mint 20 évesen?

- Nagyon más. Miközben rengeteg kamarazenét játszom, szólóestet kevesebbszer adok, és nagyzenekari koncerten is kevesebbet zenélek. Ezért ezekben a helyzetekben ma már sokkal nagyobb bennem a feszültség, mint fiatalkoromban volt.

Frankl Péter

Frankl Péter (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)

- A feszültség ebben az esetben izgalmat jelent?

- Igen. Hiába játszik az ember sokadszor egy művet, ha egyedül van a színpadon, nagyon nagy a felelősség. Zenekarral játszani olyan, mint egy nagyobb volumenű kamarazenélés. Egy ilyen zenekarral pedig, mint a Fesztiválzenekar, és egy ilyen remek muzsikussal, mint Takács-Nagy Gábor, akivel karmesterként még nem dolgoztam együtt, inspiráló lesz együtt játszani. Gáborral, mint hegedűssel zenéltem együtt itt, Londonban, a Wigmore Hallban, és szerintem arra ő is úgy emlékszik vissza, hogy egy nagyon kellemes élmény volt.

- Ezúttal Mozart C-dúr zongoraversenyét játssza a Zeneakadémián. Mire számíthat a közönség?

- Egy Mozart-koncert mindig a legmagasabb rendű kamarazenélést jelenti. Ez az egyik legnagyobb szabású zongoraverseny, amit Mozart írt. Szimfonikus verseny, én úgy nevezném, hogy a Jupiter zongoraverseny. Rendkívül virtuóz és teljesen eredeti. Sok olyan rész van benne, amiről az ember azt gondolná, Mozart ilyet sosem írt le. Fantasztikus változatosság van a Mozart-zongoraversenyekben, de az 503-as még közöttük is különleges.

- Mozart egyébként is fontos önnek.

- Nagyon fontos. A legtöbb bemutatkozó koncertem Amerikában Széll Györggyel és a clevelandi zenekarral Mozart-koncert volt. Többször játszottam Széllel, de mindig azt mondta: tudja, hogy mást is tudok játszani, de ő engem mindig Mozartra fog szerződtetni, amit nagy megtiszteltetésnek éreztem. Ugyanígy volt a Berlini Filharmonikusokkal is.

- Nem érezte úgy, hogy beskatulyázzák?

- Annyi más versenyművet játszottam, hogy sosem éreztem magam beskatulyázva. A Fesztiválzenekarral például még nem játszottam Mozartot, Beethovent és Bartókot viszont igen. Bartók III. zongoraversenyét Magyarországon csak a BFZ próbatermében játszottuk el, mielőtt Menuhinnal mentünk Bukarestbe. Beethovennel turnéztunk is, többek között a Hollywood Bowlban.

- A hangszerével változott a viszonya az évek során?

- Érdekes módon nemrég játszottam Pesten Beethoven cselló-zongora szonátáit Várdai Istvánnal, és olyan jól éreztem magam zongorailag, hogy egészen elcsodálkoztam: tényleg ennyi idős vagyok? Vannak olyan darabok, amik fiatalkoromban nagyon nehezen mentek, most viszont sokkal könnyebbnek tűnnek. Persze vannak olyanok is, amiket már nem játszom el a koromra való tekintettel. Technikailag és memóriailag például nagyon nehéz a két első Bartók zongoraverseny.

- Nem nehéz ezeket elengedni?

- Tulajdonképpen nem. Minden zongoraversenyt eljátszottam, amit el akartam. Szólóban vannak hiányosságaim, de ezt a fiatalkori lustaságomnak tudom be. Az egyetlen terület viszont, ahol még növekedik a repertoárom, az a kamarazene. Ott még modern műveket is tanulok újonnan.

- Irigylésre méltó az aktivitása és frissessége.

- Nagyon szeretem a zenét, és nem ismerem azt a szót, hogy rutin. Minden koncert egy öröm. Az pedig a Várdai Istvánnal való koncertezés során is kiderült, hogy nagyon szeretek fiatalokkal együtt muzsikálni, mert ez engem is fiatalon tart. Ezért van az is, hogy bár nem éppen pihentető, évente hatszor átutazom Londonból a Yale Egyetemre a tanítványaimhoz. Amikor nem koncertezem, akkor ott vagyok, mert felelősséggel tartozom értük. Szívesen meghallgatom az ő véleményüket és szempontjaikat is, és ez nagyon jó dolog.

Frankl Péter

Frankl Péter

- Magyarországra milyen gyakran jön?

- Általában egyszer egy évben, de van, amikor kétszer. Attól függ, milyen meghívást kapok.

- Évtizedek óta Londonban él. Nem szokott hiányozni Budapest?

- Nagyon szeretek Budapesten lenni, de olyan régóta élek Londonban, hogy azt tartom az otthonomnak. Az a baj, hogy Pesten sosincs időm. El szeretnék menni színházba, operába, kiállításokra, de nagyon be vagyok táblázva. A magyarországi koncertjeim másnapján már Amerikába repülök.

- A magyar tradícióból mennyit vitt magával a zongorajátékában?

- Nagyon jó oktatásban volt részem, kamarazenét Weiner Leónál tanultam, és ez örökre megmarad az előadásmódomban. Ez olyan fantasztikus alapot adott, hogy enélkül nem tudtam volna boldogulni.

- Soha nem szeretett volna más hangszeren játszani?

- Nem lett volna rossz, ha a Zeneakadémián melléktárgyként egy vonós vagy egy fúvós hangszert is tanítottak volna. Többet tudnék mondani próbákon vonós szempontból is, így viszont csak zeneileg tudom megközelíteni a darabokat, nem hangszerileg.

- Londonból hogy látja, milyen helyet foglal el a Fesztiválzenekar a nemzetközi porondon?

- Nem is csak Londonban, hanem mindenhol a világon egészen fantasztikus módon beszélnek a Fesztiválzenekarról. Tényleg a világ legjobb zenekarai közé tartozik. Egészen fantasztikus és különös, amit Fischer Iván csinált, és mindig nagyon eredeti ötletei vannak. Ott voltam tavaly a Royal Albert Hallban, amikor a Brahms-est után a zenekar tagjai gyönyörűen énekeltek. Ilyesmi nem fordul elő sehol máshol. Fantasztikus kvalitásokkal rendelkezik ez a zenekar, és remélem, ismét kellemes lesz a találkozás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.