Klasszikus

Nem ismerjük Schubertet, de ismerjük a muzsikáját

Christopher Gibbs Schubert-életrajzáról
2018.06.27. 16:00
Ajánlom
Hogy gondolkodtunk Schubertről korábban, és hogy látjuk őt ma? Ez a két kérdés áll Christopher Gibbs magyarul is olvasható biográfiájának középpontjában.

Nincs még egy zeneszerző, akiről annyira hamis képet őriznénk, mint Franz Schubert. Már a repertoárba került életművét illetően is különleges eset: egy Beethoven-örökös, akinek a szimfóniái alig kerülnek műsorra, de aki a kamarazenészek alfájának és omegájának számíthat – Mendelssohn, Grieg, Schumann, Brahms mellett. Mindenki ismeri néhány dalát, de az életművének csúcsát jelentő dalciklusokat annál kevesebben.

Der_junge_Schubert_1814_SAM_847-155817.jpg

A fiatal Schubert portréja 1814-ből (Kunsthistorisches Museum) (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

„Hosszú évtizedeken tartotta magát az a vélekedés, amelyet a Rózsavölgyi és Társa által kiadott életrajz szerzője így fejez ki: „Schubert zenéje nagyszerű, az élete unalmas.” Él bennünk a kép a Schubertiádákon zongorázó, a hangszer mögött megbúvó géniuszról, akit halála után – szép lassan és úgy, ahogy – felfedeztek. Ismerjük, pontosabban ismerni véljük:

Egy megkapó olajfestmény, amelyet nemrégiben azonosítottak a fiatal Schubert képmásaként (...), könyvek, kották, lemezek és műsorfüzetek borítóit díszíti. Sokan így reagálnak rá: »Nos ez biztosan nem is hasonlít Schubertre«. Pontosan úgy, ahogyan sokan az új Schubert-imázst, a meleg, iszákos, depressziós zeneszerzőt fogadják: »Schubert biztosan nem lehetett ilyen«.” (38)

Gibbs életrajzát olvasva leginkább az szembetűnő, hogy a kép, amely a kétezres évek elején még sokkolóan új volt a zeneszerzőről, ma már szinte beszűrődött a köztudatba – legalábbis ami a a zenekedvelők, a zenetörténetet felületesen ismerők körét illeti. Schubert halála után több mint százötven évig Bécs biedermeier-korszakának egyik szűzies ikonja volt, és mint olyan, érinthetetlen. Egy porcelán figura, akinek elhallgatták homoszexualitását, a szifiliszét, a kalandjait prostituáltakkal, és szenvedő, „szegény Schubertté” tették az éhező művész romantikus képének eleget téve. „Célom, hogy szembeszálljak a magára hagyott Schubertről kialakított elképzeléssel: úgy gondolom, hogy igenis képes volt felelősséggel viszonyulni az életéhez és alkotásaihoz” (15) – írja Gibbs.

schubertkonyv-154044.jpg

Christopher Gibbs Schubert c. könyve (Fotó/Forrás: Csabai Máté / Fidelio)

 

A nyolc fejezetből álló könyv saját meghatározása szerint „anti-életrajz” – sokkal inkább szól a művekről és a művészről, mint Schubertről, az emberről. Az ifjú, a zseniális, a népszerű, a sötét oldallal rendelkező, a szegény, a kései, a halhatatlan – Schubert ezen arcai elevenednek meg a lapokon.

Schubert szexualitása

Schubert „gay”(meleg)  volt, de nem volt „gay” (vidám) – ezzel az ócska szójátékkal került be az angol közbeszédbe a zeneszerző szexuális irányultsága, amelyről mind a mai napig nem állapíthatunk meg sokat. „Rendkívül problematikus az azonos neműek közötti szerelem jellegének meghatározása egy olyan korszakban és helyen, amikor és ahol még nem létezett a »homoszexuális«, vagy ebben az értelemben a »meleg« kifejezés, és ahol azok a tevékenységek, magatartásformák, felfogásmódok, amelyeket ezzel a kategóriával később jelölünk, alighanem gyakran meglehetősen eltértek a maiaktól” – írja az életrajz. – „Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül [hogy ...] nem áll rendelkezésünkre elegendő megbízható dokumentum azzal kapcsolatban, hogy akár egyetlen nővel is intim viszonyt alakított volna ki, s hogy ellenállhatatlanul ragaszkodott férfi barátaihoz, akik közül többel huzamosabb ideig együtt is élt.” (195)

Az Esz-dúr zongoratrió titokzatos története

Habár Gibbs, aki már a könyv publikálása előtt is foglalkozott és publikált nagyobb tudományos művet Schubertről, erősen támaszkodik a szekunder irodalomra – korábbi életrajzokra –, saját elméleteket is prezentál. Ilyen például az Esz-dúr trióval kapcsolatos értelmezése. Ezen a művön keresztül Gibbs azt mutatja be, hogy Schubert számára rendkívül fontos volt Beethoven művészete, de a kortárs közönségtől eltérő módon nem a bonni mester alkotói pályájának középső szakaszát eszményítette, hanem „a kései művek esztétikai példáját követte, különösen a vonósnégyesekét”. Innen nézve megerősít abban, hogy Schubert számos művét abbéli reményében írta, hogy majd az utókor felfedezi őket. „Mikor közölték vele, hogy »nem tetszett a kvartett, amelyet Schuppanzigh az előző nap játszott«, így válaszolt: »Egyszer majd tetszeni fog.« Számos ilyen megjegyzést ismerünk Beethoventől.” (199)

„Schubert az Esz-dúr triót választotta szerzői akadémiája központi darabjának” – írja Gibbs. (200) A művet Beethoven halála után pontosan fél évvel kezdte komponálni, és pontosan fél évvel később mutatták be. A négytételes trió második tétele tisztelgés az Eroica-szimfónia gyászinduló-tétele előtt. „A leginkább talán az nyűgözi le az embert, hogy az hommage-t Beethoven ihlette ugyan, Schubert mégsem másolta szolgai módon a nagy elődöt.

Bizonyos kései műveiben Schubert mélyen merített Beethoven műveiből, ezt azonban a maga sajátos, senkihez sem hasonlítható módján tette.” (202)

Mindent összevéve...

Christopher Gibbs meglehetősen óvatos a következtetések levonásakor:

„Schubert továbbra is árnyékban marad, akkor is, ha némelyek – képletesen szólva – megpróbálják kiráncigálni őt a kocsmából, színvallásra akarják kényszeríteni titkolt homoszexualitásával kapcsolatban, és át akarják irányítani a pszichiátriai rendelőbe”

(22) – írja az első fejezetben. A zárszóban pedig a különböző – és egymástól eléggé különböző, szélsőséges – Schubert-figurákat tárgyalva és elmarasztalva megállapítja: „Megdöbbentő, hogy Schubert és zenéje miként volt képes életre hívni ennyiféle értelmezést, miként lehetett ilyen sokféleképpen kisajátítani.” (240)

schubert-160925.jpg

Schubert (Fotó/Forrás: Wikimedia Coomons)

Schubert élete egy befejezetlen élet, amit ma életműveként ismerünk, arra a zeneszerző alighanem csak prelűdként tekintett. Egy röviddel halála előtt írt levelében Schubert három operája, miséje és egy operája kapcsán (ekkor már kilencet írt!) így fogalmaz: „[Ezekre] csak azért utalok, hogy megismerhessék a legmagasabb művészetre irányuló törekvésemet.”

Christopher Gibbs életrajza egy széles alapokon álló, körültekintő és kiegyensúlyozott munka, amely számíthat a szélesebb közönség érdeklődésére is. De aki botránykönyvre kíváncsi, az mást olvasson: a szerző ugyan ígéri, hogy a kevéssé ismert Schubertet mutatja be – akinek mintha lenne „egy sötét oldala” –, nem ikonoklaszta. Schubertről keveset tudunk – állítja –, de vigasztaljon minket az, hogy ünnepelhetjük a zenét, amely „a fájdalom és a gyönyörűség ennyire különböző érzéseit váltja ki belőlünk.” (240)

Rózsavölgyi és Társa Kiadó, 2018. Balázs István fordítása.

Ilyen, ha Sting jazz-zongoristája Schubert-dalt játszik

Kapcsolódó

Ilyen, ha Sting jazz-zongoristája Schubert-dalt játszik

Jason Rebello és a Prince Consort együttműködéséből született ez az izgalmas átdolgozás. Két Schubert-dal hangzik el, a Du bist die Ruh és az Erlkönig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus

Lehet, hogy hiába gyakorolsz, minden a genetikán múlik

Sokan úgy tartják, hogy a kimagasló eredményekhez gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás kell. Nos, ez nem igaz, sokkal több múlik a genetikán.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Tánc

Nálunk vetítik először a Rudolf Nurejev-portréfilmet

Április 2-án egyetlen alkalommal - a Rudolf Nureyev Nemzetközi Balettverseny részeként - eredeti nyelven, angolul, felirat nélkül vetítik az Urániában a White Crow című portréfilmet, még a hivatalos, New York-i premiervetítés előtt.
Tánc

Magyar versenyzőknek is szurkolhatunk a New York-i Balettverseny döntőjében

Ma kezdődött a Valentina Kozlova International Ballet Competition döntője New Yorkban, amelyen egy táncos, egy koreográfus és egy zsűritag is képviseli hazánkat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Nők a zenében

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Klasszikus bach

Lépjen fel a Google-re, és komponáljon valamit Bach stílusában

Bach születésénak 334. évfordulóján a Google mesterséges intelligenciája egysoros zeneművet komponál az Ön dallamából is.
Klasszikus hír

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Klasszikus hír

Eötvös Péter az Évad Művésze a Müpa 15. évadában

Bryn Terfel, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Waltraud Meier, a Concentus Musicus Wien, Paavo Järvi és Rolando Villazón is fellép a Müpa 2019/20-as évadában.
Klasszikus hír

Ők kaptak díjat a Bach Mindenkinek Fesztiválon

Öt művész, illetve a Magyar Állami Operaház kapta meg a klasszikus zenei fesztivál elismerését.