Klasszikus

Nem kettős kép

2011.07.13. 18:37
Ajánlom
Megtörtek egy tradíciót, hogy egy másiknak áldozzanak. Mármint az idei szombathelyi Bartók Fesztivál programfelelősei, akik ezúttal eltekintettek attól a jól bevált modelltől, mely szerint a fesztivál nyitókoncertjén a névadó valamely zenekari műve mellett kortárs kompozíciók szólalnak meg.

Ehelyett ezúttal Liszt Ferenc művészete előtt kívántak tisztelegni, ahogy azt a magyar mester születésének kétszázadik évfordulója okán a világban oly sok helyütt teszik jelenleg - a Vas-megyeiek alighanem helyesen érezték, hogy a hazai komolyzenei fesztiválok talán legjelentősebbje nem maradhat ki a megemlékezők hosszú sorából.

Persze ahhoz, hogy Bartók és Liszt művei egy műsorban szerepeljenek, aligha van szükség bicentenáriumi ünnepségekre; azon túl, hogy a két legnagyobb magyar zeneszerző darabjai természetszerűleg gyakori vendégei a honi koncerttermeknek, egy, a mostanihoz hasonló műsor-összeállításhoz bármikor elegendő indokot szolgáltathat Liszt Bartókra gyakorolt hatása, valamint Bartók nagy elődjével szembeni - gyakran hangoztatott - tisztelete és csodálata is.

Bartók a most elhangzott mindkét Liszt-művet - az A-dúr zongoraversenyt és a Faust-szimfóniát - ismerte és kedvelte, s különösen az utóbbit tartotta a zenei romantika egyik csúcsteljesítményének. Ezzel csatlakozott ahhoz a - többek között Bruckner és Richard Strauss alkotta - nem túl hosszú sorhoz, amely e rendkívül ellentmondásos, és már a kortársakat is igencsak megosztó műben felfedezte az értékeket.  "A részletekben felvillanó újszerűségeknél fontosabb az a tökéletesen új, minden addigitól eltérő tartalmi elgondolás, amely a főbb művekben, például a zongoraszonátájában vagy a Faust-szimfónia két szélső tételében megnyilatkozik" - mondja Bartók 1936-ban, Lisztről készített, híres akadémiai székfoglaló beszédében.  Köztudomású azonban, hogy e "tartalmi újszerűségeket" nem mindenki fedezte fel és ismerte el. A nagy tekintélyű bécsi zenekritikus és zeneíró, Eduard Hanslick például már nem sokkal megjelenése után csúfnak és ízléstelennek bélyegezte e "szimfóniát", és a szemében értelmetlen fércműnek tetsző alkotás csupán egy rosszul sikerült Berlioz-kópiának hatott, egy olyan szerzőtől, aki önmagát képzeli Faustnak...

Aligha vitatható, hogy a Faust-szimfónia nem tartozik a könnyen emészthető és érthető Liszt-művek sorába, és nem csak a közönségtől, de az előadóktól is sok türelmet és nagy odafigyelést igényel. A számtalan karakter és szín elkülönítése, illetve ugyanannak a néhány témának az újabb és újabb köntösben történő bemutatása, transzformációjuk, "történetük" értő tolmácsolása olyan feladat, amely karmestert és muzsikust egyaránt próbára tesz.

Nem vitás: a próbát a nyitókoncerten az egész este a tőle megszokott magas színvonalon és határozottsággal vezénylő Peskó Zoltán remekül kiállta, ám néhány muzsikusának keze meg-megremegett; különösen a második, Margit alakját megformáló tételben lehetett bizonytalanságokat érezni egyes szólamokban.  Hosszadalmassága és a hatalmas apparátus ellenére egyébiránt talán szerencsésebb lett volna a szimfónia későbbi, kórussal és tenorszólóval kiegészülő változatát elővenni, amely még inkább kidomboríthatta volna e szimfonikus szerzemény különlegességét, és Bartók korával is közvetlenebb kapcsolatot teremtett volna (gondoljunk csak Mahlerre és Busonira, akikre e kórusbetét közvetlenül is hatott.)     

De talán ezek az apró hibák is leginkább amiatt ütköztek ki, mert a koncert első felvonása remekre sikeredett. Előbb Peskó mutatta meg kivételes dirigensi képességeit a liszti helyett inkább impresszionista hatásokat felmutató korai Bartók-kompozíció, a Két kép előadásában: kezei alatt nemcsak a mű hangszerelési finomságai mutatkoztak meg, de a - különösen a második tételre jellemző - energikusság is felszínre tudott törni.

E bíztató krédót követően Ránki Dezső lépett a színpadra és hatalmas sikerrel adta elő az A-dúr koncertet. Az Első (Esz-dúr) zongoraversenynél talán valamivel ritkábban játszott, ám még így is a népszerű versenyművek egyikének számító darabban úgyszólván minden benne van, amivel egy romantikus zeneirodalomban járatos zongorista az erényeit csillogtathatja: változatos anyagok és tempók, virtuozitás és érzékiség, kamarazenei betétek és hatalmas zenekari tuttik, mindehhez pedig apoteózissá fokozódó befejezés. Ránki ezúttal tényleg minden tekintetben kiszolgálta a hálás közönséget: nagy érzékenységgel formálta meg még a jelentéktelenebb passzázsokat is, és remekül működött együtt a zenekarral, illetve annak alkalmi szólistáival.  

A szűnni nem akaró taps és éljenzés jelezte: a szervezők nem nyúltak mellé, mikor az évről évre több hallgatót vonzó nyitókoncertre a korábbiaknál jóval hagyományosabb műsort állítottak össze. Ha olyasfajta élményben, mint a tavalyi Kurtág-ősbemutató alkalmával nem is lehetett részünk, de köszönhetően az elsőrangú szólistának, és a tavalyi távolmaradását követően a vezető karmesteri teendőket újból ellátó Peskó Zoltánnak, a múltkorinál jóval kiegyensúlyozottabb, s csaknem végig egységesen magas színvonalú koncert nyitotta meg az idei fesztivált.       

A 27. Bartók Szeminárium és Fesztivál minden napjáról készítünk beszámolót, az eseményeket a Fidelio.hu Fesztiválblogján követhetik! 

A Savaria Szimfonikus Zenekar fesztiválnyitó koncertje 

2011. július 11. 20:00

Bartók Terem

Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál

Km.: Ránki Dezső (zongora)
Vez.: Peskó Zoltán

Bartók: Két kép
Liszt: A-dúr zongoraverseny; Faust-szimfónia (eredeti változat)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zene

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.