Klasszikus

Nem kettős kép

2011.07.13. 18:37
Ajánlom
Megtörtek egy tradíciót, hogy egy másiknak áldozzanak. Mármint az idei szombathelyi Bartók Fesztivál programfelelősei, akik ezúttal eltekintettek attól a jól bevált modelltől, mely szerint a fesztivál nyitókoncertjén a névadó valamely zenekari műve mellett kortárs kompozíciók szólalnak meg.

Ehelyett ezúttal Liszt Ferenc művészete előtt kívántak tisztelegni, ahogy azt a magyar mester születésének kétszázadik évfordulója okán a világban oly sok helyütt teszik jelenleg - a Vas-megyeiek alighanem helyesen érezték, hogy a hazai komolyzenei fesztiválok talán legjelentősebbje nem maradhat ki a megemlékezők hosszú sorából.

Persze ahhoz, hogy Bartók és Liszt művei egy műsorban szerepeljenek, aligha van szükség bicentenáriumi ünnepségekre; azon túl, hogy a két legnagyobb magyar zeneszerző darabjai természetszerűleg gyakori vendégei a honi koncerttermeknek, egy, a mostanihoz hasonló műsor-összeállításhoz bármikor elegendő indokot szolgáltathat Liszt Bartókra gyakorolt hatása, valamint Bartók nagy elődjével szembeni - gyakran hangoztatott - tisztelete és csodálata is.

Bartók a most elhangzott mindkét Liszt-művet - az A-dúr zongoraversenyt és a Faust-szimfóniát - ismerte és kedvelte, s különösen az utóbbit tartotta a zenei romantika egyik csúcsteljesítményének. Ezzel csatlakozott ahhoz a - többek között Bruckner és Richard Strauss alkotta - nem túl hosszú sorhoz, amely e rendkívül ellentmondásos, és már a kortársakat is igencsak megosztó műben felfedezte az értékeket.  "A részletekben felvillanó újszerűségeknél fontosabb az a tökéletesen új, minden addigitól eltérő tartalmi elgondolás, amely a főbb művekben, például a zongoraszonátájában vagy a Faust-szimfónia két szélső tételében megnyilatkozik" - mondja Bartók 1936-ban, Lisztről készített, híres akadémiai székfoglaló beszédében.  Köztudomású azonban, hogy e "tartalmi újszerűségeket" nem mindenki fedezte fel és ismerte el. A nagy tekintélyű bécsi zenekritikus és zeneíró, Eduard Hanslick például már nem sokkal megjelenése után csúfnak és ízléstelennek bélyegezte e "szimfóniát", és a szemében értelmetlen fércműnek tetsző alkotás csupán egy rosszul sikerült Berlioz-kópiának hatott, egy olyan szerzőtől, aki önmagát képzeli Faustnak...

Aligha vitatható, hogy a Faust-szimfónia nem tartozik a könnyen emészthető és érthető Liszt-művek sorába, és nem csak a közönségtől, de az előadóktól is sok türelmet és nagy odafigyelést igényel. A számtalan karakter és szín elkülönítése, illetve ugyanannak a néhány témának az újabb és újabb köntösben történő bemutatása, transzformációjuk, "történetük" értő tolmácsolása olyan feladat, amely karmestert és muzsikust egyaránt próbára tesz.

Nem vitás: a próbát a nyitókoncerten az egész este a tőle megszokott magas színvonalon és határozottsággal vezénylő Peskó Zoltán remekül kiállta, ám néhány muzsikusának keze meg-megremegett; különösen a második, Margit alakját megformáló tételben lehetett bizonytalanságokat érezni egyes szólamokban.  Hosszadalmassága és a hatalmas apparátus ellenére egyébiránt talán szerencsésebb lett volna a szimfónia későbbi, kórussal és tenorszólóval kiegészülő változatát elővenni, amely még inkább kidomboríthatta volna e szimfonikus szerzemény különlegességét, és Bartók korával is közvetlenebb kapcsolatot teremtett volna (gondoljunk csak Mahlerre és Busonira, akikre e kórusbetét közvetlenül is hatott.)     

De talán ezek az apró hibák is leginkább amiatt ütköztek ki, mert a koncert első felvonása remekre sikeredett. Előbb Peskó mutatta meg kivételes dirigensi képességeit a liszti helyett inkább impresszionista hatásokat felmutató korai Bartók-kompozíció, a Két kép előadásában: kezei alatt nemcsak a mű hangszerelési finomságai mutatkoztak meg, de a - különösen a második tételre jellemző - energikusság is felszínre tudott törni.

E bíztató krédót követően Ránki Dezső lépett a színpadra és hatalmas sikerrel adta elő az A-dúr koncertet. Az Első (Esz-dúr) zongoraversenynél talán valamivel ritkábban játszott, ám még így is a népszerű versenyművek egyikének számító darabban úgyszólván minden benne van, amivel egy romantikus zeneirodalomban járatos zongorista az erényeit csillogtathatja: változatos anyagok és tempók, virtuozitás és érzékiség, kamarazenei betétek és hatalmas zenekari tuttik, mindehhez pedig apoteózissá fokozódó befejezés. Ránki ezúttal tényleg minden tekintetben kiszolgálta a hálás közönséget: nagy érzékenységgel formálta meg még a jelentéktelenebb passzázsokat is, és remekül működött együtt a zenekarral, illetve annak alkalmi szólistáival.  

A szűnni nem akaró taps és éljenzés jelezte: a szervezők nem nyúltak mellé, mikor az évről évre több hallgatót vonzó nyitókoncertre a korábbiaknál jóval hagyományosabb műsort állítottak össze. Ha olyasfajta élményben, mint a tavalyi Kurtág-ősbemutató alkalmával nem is lehetett részünk, de köszönhetően az elsőrangú szólistának, és a tavalyi távolmaradását követően a vezető karmesteri teendőket újból ellátó Peskó Zoltánnak, a múltkorinál jóval kiegyensúlyozottabb, s csaknem végig egységesen magas színvonalú koncert nyitotta meg az idei fesztivált.       

A 27. Bartók Szeminárium és Fesztivál minden napjáról készítünk beszámolót, az eseményeket a Fidelio.hu Fesztiválblogján követhetik! 

A Savaria Szimfonikus Zenekar fesztiválnyitó koncertje 

2011. július 11. 20:00

Bartók Terem

Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál

Km.: Ránki Dezső (zongora)
Vez.: Peskó Zoltán

Bartók: Két kép
Liszt: A-dúr zongoraverseny; Faust-szimfónia (eredeti változat)

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Könyv

Szeressük meg a saját történetünket! – interjú Tompa Andreával

„Tompa Andrea (1971) Kolozsvárott született. Budapesten él” – olvasható a lakonikus életrajz a Haza borítóján. Ez azonban tökéletesen összefoglalja a kötet alapproblémáját. Az írónő térben és időben szabadon mozogva vizsgálja a hazatérés lehetőségét, legyen az az új otthon, Magyarország, vagy a régi, Kolozsvár, ahol már az a kérdés, hogy van-e még visszatérés.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Jazz/World

Nagy Emma: Akik minket kedvelnek, nyitottak a változásra

A Nagy Emma Quintet már az alapítás évében, 2018-ban alakult elnyerte a II. Belvárosi Jazzverseny fődíját, a következő évben pedig a Müpa Jazz Showcase szakmai díját. Eközben megjelent első lemezük Set to Face címmel, amellyel felléptek a Müpa, a Sziget Fesztivál és az Opus Jazz Club színpadán is. Idén az NKA Hangfoglaló Program jóvoltából elkészítették második, LFO (Low Frequency Oscillator) című albumukat. A zenekar énekesnője, Nagy Emma a Fidelio.hu-nak mesélt. Október 24-én a Partitúra kulturális kalandtúra bajai adásában a Duna tévén a Novák Péter által rendezett videóklipje is megtekinthető.
Klasszikus

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.