Klasszikus

Nem volt teljesen siket Beethoven, legalábbis ez derül ki a beszélgetőfüzeteiből

2020.02.03. 19:35
Ajánlom
Még a IX. szimfónia bemutatóján is hallott valamicskét, állapította meg egy zenetudós, aki tizenkét kötetben készítette elő Beethoven beszélgetőfüzeteit angol kiadásra.

Van egy dolog, amit szinte mindenki tud Beethovenről. Nem azt, hogy az első zeneszerző volt, aki kitört a kultúra és a kultúrafinanszírozók feudális rendszeréből, nem is azt, hogy kórust komponált egy szimfóniába, de még csak nem is azt, hogy utolsó éveiben olyan vonósnégyeseket írt, amelyeket Sztravinszkij „örökké kortárs”-nak nevezett.

Hanem azt, hogy nem hallott.

Beethoven húszas éveinek végén tapasztalta először, hogy romlik a hallása, és másfél-két évtized alatt olyan siket lett, mint egy balta – ez a legenda úgy beleégett az agyunkba, hogy a Guardianen hír lehet abból is, hogy egy zenetudós megállapította: valamicskét mégis hallott a mester még a IX. szimfóniából is.

„Lehet, hogy ez most mindenkit kiforgat a hitéből, már ami Beethoven életrajzát illeti” – mondta Theodor Albrecht, az ohiói Kent State University zenetudós professzora. Albrecht kortárs beszámolók alapján úgy véli, Beethoven hallása ugyan valóban szörnyen megromlott, de élete végére sem veszítette el teljesen. „Beethoven nem volt teljesen siket a IX. szimfónia ősbemutatóján 1824 májusában, ha csak nagyon gyengén is, de hallott még két évig. Az utolsó bemutató, amit még felügyelni tudott, az opusz 130-as B-dúr vonósnégyese volt 1826 márciusában.”

Beethoven 1798-ban vette észre a hallása romlását. 1812-16 között hallótölcsér használatával próbálkozott, 1818-tól maradtak fenn beszélgetőfüzetei, amelyekben barátai, ismerősei, kollégái jegyezték fel mondandójukat, amikre ő válaszolni tudott. 1823-ból származik egy feljegyzés, miszerint Beethovent egy kávéházban megkörnyékezte egy idegen, hogy saját romló hallásával kapcsolatban tanácsot kérjen. „Fürdők és a vidéki levegő sokat javít” – javasolta Beethoven a füzetbe írt jegyzetben. –

Ne használjon mechanikus eszközöket [hallótölcsér] túl hamar. Én a bal fülem hallását egészen jól megőriztem azzal, hogy tartózkodtam tőlük.

Egy másik alkalommal, 1824-ben zenészek jöttek Beethovenhez, és egy zenész a bejegyzés szerint ezt mondta neki: „Elvezényelheti a nyitányt… A teljes koncertet dirigálni túlságosan megviselné a hallását.”

beethoven-hallokeszulekei-181557.png

Beethoven hallóeszközei (Fotó/Forrás: Beethoven-Haus Bonn)

Albrecht szerint a beszélgetőfüzetek tanulmányozásával pontosabb képet kaphatunk arról, mennyire veszítette el a hallását Beethoven. Kettő a bonni Beethoven-Hausban, százharminchét (!) másik a Berlini Állami Könyvtárban található. Bennük 23 olyan utalást sikerült találni, amik a zeneszerző hallásával kapcsolatosak, és további több tucat bejegyzés utalhat arra, hogy élete utolsó éveiben is „hallott még valamit”.

A beszélgetőfüzetek az idei Beethoven-emlékévben jelennek meg először angol nyelven, hatalmas, tizenkét kötetes kiadásban. (A hír, amely már hódító útjára indult a világhálón, így persze legalább annyira okos gerillamarketing a beszélgetőfüzetek megjelenése mellett, mint értékes zenetörténeti feltételezés.) A zeneszerző hallásával kapcsolatos kutatásuk eredményeit zenetudósok a The Beethoven Journalban közlik ’The Hearing Beethoven’ címmel.

Miért hitte Beethoven, hogy két évvel fiatalabb a valós életkoránál?

Kapcsolódó

Miért hitte Beethoven, hogy két évvel fiatalabb a valós életkoránál?

Idén ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját. A zeneszerző a művészetének szóló elismerést biztosan nem kifogásolná, az évszámot viszont igen. A bonni mester ugyanis egész életében meg volt győződve róla, hogy 1772-ben született.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.
Klasszikus

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Hegedűn játszott az agyműtétje közben, a sebész elveszett Mahlernél

Egy 53 éves brit muzsikus agyműtéten esett át. A hangszerét is vinnie kellett az operációra, hogy az orvosok ellenőrizni tudják, ne sérüljenek az agy más részei a beavatkozás közben.
Klasszikus bűnügy

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus mozart

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.
Klasszikus hír

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.