Klasszikus

Nem volt teljesen siket Beethoven, legalábbis ez derül ki a beszélgetőfüzeteiből

2020.02.03. 19:35
Ajánlom
Még a IX. szimfónia bemutatóján is hallott valamicskét, állapította meg egy zenetudós, aki tizenkét kötetben készítette elő Beethoven beszélgetőfüzeteit angol kiadásra.

Van egy dolog, amit szinte mindenki tud Beethovenről. Nem azt, hogy az első zeneszerző volt, aki kitört a kultúra és a kultúrafinanszírozók feudális rendszeréből, nem is azt, hogy kórust komponált egy szimfóniába, de még csak nem is azt, hogy utolsó éveiben olyan vonósnégyeseket írt, amelyeket Sztravinszkij „örökké kortárs”-nak nevezett.

Hanem azt, hogy nem hallott.

Beethoven húszas éveinek végén tapasztalta először, hogy romlik a hallása, és másfél-két évtized alatt olyan siket lett, mint egy balta – ez a legenda úgy beleégett az agyunkba, hogy a Guardianen hír lehet abból is, hogy egy zenetudós megállapította: valamicskét mégis hallott a mester még a IX. szimfóniából is.

„Lehet, hogy ez most mindenkit kiforgat a hitéből, már ami Beethoven életrajzát illeti” – mondta Theodor Albrecht, az ohiói Kent State University zenetudós professzora. Albrecht kortárs beszámolók alapján úgy véli, Beethoven hallása ugyan valóban szörnyen megromlott, de élete végére sem veszítette el teljesen. „Beethoven nem volt teljesen siket a IX. szimfónia ősbemutatóján 1824 májusában, ha csak nagyon gyengén is, de hallott még két évig. Az utolsó bemutató, amit még felügyelni tudott, az opusz 130-as B-dúr vonósnégyese volt 1826 márciusában.”

Beethoven 1798-ban vette észre a hallása romlását. 1812-16 között hallótölcsér használatával próbálkozott, 1818-tól maradtak fenn beszélgetőfüzetei, amelyekben barátai, ismerősei, kollégái jegyezték fel mondandójukat, amikre ő válaszolni tudott. 1823-ból származik egy feljegyzés, miszerint Beethovent egy kávéházban megkörnyékezte egy idegen, hogy saját romló hallásával kapcsolatban tanácsot kérjen. „Fürdők és a vidéki levegő sokat javít” – javasolta Beethoven a füzetbe írt jegyzetben. –

Ne használjon mechanikus eszközöket [hallótölcsér] túl hamar. Én a bal fülem hallását egészen jól megőriztem azzal, hogy tartózkodtam tőlük.

Egy másik alkalommal, 1824-ben zenészek jöttek Beethovenhez, és egy zenész a bejegyzés szerint ezt mondta neki: „Elvezényelheti a nyitányt… A teljes koncertet dirigálni túlságosan megviselné a hallását.”

beethoven-hallokeszulekei-181557.png

Beethoven hallóeszközei (Fotó/Forrás: Beethoven-Haus Bonn)

Albrecht szerint a beszélgetőfüzetek tanulmányozásával pontosabb képet kaphatunk arról, mennyire veszítette el a hallását Beethoven. Kettő a bonni Beethoven-Hausban, százharminchét (!) másik a Berlini Állami Könyvtárban található. Bennük 23 olyan utalást sikerült találni, amik a zeneszerző hallásával kapcsolatosak, és további több tucat bejegyzés utalhat arra, hogy élete utolsó éveiben is „hallott még valamit”.

A beszélgetőfüzetek az idei Beethoven-emlékévben jelennek meg először angol nyelven, hatalmas, tizenkét kötetes kiadásban. (A hír, amely már hódító útjára indult a világhálón, így persze legalább annyira okos gerillamarketing a beszélgetőfüzetek megjelenése mellett, mint értékes zenetörténeti feltételezés.) A zeneszerző hallásával kapcsolatos kutatásuk eredményeit zenetudósok a The Beethoven Journalban közlik ’The Hearing Beethoven’ címmel.

Miért hitte Beethoven, hogy két évvel fiatalabb a valós életkoránál?

Kapcsolódó

Miért hitte Beethoven, hogy két évvel fiatalabb a valós életkoránál?

Idén ünnepeljük Beethoven születésének 250. évfordulóját. A zeneszerző a művészetének szóló elismerést biztosan nem kifogásolná, az évszámot viszont igen. A bonni mester ugyanis egész életében meg volt győződve róla, hogy 1772-ben született.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zene

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.