Klasszikus

Nemessányi-hangszeren játszik Kállai Ernő, az Operaház koncertmestere

2019.10.21. 16:35
Ajánlom
Nagyszerű lehetőségként egy Nemessányi-hegedű került az Opera birtokába tavasszal, amely hangszer ebben az évadban fog igazán szerephez jutni, mégpedig Kállai Ernő koncertmester játékán keresztül. De nézzük, miben is áll ennek a jelentősége.

A Nemessányi-család a mai napig nem hagyott fel a különleges mesterséggel, hiszen Nemessányi László, aki 1980-ban készítette el első hegedűjét ma is működő műhellyel, és közel negyven év tapasztalattal rendelkezik. Bár a família története egészen a 14. századig nyúlik vissza, a nevet az 1837 és 1881 között élt Nemessányi Sámuel írta be a zeneművészet nagy könyvébe. A hazai hegedűkészítés hagyományainak egyik letéteményese a mai Szlovákia területén található Eperjesen született. Fiatalon üvegfúvónak készült, majd Pesten kitanulta a műbútorasztalos szakmát. A hangszereket Schweitzer János hozta közelebb hozzá, akit bátran nevezhetünk iskolateremtőnek. Tanuló éveit, az 1860-as évek elejét Prágában töltötte, ahol a legtöbb tudást szerezhette meg későbbi mesterségéről, hiszen a szintén Schweitzer-tanítvány Anton Sittnél dolgozhatott. A mester igen nagy tekintélynek örvendett, és Nemessányi olyan környezetbe került, amelyben az új hangszerek készítéséről, valamint a megsérült darabok restaurálásáról is sokat megtudhatott.

A műhelyt az európai zenei élet számos képviselője látogatta, így a fiatal magyar hegedűkészítőnek minden lehetősége megvolt arra, hogy részleteiben ismerkedjen meg a legjobb olasz hangszerekkel.

kallai_erno_nemessanyi_hegeduje_foto_berecz_valter-154115.jpg

Nemessányi-hangszer (Fotó/Forrás: Berecz Valter)

Pestre csak néhány évvel később tért vissza, ahol 1863-ra meg is szerezte a Hangszerkészítő Céh mesterdiplomáját. A fővárosi élet több szempontból is előnyös volt számára: konkurenciája alig akadt, a már működő mestereknél pedig nagyságrendekkel jobb hangszereket készített, és munkáját több helyen is végezhette. Fia így vall arról az időszakról, amit a Hatvani utca 7-ben töltöttek: „Igen sokan, az akkor még fiatal Hubay Jenő, és mások is jártak apám kis műhelyébe. Reményi Ede, a kor híres hegedűművésze is gyakran megfordult nála, és órák hosszat játszott ingujjra vetkőzve, énekelve új, vagy javított hegedűjén. Kedvenc magyar nótáik – a »Repülj fecském« és a »Cserebogár, sárga cserebogár« – is gyakran megszólaltak.” A neves látogatók nem véletlenül érkeztek hozzá, hiszen tehetsége és nem éppen visszahúzódó személyisége rendre a társaság középpontjává emelték. Későbbi, a Gránátos utca 4. szám alatti székhelye a 19. század második felének zenei életét meghatározó személyiségek elsőrangú találkozó helye lett.

Minden tudás és lehetőség Nemessányi rendelkezésére állt tehát, aki rendkívüli ügyességgel használta ki, hogy a hazai hegedűkészítés nagyjából százötven éves lemaradásban volt az olaszországitól. Itáliában ugyanis már a 16. század elején megjelentek a mesterműhelyek, az Amati, Guarneri és Stradivari nevek jelezte fénykor pedig éppen a magyarországi első műhelyek megjelenésével esik egybe. Nemessányi kezdetben a Stradivari-, majd a del Gesù-modellek kópiáit tökéletesítette. Ahogy ezt egy öntörvényű zsenitől elvárhatjuk, hangszerei merészek, vonalvezetésük lenyűgöző volt.

A korabeli beszámolók alapján olyannyira tökéletes módon készítette hangszereit, hogy azok rendre összetéveszthetőek voltak az olasz mesterektől származó darabokkal.

Mondanunk sem kell, hogy a minőségi munka milyen előnyös helyzetbe hozta a leleményesebb gyűjtőket és kereskedőket, akik nem egy esetben címkéztek át hangszereket. „Ha egy-egy új hegedűje elkészült – emlékszik vissza fia – maga szerelte fel és próbálta ki, és boldog örömmel figyelte a hang erősségét, tisztaságát, a húrok rezgését. Kitűnő fakészlete volt: sok éves öreg jávor, fenyő, ében, hárs, amelyeknek gyalulatlan állapotban is remek csengésük volt. Sok hegedű sémát, régi híres olasz mesterek munkáit és saját hegedűjének, valamint kisbőgőjének mintáját őrizte zárt fiókjában.”

DSC00600-104923.jpg

A Nemessányi-műhelyben (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf / Fidelio)

Nemessányi Sámuel munkássága lehetővé tette, hogy a magyar hegedűkészítés a 19. század végén egyértelműen el tudjon szakadni a bécsi és a cseh iskolától, és a saját útját kezdje járni. A jól körülhatárolt alapokra a századforduló pezsgő zenei élete, ha úgy tetszik, könnyen tudott építkezni, hiszen a kor olyan iskolateremtő művészeket állított ki, mint Hubay Jenő, Zathureczky Ede vagy Vecsey Ferenc, akinek jelenléte rendkívül ösztönzően hatott a Nemessányi-hagyományok folytatására is. A 20. század fordulóján újabb és újabb hangszerkészítők kezdhettek el dolgozni Budapesten. A szakma legfontosabb képviselői, Pilát Pál, Spiegel János és Reményi Mihály műhelyei az Operaház és a Zeneakadémia vonzáskörzetében helyezkedtek el, és a magyar hegedűkészítés, a századfordulótól a II. világháborúig tartó fénykorában, európai viszonylatban is a legmagasabb színvonalat képviselték. A mesterség helyzete napjainkban is büszkeségre ad okot, hiszen a több mint három évszázados hagyomány és az elmúlt időszak közel ezer hegedűkészítőjének munkája és szellemisége szervesen jelen van a mi életünkben is, amelynek megőrzéséhez ezentúl az Opera előadásai is hozzájárulnak Kállai Ernő játékán keresztül.

evados_sajtotaj3_foto_csibi_szilvia-184121.jpg

Kállai Ernő hegedűművész és Pásztor Lili, a Balettintézet növendéke (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Operaház)

Nemessányik az Operában

A Keresztény Évadot beharangozó sajtóesemény egyik fénypontja volt, amikor Kállai Ernő bemutatta különleges hegedűjét, és megszólaltatta Massenet Thaïs című operájából a Méditationt. Mint elmondta, egy több mint százötven éves hangszerről van szó, amely a magyar hegedűkészítés mindenkori doyenja, Nemessányi Sámuel keze munkája. „Ez a mester egyik rég elfeledett hangszere. Áprilisban kaptam kézhez, akkor kezdtem el rajta játszani, fantasztikusan szól, de még kell egy kis idő, hogy előcsalogassam belőle az igazi hangját” – mondta a koncertmester. Az Opera Zenekar olyan szerencsés helyzetben van, hogy nem ez az egyetlen Nemessányi-hangszer az együttesben: Rajka Éva Imola az I. hegedű egyik szólamvezetője és Miskolczi Anita a cselló tutti zenekari művésze szintén a legendás hangszerkészítőtől származó instrumentumon játszhat.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2019. őszi számában jelent meg.

Minden a jó faanyaggal kezdődik – interjú egy hegedűkészítő műhelyből

Kapcsolódó

Minden a jó faanyaggal kezdődik – interjú egy hegedűkészítő műhelyből

Nemessányi László a legendás 19. századi hegedűkészítő leszármazottjaként került a szakmába, szabadidejében azonban a basszusgitárt veszi kézbe szívesebben. Azt mondja, ennek a szakmának nem lehet a végére érni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Az irodalom "bonyolult" férfialakjainak társkereső hirdetései

A könyvekben élvezzük a bonyolult jellemmel rendelkező titokzatos férfiakat, akik nehéz sorsot cipelnek, esetleg titkokat is rejtegetnek. Kérdés, hogy ezek a tulajdonságok egy randi esetén is ilyen vonzóak lennének-e.
Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Jazz/World

Új szenzációk és nagy visszatérők a 2020-as Szigeten

A napokban nyilvánosságra hozta első 80 idei fellépőjének névsorát a Sziget. A teljesség igénye nélkül kicsipegettük belőle a szívünknek legkedvesebb tízet. Akiket szerintünk botorság lenne kihagyni.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus hír

Kaposváron rendezik az idei ZeneVarázslat zongoraversenyt

Március 5. és 8. között Kaposvár ad otthont a ZeneVarázslat elnevezésű nemzetközi négykezes zongoraversenynek és az ahhoz tartozó kurzusnak.
Klasszikus magazin

Elfelejtettük a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjét

Veress Sándor a hiányzó kapocs Bartók, Kodály, illetve Ligeti, Kurtág generációi között. Két művét is hallhatjuk ezen a hétvégén a Zeneakadémián.
Klasszikus gordonka

Kínában is magyar csellótankönyvből fognak tanulni a gyerekek

Gárdián Gábor gordonkaművész, a szegedi Király-König Péter Zeneiskola mestertanára a világ egyik legnagyobb zeneműkiadójával kötött szerződést a Gárdián Gordonkaiskola kínai kiadásáról.
Klasszikus hír

Hangszerszállítók törték össze Angela Hewitt zongoráját

A kanadai zongorista a legjobb barátjának nevezte az F278 Faziolit, amelyet egy hangszerek szállítására szakosodott költöztetőcég munkatársai törtek össze, miközben megpróbálták felemelni egy targoncára.