Az intézmény közleménye szerint ezúttal a zongora a téma, és a szimpóziumon bemutatják az intézmény gondozásában megjelenő Bartók-művek kritikai összkiadásának idei első kötetét is.
Bartók Béla legközvetlenebb kifejezőeszköze, kísérletezésének legfőbb médiuma a zongora volt. Pályáját zongoravirtuózként kezdte, ha utóbb modern zeneszerzői törekvései, s különösen a népzenegyűjtés és az ehhez kapcsolódó tudományos munka ettől el is távolította. Életművében – a 20. század nagy zenei újítói között egyedülálló módon – mégis mindvégig kiemelkedő maradt a zongoraművek (zongoraversenyek, szóló darabok, pedagógiai művek) jelentősége.

Kapcsolódó
Bartók zongorázott először a Zeneakadémia nagytermében
Idén 110 éves a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete. 1907-ben a megnyitó ünnepségsorozaton Bartók Béla és Dohnányi Ernő is fellépett. De a szecessziós, lenyűgöző koncertterem nem tetszett mindenkinek. A FIGARO cikke.
A Zenetudományi Intézet Bartók-termében megrendezendő szimpózium (programja ide kattintva olvasható), amelyen több neves magyar és külföldi szaktekintély tart előadást, a verseny szelleméhez igazodva bemutatkozási lehetőséget biztosít fiatal kutatóknak is.
A meghívott előadók között van
- Malcolm Gillies (Ausztrália/Egyesült Királyság – Bartók és a virtuozitás témájáról) és
- Richard Taruskin (Egyesült Államok, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja – Bartók I. zongoraversenyéről).
A fiatal kutatók között friss doktorok, zenetudományi és zeneművészeti doktori hallgatók, magyar, szlovák, spanyol, amerikai zenetörténészek és zongoraművészek adnak elő változatos témákról, amelyek egyaránt érintik Bartók szóló zongora- és versenyműveit, más szerzők kompozícióiból készített koncertátdolgozásait, valamint klasszikus mesterművekből megjelentetett közreadásait.
A Bartók Archívum legfontosabb tudományos vállalkozása Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása:
a hosszabb ideje készülő, 2016 óta az Editio Musica Budapest és a müncheni Henle Kiadó közös vállalkozásaként megjelenő sorozatot 48 monumentális kötetre tervezik. Ennek részeként idén elsőként a zeneszerző 1914 és 1920 között komponált zongoraművei (köztük olyan jól ismert kompozíciók, mint a Román népi táncok, a Zongoraszvit, a Tizenöt magyar parasztdal és az Improvizációk) jelentek meg Somfai László, a Bartók Archívum nyugalmazott vezetője, a sorozat alapító szerkesztője gondozásában és tudományos kísérőtanulmányaival. A kompozíciók keletkezését és forrásait ilyen részletességgel első ízben feltáró kötet megjelenéséhez kapcsolódik a szimpózium befejezése: a közreadó ismertetője, illetve Rohmann Imre zongoraművész, a salzburgi Mozarteum tanára előadása a kötetben szereplő művekről.
A „Bartók és a zongora” címmel rendezett konferencia ismét a Bartók Világverseny tematikájához kapcsolódik, hasonlóan a két évvel ezelőtti hegedűverseny alkalmából megrendezett „Bartók és a hegedű” szimpóziumhoz.
2019. szeptember 14. szombat
Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet
Bartók terem (Budapest I, Táncsics M. u. 7.)