Klasszikus

Nemzetközi Kurtág

2006.02.28. 00:00
Ajánlom
Hogy a végén kezdjem: Pierre-Laurent Aimard olyan meglepő ráadásokat adott, hogy már azért megérte volna elmenni a koncertre. Schumann Szimfonikus etűdjei után bekonferált egy etűdöt, amely, mint mondta, nem Schumann, és tényleg nem az, mert Ligeti.

De a közönség ezúttal nem úgy hallgatta a darabot, hogy Ligeti, hanem mint ráadásszámot, leesett állal, hogy jóságos ég, de nagyon tud ez a zongorista. A tapsra jött a következő darab, a Pantomim Kurtágtól. Úgy kell előadni, hogy a zongorista nem ér a billentyűkhöz, nem üt le egyetlen hangot sem, de mégis meg van írva, belekezd, van közepe és van befejezése, kerek a mű. A többi a közönség dolga. Ha akarjuk, vicc, mert úgy is érvényes, és annyira meglepő, amikor a nagy előadói erőfeszítésből egyetlen hang sem születik meg, hogy óhatatlanul elneveti magát az ember, bár tulajdonképpen nincs min, a darab létezik, hallható, mert látható, tény, hogy lemezen kissé nehezen élne meg, de attól még zene.

Ez az egyik tanulsága Aimard föllépésének. Hogy a XX. század zenéje jó pillanataiban tökéletesen illik a XIX. századhoz vagy a századfordulóhoz. Nincs más nyelv, a zongora az zongora, a zenész ugyanaz a zenész, és Ligetinek vagy Kurtágnak nem mások a céljai, mint Schumann-nak vagy Debussynek. A hangverseny első részében Debussy Prelűdjeit logikusan folytatták a részletek a Játékokból, persze a hallgatót segíti az a kis előadói körültekintés, hogy nem sokkal A lenhajú lány után következik A megvadult lenhajú lány. Ez azonban tényleg csak segítség, nem lényeges. A lényeges az, hogy Pierre-Laurent Aimard ugyanazzal az odaadással, ugyanazzal a szándékkal és ugyanazon a hangon játszik Debussyt és Kurtágot.

Vitatni persze lehet ezt a hangszínt, amelyben van egy kis visszafogottság, van egy kis fátyol - mi nem ehhez vagyunk hozzászokva. Nekünk Debussy hangok egymásutánja, zene és nem impresszionizmus, akusztika és nem optika, markáns, férfias játék, nem fény és szín. Eleinte ezzel mintha nem is tudott volna mit kezdeni a közönség, hiszen rendben, látjuk, hogy nagyon tud zongorázni Aimard, de mikor jön már az a jó kis henger, téboly és elsöprés? Vagy csak üljünk itt, és örüljünk annak, milyen gyönyörűen szól a zongora?

Nem mintha ez olyan rossz program lenne. Viszont jött egy kis tragédia, nagy és idegesítő köhögőkoncert, és amikor annak csillapodtával a zongorista játszani kezdett, két éleset fütytyentett egy mobiltelefon. Aimard megállt, türelmetlen mozdulatot tett, és kezdte elölről Anacapri dombjait. Ő játszott attól kezdve rámenősebben, vagy a nézőtér szállt magába, hogy miért is vagyunk enynyire tuskók, nehéz lenne megmondani, de hirtelen elevenebb lett a légkör.

Aimard ritmusa fantasztikus, feszült, vibráló, természetes és érdekes ellentmondásban van zongorahangja lágyságával. A hangerőben mindig van valami visszafogottság, alacsonyabbra van csavarva az alapjárat, de ezt teljesen megbolondítja, hogy közben minden feszül, pattan, ernyed és szorul, lélegzik és dobban. Ha Aimard Kurtágot játszik, akkor egyszerre megérti az ember, hogy a jóleső és önelégült borzongás, amihez a "kortárs zenét hallgatok" arckifejezést szoktuk vágni, tökéletesen téves irány. Lassan talán megszokjuk majd: nem azért ír valaki zenét, hogy másnak rossz legyen.

Pierre-Laurent Aimard hangversenye, Zeneakadémia

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.
Klasszikus molnár anna

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus ajánló

Így telik a Klassz a pARTon! fesztivál (és ajánlunk néhány következő koncertet is)

Július 8-án a Pesti Vigadóban startolt a Klassz a pARTon! fesztivál, amelynek a következő héten Szigligeten, Balatonfüreden és Paloznakon lesznek koncertjei. A Danubia Zenekar, Érdi Tamás, Vásáry Tamás és a Concerto Budapest a fellépők között.
Klasszikus hír

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.