Klasszikus

Niccolo Paganini

2003.10.27. 00:00
Ajánlom
A mai értelemben vett hangszeres virtuozitás első, soha utol nem ért mestere Genovában született 1782-ben, ahol apja egy hajóstársaság szerény részvényese volt. Mint lelkes zenerajongó és tehetséges mandolinjátékos, fiának ő maga adta az első hegedűleckéket.

Két éwel később a San Lorenzo székesegyház karnagya, Giacomo Costa folytatta a tanítást, és 1793-ban, kilencéves korában Paganini már nyilvánosság előtt is fellépett. Tanulmányait Parmában, Alessandro Rolla irányítása mellett folytatta tovább. 1797-ben indult első hangversenykörútjára, 1801-ben azonban visszavonult a szerepléstől, mert beleszeretett egy előkelő hölgybe. Az idill 1804-ig tartott, ekkor visszatért Genovába, ahol komoly munkába kezdett: gyakorolt és komponált. A következő évben Napóleon húga kinevezte piombói udvari karmesterévé. 1828-ban mutatkozott be Bécsben, kápráztató sikerrel, majd bejárta Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Bajorországot, Poroszországot; 1831-ben Párizsban vendégszerepelt óriási feltűnést keltve, innen Londonba vitt útja, majd Skóciában és Írországban adott hangversenyeket. Visszafelé ismét megállt Párizsban, ahol Berlioznak megbízást adott, írjon valamit Stradivari-féle brácsája számára: ennek a megbízásnak eredményeképpen keletkezett a Harold-szimfónia (amelyet egyébként maga Paganini sohasem játszott). 1834-ben visszatért Olaszországba: élete utolsó éveiben élvezhette mindazt a vagyont és világhírt, amit mozgalmas pályája során szerzett. Ötvenhét éves korában Nizzában hunyt el (1840).

Műveinek értéke nagyrészt abból fakad, hogy azokat Paganini maga játszotta, és a maga „boszorkányos”, „sátáni” hegedűtechnikájára méretezte. Ennek az előadásmódnak igazi varázsa a leírt kottából nem könnyen elevenedik meg, és középszerű hegedűs hiába is próbálkozik felidézésével. A hangszeres virtuozitásnak ez a foka már túlnőtt a hegedű négy húrján és eszménnyé magasodott: Schumann, Liszt, Brahms ezt az eszményt kívánta a zongora adottságainak megfelelően átvenni, felismerve Paganini hangszertudásában a mély zeneiség egyik forrását. Paganini szólóhegedűre írt Capricciói valóban a hangszerjátéknak olyan bravúros fokát követelik meg, mint a maguk korában Scarlatti zongoraszonátái — ugyanakkor zenei szempontból is méltó követői ezeknek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Klasszikus magazin

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.