Klasszikus

Nincs fogalmuk az előző időszakról

2005.09.03. 00:00
Ajánlom
Miért kifogásolják a korábbi színvonalat azok, akik az elmúlt években be se tették a lábukat az Operaházba? - kiabálta be a társulati ülésen Kovács János. Az évadnyitó után a dalszínház első karmestere nyilatkozott lapunknak.

- Vérlázító, hogy az új főigazgató nem azt mondta: nehéz helyzetben vagyunk, éljük túl, hanem kritizálta az elmúlt időszakot, amiről sem neki, sem Bozóki András miniszternek halvány fogalma sincs - mondja Kovács János. Az opera drága műfaj, ez nem titok - blöff az, ha nincs pénz, és milliárdokat vonnak meg az intézménytől, és erre azt mondják: arculatot váltunk. A legtakarékosabb üzemmódban is legfeljebb 300 milliót lehet spórolni úgy, hogy a ház maradjon az egyetlen színház Magyarországon, ahol minden este különböző balett- vagy operaelőadás megy.

Új arculatot, korszerűbb előadásokat Kovács János szerint hiába tervez az új vezetés, amelyből a művészeti vezetőt, Kesselyák Gergelyt értékes, vezetői képességekkel megáldott karmesternek tartja. A megújítást nem ők találták ki. Rendezett itt az előző vezetés alatt Kovalik Balázs, Zsótér Sándor, Harangi Mária, Vidnyánszky Attila, Halász Péter és Kesselyák, ők igazán friss vért hoztak az Opera "dohos" életébe.

- A legtöbbet Békés Andrástól tanultam - teszi hozzá. - Az ő előadásai - a rendező fénykorában - a korszerűséget, a minőséget jelentették, minden elvárásnak megfeleltek.

Kovalik Balázsnak volt egy fontos mondata: két független, feddhetetlen szakembert kellett volna megbízni, írjanak tanulmányt arról, mennyit, mit kellene játszani az Operában. Gazdasági szakembereknek pedig ebből kellett volna kikalkulálniuk, mennyibe kerül ez a művészeti terv. És annyit kellene adnia a fenntartó kulturális minisztériumnak.

A karmester a társulat nyolcvan százalékát kimagasló tehetségűnek tartja, és az előadások színvonaláról annyit mond: egyenetlen, de felfelé törekvő, helyenként nagyon magas színvonalú.

A blokkrendszert is minősíti: - Egy hétig próbálunk egy darabot, egy hétig játsszuk, nincs ennél egyszerűbb. De ennek objektív akadályai vannak. Először is, nem lehet bérletezni a produkciókat, márpedig az Operának negyvenezer bérletese van. Továbbá: nem lehet kiskorúsítani a zenekart. Akik bekerülnek ebbe az együttesbe, olyan kvalitású zenészeknek kell lenniük, akik Mozarttól Pucciniig akár próba nélkül is el tudják játszani a szólamukat. A Saloméhoz vagy például Az istenek alkonyához azonban jóval több próbára van szükség. Ráadásul az új vezetés három zenekarban gondolkodik, amelyhez kevés a jelenlegi társulat. A blokkosítás nem kedvez az énekeseknek sem. Nem bírnak ennyit énekelni. Ha négy előadásuk van két hét alatt, kipihenhetik magukat, ezt a fajta tömbösítést vezette be az előző vezetés. Az sem szempont, hogy olcsóbb, ha egy hétig nem kell lebontani a díszletet. Olyan díszletek szükségesek, amelyeket fel lehet építeni délután kettőtől hatig, és le lehet bontani előadás után. Hiszen a díszletmunkás azért kapja a fizetését. És még egy érv a blokk ellen: a külföldiek is mindennap más-más előadást szeretnének látni az Operában.

Kovács Jánost egyébként felkérte Kesselyák Gergely, maradjon első karmesteri posztján, ahogy Mali István is maradna zeneigazgató. Kovács saját posztját nem tartja feltétlenül szükségesnek, de ki lehet próbálni, hogy van-e értelme.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Vizuál

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ismét tehetséges fiataloké az Óbudai Társaskör színpada

Gitármuzsika, az év fiatal jazz-zenészei és olaszmánia Óbudán.
Klasszikus érdi tamás

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Klasszikus nfz

A zene ajándék

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar 2018/2019. évadának koncertjeire már feltölthető ajándékkártyával is vásárolhatóak jegyek.
Klasszikus la scala

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mozgássérült sportoló és siket színésznő is fellép Frenáknál

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának november 17-i adásában vendégünk lesz Rohmann Ditta gornodkaművész, Borbély László zongoraművész, Frenák Pál koreográfus, Horváth László, a Fonó igazgatója.