Klasszikus

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

2020.07.07. 15:25
Ajánlom
160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.

1860-ban, a csehországi Kalischtban (ma Kaliste) jött a világra, középosztálybeli zsidó családban. Zenei tanulmányait Bécsben végezte, közben Anton Brucknertől is vett magánórákat. Húszéves korától vezényelt a Monarchia különböző városaiban, majd 1888-ban Beniczky Ferenc intendáns hívására elvállalta a budapesti Operaház igazgatói posztját.

A magyar fővárosban eltöltött két és fél év alatt rendkívüli érdemeket szerzett a művészi és anyagi fegyelem megszilárdítása terén, felpezsdítette a zenei életet.

GettyImages-113633793-152012.jpg

Gustav Mahler fiatalon (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Többek között ő tűzte először műsorra Wagner Ringjének első két darabját, 1889-ben pedig Meyerbeer Hugenották című operájának különleges változatát mutatták be, mert Mahler az utolsó felvonást elhagyta. Az öntörvényű művész tevékenysége azonban – ahogy élete során mindig – heves vitákat váltott ki, s miután szűkítették hatáskörét, beleszóltak műsorpolitikájába és antiszemita támadások is érték, lemondott tisztségéről.

Ezután Hamburgban, majd 1897-től a bécsi operaházban dolgozott, ezen állás elnyerése érdekében áttért a keresztény vallásra. Szakmai elképzelései és származása miatt azonban itt is egyre többen támadták, ezért 1907-ben innen is távozott és 1910-ig a New York-i Metropolitan Operában dirigált. A legenda szerint itt bemutatkozáskor figyelmeztették, hogy az intézmény zenekara messze elmarad a bécsi szinttől, mire Mahler azt válaszolta:

Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester.

GettyImages-464425233-152011.jpg

Gustav Mahler az 1900-as években (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

1902-ben elvette az alig 22 éves Alma Schindlert, de viszonyuk gyorsan megromlott. Mahler úgy vélte, csillogó elméjű, művelt és társaságkedvelő feleségének egyetlen feladata az ő boldoggá tétele, de az asszony ennél többre vágyott. Alma később olyan művészek múzsája lett, mint az építész Walter Gropius, a festő Oskar Kokoschka és a költő Franz Werfel, de haláláig ápolta Mahler örökségét.

A tökéletességre törekvő Mahler operaigazgatóként az előadások minden részletét megszabta, így például - szakítva az addigi mereven pózoló stílussal - még az énekesek kéz- és fejtartására nézve is voltak utasításai. Karmesterként szigorúan tartotta magát a partitúrához, olykor szinte őrjöngve követelte a tiszta hangokat a zenészektől és az énekesektől – de az is igaz, hogy minden véleményt meghallgatott, s kész volt változtatni elgondolásain.

A romantikus szimfónia az ő kompozícióiban jutott fejlődésének végpontjáig,

zenéjében a későromantika líráján kívül érezhető a bécsi klasszikusok hatása és vonzódása a népköltészethez, s olyan komponistákra hatott, mint Schönberg, Sosztakovics és Benjamin Britten. Műveit több tételből építette fel, kitágítva időtartamukat és zenei eszközárukat. Leghíresebb műve a VIII. szimfónia, amelynek bemutatóján 858 énekes és 171 zenész működött közre, a gigászi apparátus miatt ritkán játszott művet ezért is emlegetik Ezrek szimfóniája néven.

GettyImages-89777506-152011.jpg

Gustav Mahler egyik lányával 1907 körül (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary)

Tizedik, utolsó szimfóniáját már nem tudta befejezni, sőt a kilencedik szimfónia ősbemutatóját is halála után több mint egy évvel tartották.

Létezik-e a kilencedik szimfónia átka?

Kapcsolódó

Létezik-e a kilencedik szimfónia átka?

Beethoven örökre megváltoztatta a zenetörténetet, ráadásul egy átkot is hagyott a későbbi zeneszerzőkre, amelyben leginkább Mahler hitt. Ennek a lényege – Schönberg megfogalmazásában – így hangzik: „A kilencedik a határ. Aki ezt túl akarja lépni, annak távoznia kell.”

Dalciklusai közül a legismertebb a saját szövegére íródott Egy vándorlegény dalai, A fiú csodakürtje és a kislánya halála után befejezett Gyermekgyászdalok (ennek egyik darabjának eddig ismeretlen kézirata 2017-ben, Münchenben került elő). Életművében különleges helyet foglal el "a halál jegyében fogant", kínai versekre komponált Dal a Földről, a romantika eredményeinek és ellentmondásainak összefoglalása, egyben egy új zenei világ előhírnöke.

Mahler 1911. május 18-án halt meg Bécsben, szívbetegség következtében.

Művei a náci Németországban nem szólalhattak meg, zenéjét csak a múlt század második felében fedezték fel ismét. Claudio Abbado olasz karmester kezdeményezésére 1986-ban alakult meg a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekar, a bécsi központú együttesbe Európa valamennyi országából érkeznek muzsikusok. Budapesten 2005 óta rendeznek évente Mahler-ünnepet, egykori Teréz körúti lakhelyét emléktábla jelzi, portréját születésének 150. évfordulóján vatták fel az Operaházban. Halálának centenáriumán Lipcsében a világ vezető zenekarai tizennégy koncerten adták elő valamennyi szimfóniáját és a Dal a Földről című művét.

Egy 2016-ban megjelent kötetben Mahler 250 levelét, levelezőlapját, telegramját gyűjtötték össze, amelyeket harminc év alatt 35 különböző partnernek, mások mellett a zeneszerző Richard Straussnak küldött. Ugyanebben az évben zenei kéziratok esetében rekordáron, 4,5 millió fontért (1,65 milliárd forintért) kelt el II. (Feltámadás) szimfóniájának kézirata a Sotheby's londoni árverésén.

 

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Kapcsolódó

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de az első három alkalmat mégis lemondta. Miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?

A zeneszerzőfeleség Alma Mahler elveszett dala került elő

A zeneszerzőfeleség Alma Mahler elveszett dala került elő

Gustav Mahler felesége tizennégy dalt adott ki életében, viszont nagyjából százat írt, amelyek elvesztek. Most egy darab előkerült. Ez is valami.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„Fellélegzés” – Rövidesen indul az 5. Fesztivál Akadémia Budapest

Augusztus 20-tól rendezik meg az idei Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) koncertsorozatát a Zeneakadémián, a BMC-ben, a Hagyományok Házában és más helyszíneken. A rendezvényre több mint hatvan kiváló magyar művészt hívott meg Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető. A „Fellélegzés” címet viselő fesztivál teljes programja elérhető a rendezvény honlapján, a hangversenyekre megkezdődött jegyértékesítés.
Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.