Klasszikus

No, akkor mégis ki alapította az orosz hegedűiskolát?

2017.11.15. 09:28
Ajánlom
Auer Lipót, aki Leopold Auerként vált jelentős hegedűművésszé és tanárrá, 1868 és 1903 között nem nevelt ki egyetlen világhírű tanítványt sem. Aztán jött Mischa Elman.
Auer Lipót

Auer Lipót (Fotó/Forrás: Apic)

Érdekes és szokatlan véleményt képviselő esszé jelent meg Yevgeny Chepovetsky tollából, aki Boris Kuschnir professzor tanítványaként maga is az orosz hegedűiskola tagja. Azé az iskoláé, amelynek létrejöttét Auer Lipóthoz kötjük, aki 1868-tól 1917-ig a Szentpétervári Cári Konzervatórium tanára volt, és olyan kiválóságokat adott a világnak, mint Jascha Heifetz, Efrem Zimbalist és Nathan Milstein.

Auer Lipót volt korának legkeresettebb hegedűtanára, és a legdrágább is. 1928-ban, amikor az Egyesült Államokban élt, a Curtis Institute 102 dollárt fizetett neki óránként, ami ma 1400 dollárnak felel meg. Hogy miként szerzett Auer ilyen reputációt és tekintélyt magának, arról kétrészes cikkünkben már korábban (itt és itt) meséltünk. Auer 1845-ben született Veszprémben egy zsidó családban, és noha nem kapott rendszeres és átfogó módszerű hegedűoktatást, szenvedélyesen szerette a zenét. Minden vágya az volt, hogy szólista legyen, és alig múlt húszéves, amikor már Dusseldorfban, majd Hamburgban koncertmester volt. Olyan hírnévre tett szert, hogy huszonhárom éves korában meghívást kapott Szentpétervárra, ahol a konzervatórium tanára lett. A péterváriak először ellenszenvesek voltak a fiatal tanár felé, akiről úgy vélték, nem ér nyomába elődjének, a nagy Henri Wieniawskinak.

Auer végül negyvenkilenc éven át tanított az intézményben, első hegedűs volt a birodalmi zenekarokban és kikezdhetetlen tekintéllyé vált. 1868 és 1903 között azonban tanárként szinte teljesen ismeretlen volt Oroszországon kívül.

Szóval mi történt 1903-ban?

– teszi fel a kérdést Chepovetsky.

A fiatal Mischa Elman

A fiatal Mischa Elman (Fotó/Forrás: leopoldauersociety.com)

Találkozott a tizenegy éves Mischa Elmannal, aki az Orosz Birodalom zsidók által lakott peremterületén élt a családjával. Elman nagyapja klezmert játszott, de hiába volt a családban muzsikus, az apa mégis hezitált, hogy zenei pályára adja-e a fiát. Már nagyon korán kiderült, hogy Mischa abszolút hallással rendelkezik, és amikor kapott egy kisméretű hegedűt, magától kezdett tanulni rajta. Rövidesen az odesszai zeneakadémiára került, és nem más, mint Pablo de Sarasate adott neki ajánlást, azt állítja, hogy a fiúból meghatározó művész lehet. Amikor 11 évesen felkereste Auert, Elman nem kisebb műveket játszott, mint Wieniawski II. hegedűversenyét, és Paganinitől a 24. caprice-t.

Mischa Elman Auer osztályába került, és tizenhat hónappal később óriási sikerrel debütált Berlinben, Európa legfontosabb zenei városában. Nemzetközi turnékba kezdett, és soha nem tért vissza a magyar művész osztályába.

Auer a hatvanas éveinek végén találkozott Elmannal, ekkor már harmincöt éve tanított a legfontosabb orosz zeneakadémián. De hány világszínvonalú hegedűművész került ki a kezei közül ez idő alatt?

A válasz: nulla.

Auer kétségkívül világszínvonalú hegedűs volt, ezt még akkor is bátran kijelenthetjük, ha mi, magyarok elfogultak vagyunk személyével kapcsolatban. A visszaemlékezések szerint a játéka poetikus volt, elegáns, finom és zenei. Egy másik magyar, a fiatal Szigeti József viszont csalódott volt, amikor először hallotta Auert, mert többre számított. Szigeti azt gondolta, hogy Elfman, Zimbalist és Heifetz tanárát hallani életre szóló élmény lesz, de nem tetszett neki az előadás, főleg ami a játék tónusát illeti. Ezt akár a művész idős kora is magyarázhatja, de Szigeti szerint Auer teljesen elégedett volt, és azt mondta, soha nem játszott még ilyen jól.

Auer tizenhat hónapon át tanította Elmant, de vajon mit számított ez az időszak? A tizenegy éves fiú korántsem tudott keveset. A legmegkapóbb elem a játékában a hangszínképzése volt. Ez a zenei érzék pedig a zsidó környezetben fejlődött ki: nagyapja klezmerjátékos és Talmud-tanító volt, aki imakendőket kötött, és a egyházi zenészektől tanult muzsikálni.

Azok, akik hallották az unokát játszani, megesküdtek volna rá, hogy Mischa Elman hegedűjátékának tónusát a nagyapjától örökölte

- írja Allan Kozin életrajzíró Mischa Elman and the Romantic Style című könyvében.

Az Elman-családban a hegedűt generációk óta imádságra használták, Mischa gyönyörű, markáns és feledhetetlen hegedűjátékát az ősi zsidó ima szellemisége hatotta át, amelyet az anyatejjel szívott magába.

Auer Lipót korábbi tanítói módszere nem volt elég hatékony, hogy világszínvonalú hegedűsöket neveljen, írja Chepovetsky. De ez a módszer megváltozott a karrierjének utolsó negyedében. Mielőtt találkozott volna Elmannal, Auer nem tudta, hogy játsszon olyan expresszíven, hogyan hozza létre azt a hangzást, ami aztán tanítványainak védjegyévé vált.

Szóval feltehetjük a szokatlan kérdést: lehet, hogy a mester ezúttal többet tanult a tanítványtól? Efrem Zimbalist hegedűművész így beszélt kettejük találkozásáról:

Emlékszem, Mischa milyen nagy mértékben változtatta meg Auer elképzelését a technikáról és a hangszínről. Élénken figyelte, hogy Mischa mit tanult a hegedűs apjától, aki egy odesszai klezmerjátékos fia volt.

Ezek voltak azok a jellegzetességek, amelyek aztán híressé tették az orosz hegedűiskolát. De akkor kinek a nevéhez kössük azt a számtalan tehetséget, akik még ma is tanítanak és tanulnak? Auerhez? Mischa Elmanhoz? Vagy az ő nagyapjához?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Decemberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Japán kamaraestek, zenetörténeti előadás, négykezes zongoraest, régizenei koncert – az Óbudai Társaskör színes programajánlattal vár mindenkit decemberben is.
Klasszikus hamburg

Az Elbphilharmonie épületéről készült az év egyik díjnyertes fotója

Az Elba partján fekvő koncertterem a felhők között tör a magasba. Konstantin Beck nyerte a legjobb PR-fényképnek járó díjat Németországban.
Klasszikus ajánló

Csengő kalendárium

Robin Peter Müller zenei vezetésével a La Folia Barockorchester Dresden ad koncertet november 23-án a kismartoni Esterházy-kastély Empire-termében.
Klasszikus mti

Online elérhető Mozart apjának hegedűtankönyve

Háromszáz éves a papa, így ünnepel a Mozarteum Alapítvány.
Klasszikus hír

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.