Klasszikus

Nőuralom Eszterházán – opera-előadás Mária Terézia látogatásának 250. évfordulóján

2023.09.15. 15:55
Ajánlom
Már annak idején is izgalmas választás lehetett Haydn Aki hűtlen, pórul jár című operája, a csak a saját érdekeit néző férfinépet megleckéztető fiatal lány története, amellyel az Eszterházára látogató Mária Teréziát köszöntötték. Pontosan kétszázötven évvel később a darab még mindig szellemesen szórakoztat, és hát hogy is mehetne ki a divatból a téma, amikor mindig lesznek, akiket rá kell ébreszteni: nem használhatnak ki másokat kedvük szerint.

Izgalmas régizenei fesztivált rendezett a Haydneum – Magyar Régizenei Központ Mária Terézia magyarországi látogatásának kétszázötvenedik évfordulója alkalmából. A nyitóelőadáson a csodálatosan felújított fertődi Esterházy-kastélyban pontosan azon a napon, pontosan azt az művet láthatta a közönség, mint egykor az uralkodónő. Joseph Haydn Aki hűtlen, pórul jár című darabja igazán szórakoztató vígopera, amely a koncertkörülmények között (jelzésértékű jelmezekkel) is megállta a helyét. Így az est nem csupán a történelmi megemlékezést szolgálta, hanem eleven művészi élmény is született.

Már maga a helyszín is megérdemli, hogy megemlékezzünk róla,

a kastély ugyanis amellett, hogy szemet gyönyörködtetően tárja a hallgatóság elé, milyen lehetett az élet az Esterházyak korában, informatív időutazásra is hív minket,

ahol az épület további sorsáról, viszontagságairól és renoválásáról is sok mindent megtudhatunk. A földszinten a termek nagyrészt eredeti berendezésüket kapták vissza, és a rokokó szemet gyönyörködtető természeti motívumai között két álomvilág rajzolódott ki: a faliképeken, porcelánvázákon és a lakktáblákon a varázslatos Távol-Kelet, legalábbis ahogyan a 18. századi ember azt elképzelte, a falakon és a szobrokon pedig a görög-római ókor világa, tökéletes istenformák, kis ámorok és allegorikus alakok képében.

375469360_722473916590428_2437856665649314328_n-153731.jpg

A fertődi Eszterházy-kastély (Fotó/Forrás: Pilvax Films / Haydneum)

Az emeletre menet rögtön olyasmi tűnhet a látogató szemébe, ami nem illik az eddigi pompába: az egyik falon egyszerű vonásokkal rajzolt repülőgép és egy abból kiugró ejtőernyős látható.

A II. világháború során az épületet ugyanis kórházként használták, egy sebesült katona örökíthette meg, miért szorult ápolásra.

Erről a periódusról is árulkodik fönt egy terem, mint ahogy a restaurálási folyamat lépéseit is megtekinthetjük a kiállítótérben. De szintén az emeleten található az a két helyiség, amelyek a legszorosabban kötődnek látogatásunkhoz: a szobában, ahol pontosan kétszázötven éve az uralkodónőt elszállásolták, Mária Terézia és férje egész alakos portréja függ, az Apolló-teremben pedig, mire odaértünk, már minden készen állt az esti koncertre.

Érdekes élmény egy dalművet ősbemutatója helyszínén meghallgatni, sok szó esik arról, hogy

a modern koncerttermekben ezek az alkotások egészen máshogy szólnak, mint amit eredeti közönségük megtapasztalhatott.

Valóban, itt, ahol épphogy elfért a zenekar és a hallgatóság, és ahol szünetre el is fogyott a levegő (ezt a problémát Eszterházy-mintás papírlegyezőkkel végül sikerült orvosolni), a muzsika kivételes intenzitással, telten és gazdagon csengett. Nem meglepő az a precizitás és könnyedség, mely a vígoperai stíluselemek gazdag és kifejező megszólaltatásával társult, ha olyan kiváló és szakértő muzsikusok közelítenek Haydn zenéjéhez, mint a Haydneum rezidens együttese, az Orfeo Zenekar és művészeti vezetőjük, Vashegyi György.

BT2A0526-154426.jpg

Ella Smith Vespina szerepében (Fotó/Forrás: Pilvax Films / Haydneum)

Az opera női főszerepét, a tűzrőlpattant és cseles Vespinát egy fiatal tehetség, Ella Smith énekelte.

Az új-zélandi szoprán most debütált a szerepben, de ezt senki nem mondhatta volna meg róla, könnyű, hajlékony, fényes hangja magabiztosan szólt,

szólamát igényesen formálta meg. Emellett a koncertkörülmények között is képes volt épp annyi színészi játékot adagolni, amennyi szükséges, hogy a darab komikus vonásai ne vesszenek el, de egyszersmind ne is hassanak idegenül egy nem színházként funkcionáló teremben. Különösen a két álruhás, elváltoztatott hangon énekelt áriája lett nagyon szórakoztató, jó volt látni, hogy még partnerei is mulattak a produkción.

A további szerepekben jellemzően olyan szólisták léptek fel, akik régóta dolgoznak Vashegyi Györggyel és együtteseivel. Kalafszky Adriána kedvesen naiv, de nem teljesen elveszett Sandrinát formált meg. Megyesi Zoltán szerencséje, hogy a régizenében a tenorokra olyan emberi gyarlóságokkal rendelkező figurákat írtak, mint amilyen Nencio is, mert remekül ki tud bontakozni a hasonló karakterekben. Bernhard Berchtold is lubickolt Filippo komikus szerepében, még ha néha egy kissé harsány is volt. A Nannit éneklő Szélpál Szilveszter pedig annyit fejlődött az utóbbi pár évben, hogy nem győzünk csodálkozni, megbízható pontot jelentett az előadásban a kedves, szerelmes fiatalember bőrébe bújva.

373485728_722473956590424_2229938488310979103_n-153730.jpg

Vashegyi György, az Orfeo Zenekar és a szereplők az Eszterházy-kastély Apolló-termében (Fotó/Forrás: Pilvax Films / Haydneum)

A cseles Vespina végül összeboronálja testvérét és annak szerelmét, az önös érdekei által vezetett apa és a hűtlen szerelmes pedig – ahogy a cím is mondja – pórul jár. Az uralkodónő pedig meghallgathatta, amint a szereplők arról értekeznek: minek a pénz, boldogabb az ember, ha egyszerű, tisztességes életet élhet (ahogyan az később Haydn oratóriumában, Az évszakokban is felmerül). Már csak annyi kérdés maradt:

vajon egy ilyen nagyszerű leány, mint a főszereplő – akinek az esze és a szíve is a helyén van –, miért kényszeríti magához hűtlen kedvesét,

ha már a cselekmény során rájöhetett, a fiú egy fabatkát sem ér? De hát az operahősök, elvakulva a szerelemtől, csináltak már ennél butább dolgokat is.

Fejléckép: Haydn Aki hűtlen, pórul jár című operájának szereplői (fotó/forrás: Pilvax Films / Haydneum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Újabb nyolc lábnyomot helyeztek el a Halhatatlanok sétányán

Az idei évben újabb nyolc taggal bővült a Halhatatlanok Társulata. Az új Örökös Tagok lábnyomát szeptember 23-án helyezték el a Nagymező utca Operettszínház előtti részén, a Halhatatlanok sétányán.
Színház

„Amire visszanézek, az az életem” – Csomós Mari 80 éves

Ma ünnepli 80. születésnapját Csomós Mari színművész, Kossuth- és Prima Primissima díjas érdemes művész, a Nemzet Színésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki nem szívesen ad interjút. Egyik ilyen ritka alkalomból megjelent beszélgetéséből szemezgettünk.
Vizuál

A legjobb film díját nyerte A játszma a pármai filmfesztiválon

Fazakas Tamás rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat. A zsűri indoklásában a rendezés és a színészi alakítások mellett a zenei megoldásokat is kiemelte. 
Klasszikus

Tíz Kurtág György-mű, amit mindenképp ismerned kell

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.
Plusz

Ma indul a Múzeumok Őszi Fesztiválja

Az országos rendezvénysorozat idei koncepciója a tudomány és a technológia témaköreihez kapcsolódik. Másfél hónapon keresztül közel 130 múzeum részvételével több mint 700-féle program csalogat múzeumi látogatásra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A természetem részévé vált a hangszerem” – Botvay Károly gordonkaművész a soproni öntevékeny polgári világról, a megsérült csellóról és az ismétlődő frázisokról

Kimagasló szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Botvay Károly Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, akivel ebből az alkalomból beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Három korszak, három művész, három hangszer – a Trio Energico kamaraestje a Zeneakadémián

Szeptember 27-én a Solti Teremben ad koncertet a Trio Energico, a három fiatal kamaramuzsikus a bécsi klasszicizmus és a romantika korának alapdarabjai mellett egy fájdalmasan szép modern alkotást is játszik.
Klasszikus ajánló

Közeleg az ország leghosszabb ideje működő Liszt-fesztiválja

Az elmúlt években a hazai zenei élet kiemelkedő eseményévé vált a Gödöllői Liszt Fesztivál, amelyet minden esztendőben a kiváló zeneszerző születésnapjához kapcsolódva rendeznek meg. Idén október 14. és 23. között várják a programok a közönséget.
Klasszikus magazin

Tíz Kurtág György-mű, amit mindenképp ismerned kell

A Samuel Beckett drámája nyomán született Fin de partie várva várt magyarországi premierje mellé most ajánlunk tíz másik Kurtág-művet is, melyek némi betekintést nyújtanak a kortárs magyar zene legendájának munkásságába.
Klasszikus magazin

Liszt arcai: Liszt, korának rocksztárja

Liszt Ferencet, a 19. század legjelentősebb magyar zeneszerzőjét és a csodagyerekként induló, világhírű zongoristát az is ismeri, aki nem kifejezetten jártas a zenetörténetben. Ám Lisztet vétek lenne pusztán ezen két attribútum alapján bekategorizálni.