A kritikus a Népszabadságban megjelent, Állóképesség című írásában nem keményebb, igaz, nem is puhább, mint amilyen szokott lenni. Fáy Miklós írásai nem először kavarnak vihart, sokak szerint gyakran üt öv alá: akik most "az emberi méltóságot sértőnek" érzik a Schiff Andrást bíráló sorokat, bizonyára nem követik a szerző ÉS-beli tévékritikáit, amelyekben rendszeresen bírál porig műsorvezetőket, gyakorta a küllemük alapján.
Felröppentettek az egyik reggeli rádióműsorban olyan híreket, amelyek szerint a művész azt fontolgatta, Fáy kritikája miatt egy darabig nem lép fel Magyarországon. A rádióműsor szerkesztői nem vették a fáradságot, hogy utánanézzenek, igaz-e a hír, a kritikusok pedig a híresztelés felröppenését követően jelentették meg levelüket, fizetett hirdetésként. A hírt a Schiff András koncertjeit szervező Strém szervezőiroda vezetője, Strém Kálmán a hvg.hu-nak cáfolta, kijelentve, hogy a művésznek számos hangversenye van lekötve Magyarországon az elkövetkező évekre.
Az aláíróknak, akik a Muzsika című szaklaptól a Magyar Rádión át a Magyar Nemzetig képviselik a komolyzenei műbírálat spektrumát, szakmai kifogásaik vannak kollégájukkal szemben, máskülönben nem írták volna levelükben: "a kritikának a művész és közönség közti kommunikációt, nem pedig írója önkifejezési vágyát kell szolgálnia". Ez esetben ön szerint nem lett volna jobb, ha szakmai vitát indítanak s nem bocsánatot kérnek? Nem éppen ettől a levéltől válik sértődés és önérzet kérdésévé valami, aminek nem kellene annak lennie?
hírlevél
